Révész Attila, a Kisvárda sportvezetője megerősítette az NSO azon értesülését, amely szerint Brazíliában is néztek játékosokat, és többekkel már egyezség is született. Az NSO szerint egy kapus, egy balhátvéd és egy csatár is jön, ők pénteken már Magyarországra is utaznak, és ott lesznek a Kisvárda vasárnapi, Szeged elleni bajnokiján. Révész Attila az idény végén távozik a Kisvárdától - szabolcsihir.hu. "A tavasszal hét országban is jártam, hogy személyesen győződjek meg a partnerek által ajánlott labdarúgók tudásáról, ötvenöt futballistából álló adatbázisunk van, és közülük néhány nevet már ki is húztam a listáról, mert személyesen nem győztek meg arról, hogy a segítségünkre lehetnének. Jártam Brazíliában is, onnan többen is érkeznek hozzánk, de addig, amíg nem dől el véglegesen a sorsunk, neveket nem mondanék" - fogalmazott a honlapnak Révész.
A most 41 éves Erős Gábor 2014-ben került játékosként Kisvárdára az akkor NB III-as csapathoz. Nagy érdeme volt a másodosztályba jutás kiharcolásában. Utolsó bajnoki mérkőzését 2017. június 4-én játszotta az NB II-ben, összesen 71 bajnokin 41 gólt szerzett. Révész Attila kisvárdai sportigazgató a zsoldosoktól várta a szenvedélyt | mifocink. 2017 tavaszán már asszisztensedzőként segítette az akkor a csapatot irányító Révész Attila munkáját, azóta volt Kondás Elemér, Kocsis János, Dajka László, Miriuta László, Bódog Tamás, Supka Attila és Joao Janeiro segítője is, miközben a Várda Labdarúgó Akadémián is dolgozott edzőként, tavaly az U13-as csapat mellett. A magyar mellett folyékonyan beszél angolul és görögül, de bolgárul és németül is megérteti magát. Forrás és fotó:
Élettanilag mindezt nagyon könnyű megmagyarázni. Nyugaton a legtöbb csapatnál már működik úgynevezett life style coach, egy életmód-tanácsadó, ezt nem ártana nálunk is átvenni. Én egyébként műszerekkel is mérem a játékosaink alvásminőségét, fontos, hogy beállítsuk a bioritmusukat. Amikor 2018-ban Révész kint járt tanulmányúton Oroszországban a világbajnokságon, előadásokat hallgatott, nem csak a mérkőzésekben gyönyörködött. Már ahogy felszálltak a repülőgépre – hiszen nagy távolságokat kellett legyőzniük a csapatoknak az egyes mérkőzések között –, azonnal altatták a játékosokat, minden percet kihasználtak az edzői teamek a játékosok regenerálására. És ott bizony kaptak a labdarúgók szerotonint és melatonint – utóbbi az alvást, a pihenést elősegítő hormon. Révész konkrét mérési eredményeket is ismertetett. Ha kikaptunk volna a Honvédtól, meleg lett volna a pite, ezért kellett belenyúlnom a mindennapokba. Tetten érhető volt a teljesítményünk visszaesése. Index - Sport - Révész Attila: A futballistafeleségek nyugodtan vállalhatnak egy kis áldozatot. Az összesített futásmennyiségünk leesett 107 kilométerre egy meccsen, holott előtte a legjobbak voltunk ebben az NB I-ben.
Egyenként megkérdeztem a hölgyeket, hogy mit tudnának ők hozzátenni a férjük, barátjuk teljesítményéhez, és mivel kiderült, hogy sok helyen van csecsemő vagy páréves kisgyerek, az éjszakai ébredések bizony szaggatottá teszik az alvást, és ez élettani szempontból nagyon káros. Lehet, hogy az akcióm a magyar társadalomban ellenérzéseket váltott ki, de látni kell: a futballistafeleségek nem olyanok, mint egy átlagos, munkába járó háziasszony. Nekik nincs semmi dolguk, csak a gyereknevelés, nem kell hajnalban elindulni a munkahelyükre, rengeteg szabadidejük van, ráadásul messze az átlag feletti életszínvonalon élnek. No, ha ez így van, akkor nyugodtan vállalhatnak is egy kis áldozatot, és éjszaka keljenek csak fel, ha felsír a gyerek, és ne várják ezt el a férjüktől, akinek esetleg másnap fontos mérkőzésen kell helytállnia. Révész meglepően tájékozott alvástechnikai kérdésekben, sokkal tájékozottabb, mint egy átlagos sportigazgató. Éjszaka dolgoznak a növekedési hormonok, akkor épül be a napközben elvégzett edzésmunka a szervezetbe, ekkor regenerálódik az agy, a központi idegrendszer.
Tudtam, milyen egy portugál, egy brazil stílus, milyen egy görög és azért a csapatrészekbe úgy tettem bele, hogy legyen nekem egy spártaim, legyen egy kis cselezőm. Tudtam, hogy Magyarországról nem tudom megoldani, mert ide a világ végére nem fog lejönni értelmes… vagyis hát olyan játékos, akit meg tudok fizetni. " Kondás után Dajka Lászlót bízták meg a vezetőedzői feladattal, a tényleges vezetés azonban nem az övé volt, hanem magáé Révész Attiláé – állítása szerint ez "nyílt titok" volt. "Úgy voltam vele, hogy ezt megpróbálom most én. A Laci ott volt, sokat segített, ha nem voltam ott edzéseken, az én elképzelésemet tudták prezentálni, de minden edzést én tartottam, minden egyes meccsre én készültem fel, én irányítottam a teljes stábot és minden meccsen én meccseltem. Ezt akkor megbeszéltük, Laci elfogadta, a stáb elfogadta. Bízom benne, tanultak eleget mellettem, hiszen bebizonyítottuk, hogy ezek a játékosok színt hoztak a magyar futballba, nem rossz játékosok. " Révész arról is beszélt, hogy a szezon elején Miriuta Lászlóval is tisztázta a feltételeket, megbeszélték, hogy az általa elvárt játékrendszerben, hogy teljesítenek a focistái.
A Gödöllői Arborétumban több piknikezésre alkalmas terület van, vagy esetleg tüzet is rakhatunk az arra kijelölt helyeken. A gyerekek egy játszótéren is élvezhetik az erdei kirándulást, valamint a kisvasútat is igénybe vehetjük. Kisvasút a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Ha pedig valamilyen izgalmas programmal is feldobnánk erdei kirándulásunkat, jó hír, ugyanis a Gödöllői Arborétumban erre is van lehetőségünk! 2017-ben helyi összefogással, önkéntes alapon hozzáfogtak az erdei kisvasút vonal megépítéséhez, amelyre a Gödöllő- Állami Telepek MÁV megállóhelyen van lehetőségünk felszállni és egészen a Csemete-rétig szállít minket az arborétumon keresztül. A 2 kilométer hosszú útszakaszon a látogatóknak lehetőségük van megismerkedni a Gödöllői-dombság természeti értékeivel. Fejlesztések A jövőre tekintve sok fejlesztést terveznek az arborétum területén, például felújítanák a hidakat és a támfalakat, megújítanák a sétaúthálózatot és egy látogatóközpont építése is tervben van. A korszerűsítés érinti a parkolókat, a vizesblokkokat és a pihenő helyeket is, valamint fejlesztenék a völgyszínpadot, ami által új programlehetőségek színhelyévé válhatna az arborétum területe.
A Gödöllői Arborétum egyedülállónak számít Magyarországon, ugyanis ez az ország egyetlen olyan erdészeti gyűjteménye, ahol nem önmagukban álló fafajokat tekinthetünk meg, hanem természetes környezetükben, erdőszerűen ismerkedhetünk meg a különböző fafajokkal. Az arborétum területe A Gödöllői Erdészeti Arborétum mintegy 350 hektárnyi területen helyezkedik el, azonban ebből 130 hektárnyi terület az, amely látogatható is a nagy közönség számára, ami valljuk be így sem kis terület. Ennek a területnek nagyjából 10-15%-a parkosítva lett, így nem csak a sűrű fák között kell elképzelni a sétánkat, hanem lehetőségünk van megpihenni a napfényes, parkos területeken is. A terület egyébként ősarborétumnak számít, ami a pandémiás időszakban igencsak felkapott lett, ugyanis az emberek szívesen töltötték a természetben az idejüket, mint a négy fal közé zárva. Tartsuk meg jó szokásunkat és látogassunk el az arborétumba akár hétköznap, amikor kevesebben vannak, akár hétvégén. Kirándulás a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Az erdészeti arborétumot felfedezhetjük mi magunk is, de akik biztosra mennének több útvonalat is választhatnak a park megismerésére.
Gödöllői Erdészeti Arborétum - séta - YouTube
Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján.