Szerinte évek óta sokan leírták, hogy Kocsis meleg, ezért nem is akarták bizonyítani az állítást. Utalt rá ugyanakkor, hogy a másodfokú eljárásban még lehet, hogy meggondolják magukat. Kocsis Máté úgy reagált: " A bíróság ma kimondta, hogy Ungár hazudott, ezért bocsánatkérésre kötelezte. Ezzel a feleségem, a gyermekem és én magam is jogi elégtételt kaptunk, de azt a morális kárt, amit okozott, soha nem fogjuk neki elfelejteni. " Megosztó lépés Ungár Klára állításának a valóságtartalmától függetlenül még az LMBT-közösségekben is általános volt a vélekedés, hogy nem lett volna szabad mások nemi identitásáról, vagyis legszemélyesebb magánügyéről a beleegyezésük nélkül írni. Nádasdy Ádám, vállaltan meleg költő és műfordító például a VS-nek adott interjúban így nyilatkozott: "Nekem nem tetszett, amit Ungár Klára csinált. Ez ízlés dolga, lehet, hogy finnyás úri fiú vagyok. Ilyesmit akkor csinálnék, ha a célba vett személy különösen gusztustalan módon buzizott volna. Akkor nincs kegyelem, meg kell mutatni, hogy figyelj, te sem vagy más, mint a többi. "
Először is odaszúrta, hogy keresetében Kocsis maga ismerte el melegségét, hiszen a magánéletének sérelmére hivatkozott. Ugyanakkor az ellenkérelem szerint közömbös, hogy valóban meleg-e, vagy sem. A kijelentés ugyanis – a polgármester állításával szemben – nem alkalmas a társadalmi megbecsülés csorbítására, illetve egy politikai vitában hangzott el, amely arról szólt, hogy Kocsis pártja beavatkozik az emberek magánszférájába. A törvény szerint az ilyen személyiségi jogi perekben az alperesnek kell bizonyítani, hogy állítása valós, és erre figyelmeztette is a bíró Ungár ügyvédjét. Nehéz-Posony azonban fenntartotta, hogy valakinek a megítélése nem a szexuális orientációjától függ, vagyis nem okoz sérelmet, ha valakit melegnek neveznek. Ha a bíróság másként döntene, azzal szentesítené azt a közfelfogást, amely szerint a homoszexualitás elítélendő dolog – fogalmazott az ügyvéd. Kocsis Máté ügyvédje, Kovátsits László sem tudott mást indítványozni, mint hogy hallgassák meg magát a polgármestert, mert ebből kiderülne, milyen sérelmet okozott valójában a melegvád.
Meghökkentő ítélet Kocsis Máté ügyében: heteroszexuálisokat szabad "buzizni" "Ettől kezdve minden heteroszexuálist le lehet buzizni, a homoszexuálisokat meg gondolom továbbra sem. Érdekes logika" – így kommentálta fb-oldalán Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, a Fidesz budapesti elnöke a Fővárosi Ítélőtábla ma kihirdetett döntését. Az Ungár Klára ellen jó hírnév és emberi méltóság megsértése miatt indított perben ugyanis az Ítélőtábla kimondta: bár a vállaltan leszbikus Ungár valótlanságot állított a fideszes családapáról, ez nem sértő ránézve. Kocsis a Kúriánál keresi tovább igazát. Kocsis Máté Józsefváros fideszes polgármestere szerint érdekes logika alapján hozta meg másodfokú ítéletét csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla Ungár Klára "buzizós" ügyében. A politikus a Facebook-bejegyzésében kiemelte: az indoklásban kimondták, hogy Ungár valótlanságot állított róla, de ez nem sértő, ezért utasították el keresetüket. Mint ismert, a Fővárosi Törvényszék tavaly októberben, elsőfokú ítéletében megállapította, hogy Ungár Klára megsértette Kocsis Máté józsefvárosi polgármester jó hírnevét, amikor Facebook-posztjában azt állította, hogy a fideszes politikus meleg.
A tárgyalás igen hamar lezajlott, még úgy is, hogy a nagyszámú sajtómunkás miatt tárgyalótermet kellett cserélni. Az ítélethirdetés sem tartott tovább kettő percnél: Ungárnak fizetnie kell! A bíró helybenhagyta Kocsis anyagi követelését, így rövidesen 2 millió forint üti a markát. – Teljesen megnyugtató a bíró ítélete, ez némiképp elégtétel neken, és a családomnak is – mondta a Blikknek Kocsis Máté a tárgyalás után. – Azt még nem tudom megmondani, hogy mire költöm a most megítélt összeget. Ez még csak az elsőfokú ítélet, így nem jogerős – tette hozzá. Kocsis Máté a bíróságon - Fotó: Pozsoni Zita Ungár Klára viszont annál inkább megütközve fogadta az ítéletet, és mint mondja, nem is igazán a pénzügyi része miatt. – Ez az ítélet nem cáfolta a szavaimat, nem tért ki arra, hogy amit írtam, igaz-e vagy sem – mondta csalódottan Ungár. – Természetesen fellebbezek, mert nem vagyok hajlandó ennek az ítéletnek eleget tenni. Amit leírtam vagy mondtam, azt mind fenntartom – tette hozzá a volt politikus.
"Viktorka rekedt hangon hablatyol, megdicséri a nem provokáló meleg társadalmat, és mint az áldozat hibáztatók, elmagyarázza, hogy ez miért jó. Fújj! XY és XZ ( a posztban valódi, fideszes politikusnevek szerepelnek) mit szól ehhez? Biztos egyetértenek, azért bujkálnak" - ezt volt az az Ungár Klára által, a Facebook-on még májusban posztolt szöveg, aminek folyománya a ma kezdődött per. Az elsőfokú ítélet pedig már meg is született. Ungár Klára valótlanul állította, hogy Kocsis Máté homoszexuális, ezzel megsértette Kocsis jó hírnevét - mondta ki a nem jogerős ítéletében a bíróság. Vagyis a volt SZDSZ-es, jelenleg a SZEMA, melegségét nyíltan vállaló elnökének ki kell adnia a Kocsis által elvárt közleményt, és fizetnie is kell. A bíró a nem jogerős ítélet indoklásában hangsúlyozta: nem arról kellett dönteni, hogy Kocsis Máté meleg-e, hanem arról, lehet-e állítani - többször is - róla, hogy az, miközben az érintett folyamatosan cáfol. A bíró szerint szükségtelen MTI közleményben bocsánatot kérni Ungárnak, elég a Facebookon.
Ugyanakkor nem derült ki, hogy a fideszes politikust olyan hátrány érte volna, ami a "valótlan tartalom alapján a jogsértés megállapítását indokolhatná". A fideszes polgármester Klári bácsis bejegyzését kevéssel a megjelenése után – ahogyan Kocsis Máté fogalmazott: a "Facebook honi helytartói" – törölték. Ungár Klára jogi képviselője, Nehéz-Posony Márton kérdésünkre közölte: "Dr. Kocsis Máté ma, a teljesítési határidőt követő 8 nappal végül megfizette a bíróság által megítélt perköltséget. Arra a megjegyzésére, miszerint magam is homokos lennék, azért nem kívánok reagálni, mert tartom magam ahhoz a perbeli álláspontomhoz, hogy a szexuális irányultságra vonatkozó valótlan tényállítás nem befolyásolja a személyiség társadalmi megítélését. " Nem értem, hogyan kaphatott valaki jogi diplomát, ha nem képes különbséget tenni a pejoratív és nem pejoratív megállapítások között – kommentálta Kocsis Máté bejegyzését lapunknak nyilatkozva Ungár Klára. Szerinte Kocsis folyamatosan demonstrálja, hogy homofób: ennek oka akár az öngyűlölet is lehet.
Külön érdekesség, hogy a szomszédos dombtetőn álló, fent említett plébániatemplom 18. század végén emelt tornyának homlokzatába egy aquincumi római kori szarkofág egyik lapját falazták be, ami akár a királyi síremlék része is lehetett egykor, Szent István szintén római szarkofágból falazott székesfehérvári sírládájának párhuzamaként. Még a kialakításuk időpontja is hasonló, hiszen Fehérváron is feltehetően a szentté avatáshoz kapcsolódóan, az 1080-as években faragták át a szent király hamvait őrző szarkofágot. Komoly lehetőség lenne tehát a másodikként elhunyt harmadik magyar király sírjának megismerésére, azonban Abasáron immár fél évtizede szünetel a kutatás. A település az eddigi pályázatokon nem ért el sikert, így ha úgy tetszik, szinte karnyújtásnyira toppantunk meg Aba Sámuel sírja, sírhelye előtt. Buzás Gergely – Kovács Olivér
A helyi szájhagyomány is úgy ismeri a helyet, mint Aba Sámuel első és egyúttal végső nyughelyét. Az sincs kizárva, hogy Aba Sámuel holttestét ebből az üregből vitték át az általa alapított abasári monostor mára teljesen elpusztult templomába, vagy annak föld alatti barlangüregébe. A sári, ma abasári bencés apátság templomát Aba Sámuel 1042-ben a Boldogasszony tiszteletére alapította. Az abasári körtemplom feltárását 2007-ben kezdték meg a Heves megyei Dobó István Vármúzeum régészei. Az ásatások napjainkban is tartanak, szerencsés esetben megtalálják Aba Sámuel tetemének maradványait is. Ez eldöntené a történészek által találgatott Aba-sír valódi helyét is. A csontmaradványok vizsgálata pedig utat mutathatna a hun–magyar rokonság bizonyítása felé.
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Abasár, Aba Sámuel király látogatóközpont Abasár, Bolttető A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 48717 Szakfeladat befejezése 1954. november 25. 1954. november 27. 1955. január 26. 1955. február 15. 1970. szeptember 16. 1972. 1974. május 13. 2007. augusztus 31. 2008. augusztus 31. 2011. július 31. Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Szakfeladatot végző intézmény Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma 1954. 1955. 2004. október 5. 2005. április 26. 2008. február 7. 2008. szeptember 26. 2011. április Dokumentációt készítő intézmény Dokumentáció készítője Hozzáférési jogok További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Rövid leletmentési beszámolók. DIV Rég. Ad. 125. Adattári dokumentáció Nagy Árpád Előzetes jelentés Abasár, bolttető 1972. évi ásatásáról.
Néhány év múlva, midőn testét kiásták sírjából, szemfedőjét és ruházatát ép állapotban találták, és sebhelyeit begyógyulva, aztán eltemették újra, saját monostorában, Saáron. " Itt már egyértelműen arról van szó tehát, hogy magyarok ölik meg a menekülő királyt. A "régi verem", mint a gyilkosság helyszíne, elsőre talán érthetetlen, azonban vélhetően egyszerű félrefordításról van szó. A szláv "debra" szó a tévedés forrása, amely üreget, vízmosásos mélységet jelent – ebből származik a ma ismert Feldebrő neve. Vagyis itt kerülhetett sor a gyilkosságra, s a település temetője volt Aba Sámuel első nyughelye. Feldebrőn ma is áll egy igen jelentős, a kor léptékével mérve hatalmas 11. századi templom. Az eredetileg centrális alaprajzú, öthajós bazilika központi tornya alatt egy boltozott sírkamra helyezkedik el, melyben a sír mellet egy oltár is helyet kapott. A sírkamra két árkádívvel meg van nyitva a tőle keletre épült tágas altemplom felé, nyugati oldalához pedig széles lépcső vezet le a templom belsejéből, a lépcső aljában pedig kerek betekintő ablakok nyílnak a sírra.
Csatolt hanganyag: rádióriport Buzás Gergely régész-művészettörténésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a visegrádi Mátyás Király Múzeuma igazgatójával. A riporter Kovács Olivér
kápolna kora Árpád-kor keresztelő kápolna falu késő középkor 12-16. sz. Letölthető dokumentációk Örökségvédelmi dokumentációk A fájlok letöltéséhez Regisztrált Belső Felhasználó (3. szintű) jogosultságokra van szüksége. További információ Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,, 2022. április 8.