Szombat délelőtt zajlottak a szóbelik. A döntősök egy előre megadott listából választhattak három előadáscímet, ezeket a második fordulóban elért pontok alapján osztottuk ki, így egy kategóriában ugyanaz a téma nem szerepelt kétszer. Az előadásokat háromfős zsűri értékelte – két egyetemi oktató mellett egy korábbi szakkollégista –, a végleges pontszámot pedig 70%-ban az írásbeli, 30%-ban a szóbeli eredménye adta. Az eredményhirdetésre az EGIS Tudományos és Technológiai Központban került sor. Itt a résztvevők először megtekinthették az interaktív kiállítást, majd az ünnepélyes díjkiosztón átvehették munkájuk gyümölcsét. Oláh György Országos Középiskolai Kémiaverseny. A döntőről bővebb információ itt található: A verseny az NTP-TV-15-0041 azonosítószámú Oláh György Országos Középiskolai Kémiaverseny megrendezése című pályázat keretein belül valósult meg.
Oláh György Országos Kémiaverseny országos fordulóban részt vett Dús Zsuzsanna (11. A) Felkészítő: Szepesiné Medve Judit Irinyi János Országos Kémiaverseny országos 22. helyen végzett Leskó Dániel (10. D) Felkészítő: Endrész Gyöngyi országos 19. helyen végzett Tóth Petra Lili (10. B) Felkészítő: Fóris Tíma országos 3. helyen végzett Fekete Martin (10. B) Fejedelem Zsolt (9. D) országos 2. helyen végzett Nagy Dávid (9. B) országos 15. Földes Ferenc Gimnázium - Oláh György Országos Kémiaverseny. helyen végzett Bodor Zétény (9. D) Hevesy György Kémiaverseny megyei 4. helyen végzett Szörényi Zalán András (7. B) megyei 11. helyen végzett Szlivka Mihály (8. B) fizika - Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségkutató Verseny megyei fordulóba jutott Berencsi Máté (10. A) Felkészítő: Gregáné Hursán Zsuzsanna országos fordulóba jutott Kiss Hunor (9. C) Felkészítő: Biró István Gratulálunk!
A döntőn a diákok a levelezőhöz hasonló feladatsort oldanak meg, illetve széles spektrumot felölelő témákban mutatnak be előadásokat. Ezen előadások nyíltak, bárki meghallgathatja őket. A prezentációk értékelését természettudományokban jártas szakmai zsűri végzi. A zsűri tagjai között a kar oktatói, valamint akadémikusok foglalnak helyet. Az idei évben a 4. kategória versenyzői egy laboratóriumi gyakorlat során is összemérhetik tudásukat, mellyel szeretnénk ösztönözni minél több diák jelentkezését ebbe a kategóriába (természetesen lehet magasabb kategóriába jelentkezni, amit a regisztráció során kell jelezni). A döntő során a versenyzők és kísérőik egy formabontó tudományos előadáson vehetnek részt, valamint az írásbeli alatt a kísérőtanároknak laborlátogatással készülnek a szervezők, mely során a kar innovatív laboratóriumaiba kapnak betekintést. A döntő eredményhirdetése minden évben egy gyárlátogatással fonódik egybe, mely során a diákok testközelben megtapasztalhatják a vegyipar szépségét.
tagja), Dr. Pálinkó István (a VB elnöke, a Zsűri tagja), Dr. Sarkadi Livia (MKE elnöke, a Zsűri elnöke), Dr. Lengyel Attila (a Zsűri tagja), Dr. Petz Andrea (VB tagja, a Zsűri tagja). Lengyelország, Torun 1978. A 11. Nemzetközi Kémiai Olimpia magyar csapata. Balról: Janus Bielski a lengyel tolmács, dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltánné kísérő, Homonnay Zoltán versenyző, Brunon Dembinszki a lengyel szervező, Botyánszky János, Lakatos Ágnes, Szomor Zoltán versenyzők, dr. Hartmann Hildegard és dr. Várnai György a nemzetközi zsűri tagjai, a magyar csapat vezetői. Az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny országos döntőjén 1983-ban. Dr. Mojzes János a Kémiatanári Konferencián Debrecenben, 1984-ben 1978-ban Lengyelországban, Torunban a Kémiai Olimpia zsűrije Az 1983. évi Irinyi-verseny szóbelijén pontoz a zsűri. Balról: Havranek László, Maleczkiné Szenes Márta, Bodor Endre prof. Rózsahegyi Márta, Mojzes János A 13. ICCE (Nemzetközi Kémiaoktatási Konferencia) Puerto Ricoban. A magyar poszter: A Magyar Kémikusok Egyesülete programjai a tanulók tudásának növelése céljából, 1) Középiskolai Kémiai Lapok; 2) Irinyi János Középiskolai Kémiaversen; 3) Sárospataki Diákvegyész napok Látogatás a Szeged Városi Szennyvíztisztító Telepen, a Szegedi Egyetemmel közösen tartott kémiatanár-továbbképzés programjának részeként, 2013. július 4-én.
A módosító adatlapot március 23-ig kell megküldenie az Oktatási Hivatalnak: A módosítás során – az iskolánkkal való egyeztetést követően! -- az alábbiakra van lehetőség: - új tanulmányi terület felvétele - a tanulmányi területek eredetileg beírt sorrendjének módosítása. Új középiskolát már nem lehet a módosító adatlapon feltüntetni. Amennyiben módosítási szándékuk van, kérjük, azt jelezzék a (62) 533-137-es telefonon vagy a e-mail címen. A középiskolával való egyeztetés tényét fel kell tüntetnünk a tanuló jelentkezési lapjára. A felvételi listák: 1410 kódszámú terület felvételi jegyzéke itt megtekinthető 1610 kódszámú terület felvételi jegyzéke itt megtekinthető 1710 kódszámú terület felvételi jegyzéke itt megtekinthető 1720 kódszámú terület felvételi jegyzéke itt megtekinthető
Másnap lesz a szóbeli forduló, amelyen versenyzőnk a természetes indikátorokról fog prezentálni. Az ünnepélyes díjátadás a MOL Rt. százhalombattai telepén lesz, ahol lehetőséget adnak a szervezők a finomító megtekintésére is. Bár rendkívül nehéznek ígérkeznek a feladatok, mindent beleadunk a siker érdekében! Takács Attila kémia-biológia szakos középiskolai tanár
– Berlinben, Drezdában, Varsóban és Dessauban dolgozott az uralkodó szolgálatában. Másodszor – 1724-ben – azért jött Magyarországra, hogy visszaszerezve családi birtokait, végleg itt telepedjen le. A birtokszerzés nem járt sikerrel, ezért visszatért német földre. Udvari festői címét hosszas kérvényezés után már az új uralkodótól, III. Ágosttól kapta vissza. Nyolcvanöt éves korában halt meg Drezdában, s itt van eltemetve is. "Mányoki az udvari, a szó szoros értelmében vett királyi festészet korában élt, mely alakjait emberi isteneknek törekedett ábrázolni – olvasható Lázár Béla 1933-ban írt kötetének ajánlójában. – Ezeknek a királyoknak, nemeseknek, nagy maitresseknek, udvari dámáknak egyéb vágyuk sem volt, mint hogy az emberi élet fölött álló, gondtalan, büszke, hatalmas lényeknek látszhassanak, akikhez a hétköznap gondjai távolról sem érnek fel. Az udvar teatrális és erősen érzéki világba került a nógrádmegyei Szokolya kálvinista prédikátorának fia, Mányoki Ádám könnyen alkalmazkodó, sőt egy kissé feminin természet volt, aki a korabeli nagy udvari festészetnek követelményeit gyorsan el tudta sajátítani.
A kép feltehetőleg Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelemnek készült, és Rákóczi ajándékaként jutott Drezdába. Magyar múzeumi tulajdonba 1925-ben került Nemes Marcell műgyűjtő ajándékaként. Az ismert és hiteles Rákóczi portré mellett készített további arcképeket, egész alakos festményeket: I. Frigyes Vilmosról, a gyermek Mária Teréziáról, II. Ágostról, lengyel és szász főurakról, grófnőkről, hercegnőkről. Rákóczi fejedelem feleségének, Ráday Pálnak és feleségének, Podmaniczky Jánosnak és családjának, s más magyar főrangoknak az ábrázolásaival is gazdagította Európa képzőművészetét. Mányoki Ádám a magyarországi barokk művészet legjelentősebb mestereinek egyike. Mányoki legtöbb munkája német területen született, műveinek 95 százaléka is külföldi gyűjteményekben található. Legjelentősebb munkái életpályájának szereplőit, helyszíneit és korszakait is megjelenítik és bemutatják, végignézve műveit, felidézhetjük, milyen kultúrákból merített, milyen környezetben dolgozott, honnan szerezte művészi invencióit, témáit.
Rákóczi tudatosan kívánt élni a művészi propaganda eszközeivel, sőt Mányokit már 1709-ben Brüsszelbe, Hollandiába és Berlinbe küldte egy magas rangú diplomatája társaságában. Amikor Rákóczi 1711-ben tárgyalások céljából Lengyelországba utazott, még nem tudta, hogy távollétében véget ér a kurucok szabadságharca, megkötik a szatmári békét, s ő nem tud már hazatérni. Mányoki akkor éppen ismét Berlinben tartózkodott, ott kapta meg Rákóczi levelét, melyben a fejedelem Gdańskba hívta őt. 1712 elején érkezett meg Lengyelországba, s még abban az évben fejezte be a fejedelem nagyszerű portréját. Rákóczi mellét az aranygyapjas rend jelvénye díszíti. Ezt a kitüntetést még 1708-ban kapta a spanyol királytól, a jelvényt azonban csak 1712-ben tudta átvenni. A Mányoki Ádám életművében és a korszak európai portréfestészetében is kiemelkedő alkotás a lengyel király és szász választófejedelem, Erős Ágost gyűjteményébe került, s egészen a Német Császárság megszűnéséig a szász királyi család tulajdonában maradt.