Erkölcstelen, embertelen, elfogadhatatlan politikai hasznot remélni a járványhelyzetben – mondta Áder János nagypénteki ünnepi beszédében, amely a közmédia csatornáin volt látható. A köztársasági elnök kívánatosnak tartaná, ha mindenkiben tudatosulna, hogy nem az öncélú politikai játékok, a politikai haszonlesés és az alpári beszólásokban való versengés ideje a mostani. Az államfő a politikai közszereplőket arra kérte, hogy aki nem tud segíteni, legalább ne ártson. "Honfitársaimat pedig arra kérem, hogy segítsenek! " – fogalmazott Áder János, azt szorgalmazva, hogy minél többen oltassák be magukat, győzzék meg a családtagokat, ismerősöket, hogy ne az internetes "csodadoktorokra" és a politikai sarlatánokra hallgassanak, hanem az egészségügyi szakemberekre. A már beoltottak mondják el másoknak, hogy az oltásnak többnyire nincs mellékhatása, vagy az nem olyan súlyos, mint a vírusfertőzés, a bizonytalankodók pedig vállalják az oltást – kérte tőlük. A járványügyi szakemberekhez az államfő azzal fordult: tegyék túl magukat a nemtelen támadásokon, és csak a járvány mielőbbi legyőzésére koncentráljanak, az egészségügyi dolgozókhoz pedig azzal: mozgósítsák utolsó erőtartalékaikat, még ha ezt "kimondani sokkal könnyebb is, mint megtenni".
Áder János köztársasági elnök rendhagyó beszéde | MédiaKlikk Tv M1 M2 M3 M4 Sport M4 Sport + M5 Duna Duna World Rádió Kossuth Petőfi Bartók Dankó Nemzetiségi Parlamenti Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Menü megnyitása Tv Rádió Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Adatmódosítás Az én tv-m Kijelentkezés Bejelentkezés × 2020. 06. 04. 31 perc, 2020 Megnézem később Kommentek 25 További videók
"Mindenki a békéről beszélt, de mindenki a háborúra készült" - idézte fel, hozzátéve, egy kicsit mindenkinek oka is volt rá, az oroszoknak, a franciáknak, a Balkánnak és másoknak is. Aztán a monarchia hadat üzent Szerbiának, hadviselő fél lett, a vereség után pedig nem kerülhette el súlyos büntetését. Három monarchia is összeomlott, mert a Német Császárság és az orosz cári birodalom is bennégett a háborúban. Az árat a vesztesekkel, főként Magyarországgal fizettették meg - mondta Áder János. Pedig már Szent István is megírta Imre fiának, hogy a büntetésnek arányban kell állnia a bűnökkel - vont párhuzamot. "Magyarországot a béketárgyalásokra csak egy év késéssel hívták meg, és csak egyetlen alkalommal hozhatta fel érveit a határokkal kapcsolatban. Amikor a magyar delegáció Párizsba érkezett, Wilson amerikai elnök már hátat fordított a tárgyalásoknak, Apponyi Albert is csak egy beszéd megtartására kapott lehetőséget. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, sunyi háttértárgyalásokon" - mondta.
Áder János ezt követően kitért az embereket közvetlenül ért veszteségekre is. Emlékeztetett arra, hogy 1918 és 1920 között Magyarországon több erőszakhullám is végigsöpört, háború utáni háború dúlt a Kárpát-medencében, százezrek rettegtek és kényszerültek menekülésre, vesztették el ingóságaikat. Áder János felidézte, hogy Magyarországot a béketárgyalásokra csak egy év késéssel hívták meg, álláspontját, érveit pedig nem mondhatta el, a külügyminiszterek tanácsa pedig csupán egy vitát szentelt a magyar határok ügyének. A wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták – hangsúlyozta. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy hazánk sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem "jóval korábban, sunyi háttértárgyalásokon". Szerinte száz év elteltével joggal tehető fel a kérdés: békét hozott-e Trianon, segítette-e a térség fejlődését, csökkentette-e az etnikai feszültséget? Mindezekre a válasz nem, húsz évvel később az öldöklés folytatódott - mutatott rá a köztársasági elnök. A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - zárta beszédét Áder János államfő.
Emlékeztetett a 10 évvel ezelőtt keletkezett kettős állampolgársági lehetőségre a határon túli magyarok számára, ezáltal "nemzettársak honfitársakká is váltak". Reményét fejezte ki, hogy a centenárium a szeretet és a tisztelet kifejezését hozná a Kárpát-medencében. Szűcs Lajos, a parlament jegyzője ezt követően felolvasta a centenáriumi nyilatkozatot, amelynek része, hogy a határon túlra szorult nemzetrészek az elmúlt száz évben különböző államalakulatban kellett, hogy éljenek, számuk folyamatosan csökkent, mára alig több, mint kétmillió. A határon túli magyarok az idők során a diszkrimináció számtalan formája miatt kellett, hogy szenvedjenek, jogaikat csorbítják, érdekeik érvényesítését meghiúsítják. A nyilatkozat tartalmazza, hogy Magyarország javasolja az ENSZ-nek, hogy legyen egyetemes emberi alapjog a nemzethez tartozás joga. Kövér László házelnök, úgy is mint a nyilatkozat előterjesztője az emlékülésen elmondta, a politikai nyilatkozat elfogadására nyomós okok vannak. A trianoni diktátum ugyanis nem csak a múlt, hanem a jelen is, és a jövővé is válhat, a kárpát-medencei magyarság közben keserves küzdelmet folytat a fennmaradásért.
Most nagyhét van – folytatta Áder, hozzátéve: ezen a húsvéton nem tehetjük azt, mint máskor. Nem lehetünk együtt úgy, mint máskor, sem közösségként, sem családként. Ez a segítségnyújtásról szól és a köszönetről.
Ez ugyan formaság, de szükséges. Más forrásból úgy értesültek, hogy hivatalosan "elhalasztják" a háború miatt a programot, de az egyik fő ok az volt, hogy oroszbarát magyar álláspont miatt Andrzej Duda nem akart magyar kollégájável mutatkozni nyilvánosan egy ilyen protokoll eseményen. Mint arról korábban írtunk, Orbán különutas háborús politikája miatt rosszabbodó lengyel-magyar viszony jöhet. Legutóbb Mitrovits Miklós polonista a nyilatkozott arról, Magyarország nem hajlandó tudomásul venni, amit a lengyelek már látnak: Oroszország kész nyugat felé terjeszkedni. Artur Balázs, Magyarország nemrég lemondott tiszteletbeli lengyelországi konzulja pedig a Válasz Online-nak adott interjút Oroszország rárontott a független Ukrajnára, teljesen más helyzettel kellett szembesülnünk – egy olyan helyzettel, amely romba döntheti a kialakult világrendet és fenyegeti Európa békéjét. Ebben az ügyben bármilyen rés az európai egységen Putyin politikájának elfogadásaként értelmezhető. (…) Attól tartok, hogy Orbán Viktor – azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal – a történelem legrosszabb magyar–lengyel- és magyar–EU-viszonyát teremti meg" – mondta.
A munkálatokra összességében közel több mint 1, 1 millió forintot fordítottak. Jászárokszállás lakói az elmúlt másfél hónapban a római katolikus templomban tekinthették meg a nagyméretű képet. Kiss Csaba plébános elmondta, hogy a festmény ezután sem lesz elzárva a közönségtől, hiszen a plébánia dísztermében kap majd helyet az alkotás. Banka Csaba Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Kiss csaba plébános atya. Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
21. 2000 – 2001 Szűcs Zoltán 2001 – 2003. Koltavári Attila 2003- 2006. Bukovenszki Zoltán 2006-2008. Forrás: Egri Főegyházmegye Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor