A számítógépek funkcióitól kezdve kerülnek fejlesztésremint abacusszámláló segédanyag (amelyet Kínában 2000 évvel ezelőtt használták), majd tovább fejlesztik első generációs számítógépgé, mechanikus és elektronikus alapú. Az első generációs számítógép a Univerzális automatikus számítógép I (UNIVAC I) monitor nélkül csavarozva (vizuális támogatás) 1951-ben. 1. Az első generációs számítógépek története UNIVAC I vagy a számítógépek első generációjának jellemzői: ENIAC, amely egy vákuumcső. Ezt a csövet 1950-ig továbbra is használták. Számítógépek fejlődése – Györe Mihály. Ezután folyamatosan fejlesztették a számítógépeket, például véletlen hozzáférést, bináris aritmetikát és a program mentésének koncepcióját. Az Egyesült Államok A Cencus Bureau (1951) telepítette az első kereskedelmi számítógépet, az UNIVAC I-t (univerzális automatikus számítógép). Ezt a számítógépet az Eckert és Mauchly fejlesztette ki Remington-Rand Corporation néven. A számítógépek első generációja egyediaz operációs rendszeren található utasításokat kifejezetten bizonyos feladatok elvégzésére használják.
A gép tömege 30 tonna volt, megépítése tízmillió dollárba került. Sokkal gyorsabb volt, mint a relés számítógépek: az összeadást 0, 2 ms, a szorzást 3 ms alatt végezte el. A programja azonban fixen be volt "drótozva" a processzorba és csak mintegy kétnapos kézi munkával, villamos csatlakozások átkötésével lehetett megváltoztatni. A gép memóriája 20 db tízjegyű előjeles decimális számot tudott tárolni. Első generációs számítógépek | A számítógép fejlődése. Mindegyik számjegy tárolására 10 db elektroncsövekből épített flip-flop szolgát. Mindegyik flip-flop megfelelt egy-egy számjegynek: egy számjegy tárolásához a neki megfelelő flip-flopot 1-re állították, az összes többit 0-ra. Az elektoncsövek megbízhatatlansága miatt a gép csak rövid ideig tudott folyamatosan működni. Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták. Egy feladatsor kiszámítása a gépnek 15 másodpercig tartott, ugyanez egy szakképzett embernek asztali kalkulátorral 10 órás munka volt!! A gépet 1956-ban lebontották, mert elavult. Jelenleg egy olcsó zsebszámológép is nagyobb teljesítményű, de az ENIAC technikatörténeti érdemei vitathatatlanok.
Vita folyt arról, hogy melyik az első általános célú elektronikus digitális számítógép. 1973. október 19-én úgy döntött a bíróság, hogy az Atanasoff-Berry Computert illeti meg ez a cím. EDVAC Az ENIAC utóda, az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator) ugyancsak Mauchly és Eckert vezetésével épült 1944-től 1948-ig (véglegesen csak 1951-ben helyezték üzembe). Ez a gép már Neumann János (1903-1957) magyar matematikus elvei alapján úgy készült, hogy a programot és az adatokat a memóriában tárolta. Az EDVAC sok fontos vonásban különbözött elődeitől. IV. Generációs számítógépek – A számítógép története. Sokkal nagyobb memóriája volt: egy elsődleges (operatív) tár és egy másodlagos, lassabb, nagyobb kapacitású tár. Egy program végrehajtásához előbb az egész programot és az adatokat be kellett táplálni a memóriába. Adatbevitelre egy írógépszerű eszközt, adatkivitelre egy nyomtatót alkalmaztak. Ez volt az első tárolt programú számítógép. Ettől kezdve már a papírból készült lyukszalag olvasási sebessége nem korlátozta a számítógép sebességét és egy új probléma megoldásához nem kellett a gépet áthuzalozni.
az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, helyigényük szekrény méretűre zsugorodott, üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt. Harmadik generáció (1964-1975) Az ötvenes évek végén a technika fejlődésével lehetővé vált a tranzisztorok sokaságát egy lapon tömöríteni, így megszületett az integrált áramkör, más néven IC (Integrated Circuit). A hetvenes évek számítógépei már az IC-k felhasználásával készültek. jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt, megjelentek az operációs rendszerek, a programnyelvek használata általánossá vált, megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL), műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi műveletet másodpercenként, csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás.
Vagyis más processzor esetén az utasításkódok is mások. Nemcsak számkódjukban különböznek, hanem esetleg kevesebb vagy több utasítás van, illetve más-más a paraméterezése a hasonló feladatú utasításoknak. Ha egy gépi kódban programozó számára egy másik processzorra kellett programot írni, először még el kellett sajátítania a különbségeket. Nyilván az alapelvek maradtak, de az utasítások különbözősége sok nehézséget okozott. A programozó szemszögéből a gépi kódban történő programozás nagyon lassú folyamat. Aprólékosan lehet csak a programot felépíteni. Az utasítások nagyon alacsony szintűek voltak, egy egyszerű összeadás művelet is - mint láttuk a fenti példán – három utasításból állt. Egy nagyobb rendszer elkészítése olyan időigényes feladat lenne, hogy inkább csak rövidebb, egyszerű programokat készítettek benne a programozók. Előnyei persze akadnak ennek a nyelvnek is: a gépi kódú utasítások segítségével maximalizálhatjuk a programunk futási sebességét, vagy memória- kihasználtságát (vagy mindkettőt egyszerre), hiszen megkötések nélkül felhasználhatjuk a mikroprocesszor minden lehetőségét, és szabadon használhatjuk a memóriát is.
Elképzelhető volt, hogy a program maga hibátlan volt, csak az adatrögzítés során hibásan került a program kódja bevitelre, így a hiba megkeresése egészen esélytelenné vált. Ma már az utasításokat tudjuk külső file-ban tartani, és speciális kezelőprogramokkal szerkeszteni azt (beszúrás, átírás, törlés, stb). Majd a kész adatfolyamot (számsorozat) direktbe a memóriába másolni. Valamint van lehetőség a futó programot elemezni, megfigyelni melyik utasítást hajt végre éppen, megtekinteni futás közben az általa használt memóriarekeszek értékeit, stb. Tehát ma már rengeteg eszköz segít a programozók, operátorok, hibakeresők munkáját. De a programozási nyelv (gépi kód) alapvető problémáit ez nem oldja meg, csak az életet teszi kissé könnyebbé.
Az abakuszt némileg módosítva a XVI. századig a legfontosabb számolást segítő eszközként használták, egyetemen tanították a vele való szorzás és osztás műveletsorát. Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról beszélhetünk. A továbbiakban a számítógépek fejlődésének főbb állomásait mutatjuk be. Mechanikus gépek Az első "szériában gyártott" számológép et 1642-1644 között Blaise Pascal (1623-1662) készítette el, összesen hét példány ban. A kor technikai szintjének megfelelően óraalkatrészek ből építette meg a szerkezetet. A gép újdonsága, alapötlete az automatikus átvitelképzés megoldása volt. A számológéppel csak az összeadást és a kivonás t lehetett elvégezni, a nem lineáris műveleteket – a szorzást és az osztást – nem. Pascal számológépét Gottfried Wilhelm von Leibniz (1646-1716), német matematikus fejlesztette tovább.
A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: – ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A 6. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 6. Cukrász kéziszerszámok, eszközök 6. Főzőberendezések 6. Mérőberendezések 6. Hűtő és fagyasztó berendezések 6. Gyúró, keverő, habverő, habfúvó gépek 6. Sütőberendezések EGYEBEK Ez a weblap nem egy konkrét iskoláé, csupán információs portál. Itt nem tudsz jelentkezni sem ingyenes Cukrász szakképesítésre, sem fizetős Cukrász szakképesítésre. Szakmai vizsgák – Thúry György SZKI. A közzétett információk helyességéért és valódiságáért nem vállalunk felelősséget.
Tájékoztató a 2022. május –júniusi vizsgaidőpontokról Nappali oktatás Cukrász írásbeli vizsga: május 13. 10 óra gyakorlati vizsga: május 25-26. szóbeli vizsga: május 27. Pincér gyakorlati vizsga: május 25. szóbeli vizsga: május 26. Szakács Pék írásbeli vizsga: május 9. 8 óra gyakorlati vizsga: május 9. és május 16. szóbeli vizsga: május 16. Eladó gyakorlati vizsga: május 19. szóbeli vizsga: május 19. Irodai titkár gyakorlati vizsga: május 16. szóbeli vizsga: május 18. Pénzügyi-számviteli ügyintéző írásbeli vizsga: május 10. 8 óra gyakorlati vizsga: május 10. szóbeli vizsga: május 24. Cukrász szakmai írásbeli vizsga teszt. Vendéglátás-szervező gyakorlati vizsga: június 9. szóbeli vizsga: június 10. Szállodai recepciós gyakorlati vizsga: május 31. Felnőttképzés Cukrász (felnőtt) interaktív/írásbeli vizsga: május 20. 10 óra projekt/gyakorlati vizsga: május 31, június 1, június 2. Pincér-vendégtéri szakember (felnőtt) projekt/gyakorlati vizsga: június 8. Szakács (felnőtt) Logisztikai technikus projekt/gyakorlati vizsga: május 24. portfólió védés: június 3.
A szakmai vizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai Szakmai vizsgára bocsátás feltétele: Valamennyi előírt képzési évfolyam és az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése. Központi interaktív vizsga A vizsgatevékenység megnevezése: Cukrászati anyagok technológiai szerepe és gazdasági számítások A vizsgatevékenység leírása: Cukrászati anyagok technológiai szerepe, cukrászati termékek anyaghányad számítása, cukrászati termékek kalkulációja, leltározás, elszámoltatás Az írásbeli vizsgatevékenység az alábbiakat öleli fel: 1. ) Cukrászati anyagok technológiai szerepének bemutatása 2. | Cikkek | Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum. ) Anyaghányad számítás különböző termékmennyiségek esetén 3. ) Cukrászati termékek kalkulációja 4. ) Leltáreredmény meghatározása, elszámoltatás A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 60 perc A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 20% A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte. A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai: A vizsgarész témaköreinek értékelésére vonatkozó arányok: 1. )
Milyen vizsgákon lesz rá szükséged?
2. Cukrász szakmai írásbeli vizsga 2021. nap időtartam: 160 perc; Feladatok: A második nap a hosszú pihentetésű tésztákat feldolgozza, megsüti, valamint a megfelelő érlelés, pihentetés, kristályosítás után, befejezi a cukrászati késztermékeket, díszítő műveleteket végez és tálal, valamint szakmai kommunikációt végez B. ) A gyakorlati vizsga tárgyához kapcsolódó szakmai beszélgetés Időtartam: 20 perc Teljes vizsgatevékenység ideje: 420 perc A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 80% A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai: Portfólió értékelése Portfólió tartalma Elérhető százalék A szakmai oktatás során végzett legalább 2 cukrászati termékcsoport egyéni feladatmegoldásait, szakmai észrevételeit, a tanuló által készített termékek bemutatását fényképekkel szakmai leírással. 40% Beszámoló fényképekkel szakmai leírással munkahelyi rendezvényekről, versenyekről, kiállításokról szakmai továbbfejlődés lehetőségeiről. 30% Önéletrajz 10% Reflexiót tartalmazó dokumentum, mely értékeli saját fejlődését a képzés során 20% Gyakorlat helyszínén végzett tevékenység, vizsgaproduktum készítésének értékelési szempontjai: Termékcsoportok Értékelési szempontok Elérhető százalék A.