"Hamarosan egy határvonal közelében leszünk, amit ha átlépünk, nem lesz visszaút, a szerb nemzet eltűnik. Már elég közel vagyunk ehhez a pillanathoz" – mondta a miniszter. Illusztráció (Fotó: Pixabay)
A lakosság számának abszolút változását vizsgálva az élen álló Hegyeshalom 2019 és 2021 között 284 fővel gyarapodott, szintén 200 fő felett nőtt Tóalmás (275 fő), Mikepércs (221 fő) és Biharkeresztes (218 fő) lakossága is, ami arányaiban 5-8 százalék közötti többletet jelent. Összesen 1121 falusi CSOK-kal érintett település esetében emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 esetben pedig változatlan maradt a népesség száma. 2019-ről 2021-re, a megyék szintjén vizsgálva Győr-Moson-Sopron (1978 fő), Pest (1693 fő), Komárom-Esztergom (599 fő) és Fejér megyében (546 fő) könyvelhették el a preferált települések a legnagyobb lakosságszám növekedést. Így hat a gazdaságra a jogállamisági vita. 2019 és 2021 között a 19 megyéből 17-ben maradt a népességszám-változás előjele a 2017-2019 közötti időszakhoz képest. 11 esetben azonban lassult a népességfogyás üteme, négy esetben pedig gyorsult a népességgyarapodás mértéke, és csak két olyan megye van (Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol a korábbi népességfogyás az elmúlt két évben nagyobb fokozatba kapcsolt.
200 fővel (0, 37 százalék) apadt, azaz a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult, mind a korább időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához képest - hívja fel a figyelmet az OTP Ingatlanpont elemzése. A települések számát tekintve 2017 és 2019 között még a falusi csok által preferált 1759 településen csökkent a lakosságszám, ugyanakkor 2019 és 2021 között ez már csak 1483 település esetében mondható el. Magyarország lakossága 2012.html. A folyamatok természetesen megyéről megyére és településről településre változóak. A százalékos arányokat illetően a dobogó legfelső fokán a Zala megyei Iborfia áll, ahol két év alatt 75 százalékkal nőtt a lakosság, nyolcról tizennégy főre. Az apró borsodi falvak, Kéked, Tornabarakony, Gagyapáti és Pányok lakossága 47-68 százalékkal növekedett. A gyarapodó lélekszámú települések lakossága ezeknél a kiugró értékeknél jóval szerényebb mértékben, átlagosan 3 százalékkal emelkedett két év leforgása alatt. A lakosság számának abszolút változását vizsgálva az élen álló Hegyeshalom 2019 és 2021 között 284 fővel gyarapodott, szintén 200 fő felett nőtt Tóalmás (275 fő), Mikepércs (221 fő) és Biharkeresztes (218 fő) lakossága is, ami arányaiban 5-8 százalék közötti többletet jelent.
És átvették az itteni kultúrát, az ABC-t mindenképp… … a kínai, a sumér, valamint az egyiptomi hieroglif és kieratikus írás, majd jóval későbbi lökéshullámként az egyiptomi démotikus ABC is, és még oly sok más írásrendszer is az ősi Kárpát-medencei ABC gyermeke. E műveltségek mindegyike ugyanis a jellegzetes Kárpát-medence-i jelsort használta, kezdeteiknél ez és csakis ez a jelsor található… … Grover S. Krantz amerikai nyelvész azt állapította meg, hogy az európai nyelvek mai földrajzi elhelyezkedése egészen más lenne, ha a magyar nyelv nem lett volna jelen folyamatosan a Kárpát-medencében legalább 10. 000 esztendő óta. Nem lehet meglepő, hogy az emberek és az írásjelek helyben maradása, avagy földrajzi elmozdulása között tökéletes szinkron tapasztalható… (19. old. ) … A legdöntőbb bizonyíték azonban az, hogy az ABC változatlanul maradt meg ilyen hosszú időn keresztül a Kárpát-medence keleti részén. A magyar rovásírás ABC-s könyve-Fűr Zoltán-Könyv-Püski-Magyar Menedék Könyvesház. Ez csak úgy lehetséges, ha változatlan műveltségű és nyelvű emberek ápolgatták, használták és adták kézről-kézre.
A történészek többsége egyet ért abban, hogy a régi magyar ábécé a 9-10. században jöhetett létre. Ez azt jelenti, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek már magukkal hozták ezeket a jeleket. Ez annak ellenére is biztos, hogy valójában csak a 15. század végéből kerültek elő a rovásírás legrégebbi maradványai. A történészek azonban a rovásírást nem a hunokhoz, hanem a türkökhöz (ótörökök) vagy az avarokhoz kötik. A magyar nyelvészek a 17-19 századok során még abban is kételkedtek, hogy a rovásírás valóban ősi eredetű volt. Úgy vélték, hogy 16. századi humanisták műve az egész. A kései humanisták nagy erőkkel igyekeztek terjeszteni a régi ábécét. A következő oldalon folytatom! Kezdeti kutatások A 16. Hun magyar rovásírás abc.com. század során a nyelvészek több nemzet nyelvét is vizsgálni kezdték. Ekkoriban nem csupán a héber, görög és latin nyelvtanokat készítették el, hanem ez első népnyelvieket is. Az első rendszerezett magyar nyelvtan Sylvestrer János nevéhez fűződik 1539-ből. A leíró szemlélet azonban csupán egy aspektusa a kutatásoknak, de ilyenek aspektusok még a történelmi hagyományok, a nyelv aktivitása illetve hogy mennyire hasonlít a kultúraközvetítésben fontos szerepet játszó nyelvekhez.
A "HUN" szó mongol nyelven annyit jelent, mint "EMBER". A HUN szó jelentése = EGY, ELSŐ. A Hun Királyi Koronát viselőszemély a TeremTővel való EgysÉg Szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált. Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A HUN-MAGYAR folyamatosságértelemszerű. – Kiszely István, Lajdi Péter Forrás:
- 2. : Gábor Kati blog oldalam:
Hun-magyar rovásírásunk tanulmányozása, művelése és tanítása ősi kultúránk felélesztésének, eredetünk megismerésének leghatékonyabb eszközei közé tartozik. Rovásírásunk egyik legbecsesebb szakrális hagyatékunk, az egyik legféltettebb kulturális örökségünk, melynek jelentősége a Szent Korona és a Szent Korona-tan fontosságával mérhető. Rovás ABC-k Képek: Magyar Adorján-féle abc és Forrai Sándor abc-je A rovásírás legfontosabb szabályai 1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket. 2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál. A rovásírásban két fajta "K" betű használatos. 4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók. 5. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket: (Forrás:Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták... c. Hun magyar rovásírás abc news. könyve. )
Az anniviardok valóban nem ősi európaiak, hanem vagy a hunok, vagy az avarok vagy a honfoglaló magyarok Svájcban élő maradványai. Forrás: (László Lsk fotók) Továbbá: - A Szakkarai Piramis – a kvantumgép: - A dimenziókapuk létezése: - Piramisok a Pilisben? yiptomban, és szerte a Földön: - A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod! : - A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥: - Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: - Skalárháború: - Megmondom a titkát, édesem a dalnak: - A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: - Mi is a Lélek? A MAGYAROK LEGRÉGIBB ÉS LEGÉRTÉKESEBB KINCSE… – Árpádtól Árpádig. : - TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA: - A teremtés energiái – Kundalini: - A kézben, a talpon... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok: - A csakrák betegségei - behangulásuk: - A SZERVÓRA: - Gyógyító kéztartások - Mudrák: - A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE: - A MELEGVIZEK - GYÓGYVIZEK BIRODALMA - A KÁRPÁT - MEDENCE: - Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion: - RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink: - Paál Zoltán - Az Arvisurából - részlet 1.
Magyar Tudomány, (2004) Források [ szerkesztés] Balázs Géza (2006. április). " Miért érdekes? A gondolkodás fejlődése és egyéb nyelvészeti furcsaságok " (PDF). Édes Anyanyelvünk XXVIII. (2006) (2), 5. (Hozzáférés ideje: 2019. április 18. ) Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1952. Rovásírás Hírek, feladatok Szabvány Összefüggések Programok, szerkesztők, szótár Tanfolyamok, kulturális progra Dokumentumok, könyvek Hagyományőrzők Honlapok magyarul Runák (angol) Cikkek, hírek, tanulmányok: Angol nyelven Képek,. = Nyelvészeti Tanulmányok, 2. kötet. ISSN 0078-2858 (Tankönyvkiadó, 1959, 2., javított kiadás = Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek, ISSN 0230-0079) Külső hivatkozások [ szerkesztés] A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás). Budapest: Akadémiai Kiadó (1985) (Hozzáférés: 2018. ) (PDF) Simon Ager: Hungarian (magyar).. (angolul) (Hozzáférés: 2018. ) (HTML) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyar írások Magyar kiejtés X-SAMPA magyar nyelvhez Székely–magyar rovásírás Kárpát-medencei rovásírás Magyar helyesírás A magyar helyesírás szabályai Magyar betűzési abc