Előzetes Adatlap Rendezte: Daniel Lindsay és T. J. Martin életrajzi dokumentumfilm, 118 perc Bemutató: 2021. november 4. Képek Hol vetítik? Budapest Cinema MOM 2021. 11. 11-től Toldi Mozi Hamarosan Pólus Mozi 2021. 04-től Művész Mozi Cinema City – Mammut Cinema City – Aréna Uránia Nemzeti Filmszínház 2021. -től Celldömölk KMKK Art Mozi 2021. 09-től Jászberény Lehel Film-Színház Kecskemét Otthon Mozi 2021. 15-től Makó Hagymaház 2021. 28-től Miskolc Cine-mis 2021. 22-től Sárvár Kabos László Filmszínház 2021. 07-től Szeged Belvárosi Mozi 2021. 06-tól Szombathely Agora Savaria Filmszínház 2021. 20-tól Letöltések Az Oscar-díjas rendezőpáros, Daniel Lindsay és T. Martin bensőséges hangulatú filmjében Tina Turner végigtekint életén és több mint 5 évtizeden átívelő pályafutásán, az 50-es évek füstös bárjaitól a 1980-as, 90-es évek rekordokat döntögető stadionkoncertjeiig, őszintén szembenézve élete legsikeresebb és legküzdelmesebb pillanataival. Ez a meglepően személyes hangvételű alkotás bepillantást enged a legendás énekesnő é letének számos olyan pillanatába, amit eddig még soha nem láthattunk.
Tudjuk, hogy amit képviselünk, az értékes és időtálló. Búcsúzik a rock nagyasszonya, aki negyven fölött hódította meg a világot – Tina Turner élete filmen Néhány éve egy protokollról szóló előadáson ültem, amikor a szakértő felhívta a jelen lévő hölgyek figyelmét arra, hogy negyven fölött már senkinek se jusson...
Fejléckép: Tina Turner a Tina c. filmben / fotó: Pannonia Entertainment
életrajzi film, történelmi dokumentumfilm (2021) Rendező Daniel Lindsay, T. J. Martin Az Oscar-díjas rendezőpáros, Daniel Lindsay és T. Martin bensőséges hangulatú filmjében Tina Turner végigtekint életén és több mint 5 évtizeden átívelő pályafutásán, az 50-es évek füstös bárjaitól a 1980-as, 90-es évek rekordokat döntögető stadionkoncertjeiig, őszintén szembenézve élete legsikeresebb és legküzdelmesebb pillanataival. Ez a meglepően személyes hangvételű alkotás bepillantást enged a legendás énekesnő é letének számos olyan pillanatába, amit eddig még soha nem láthattunk. A meghitt és néhol kíméletlenül őszinte beszélgetésekből kirajzolódik a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb hatású előadóművészének személyes portréja, akire úgy hivatkoznak a szakmai nagyjai: Egyszerűen a legjobb! Forgatókönyv Daniel Lindsay, T. Martin Bemutatás időpontja 2021. november 4. Forgalmazó Pannonia Entertainment
Amikor hét év kihagyás után 2008-ban, majd' hetvenévesen a Grammy-gála színpadára állt Beyoncéval, egy egész világ bizonyosodhatott meg róla: a Tina Turner jelenség valóban örök. Karrierje elindulásának ötvenedik évfordulóját újabb világ körüli turnéval ünnepelte. Idén pedig a német Vogue címoldalán ír történelmet, mint a legidősebb "címlaplány" a legendás divatlap életében. Popórázó táncőrületek, amik felforgatták a világot A |80-as évek popikonjai - 2. rész "Egy csésze kellemes teát sokkal többre tartok a szexnél" - A |80-as évek popikonjai, 1. rész Amanda Lear: Dalí múzsája, százak szeretője
Első albuma nem volt pontosan sikeres, de 1975-ben kiadta az Savas királynő ami az elsőhez hasonlóan nem volt nagy hatással. Az album után végül elhagyta a csoportját és kiadta Durva (1978), majd Szerelem robbanás (1979) jelentős siker nélkül vezette címkét, hogy megváltsa magát. Következő albumai Privát táncos (1984) hatalmas sikerré vált, és hasonlóan voltak a többiek, amelyek azután következtek, mint például a Minden szabályt megtörni (1986) és Húsz négy hét (1999) többek között. Tekintettel az elismerésekre, melyeken átmentZenés karrierje során Tina 25 Grammy jelölést vett fel, amelyekből 11, 3 American Music Awards, 7 Billboard Year-End Charts Awards és 3 IFPI Platinum Europe Awards díjat nyert. Bekerült a Hollywood Walking of Fame, a Grammy Hírességek Hallába és a Rock & Roll Hall of Famebe, és bekerült a Brit Hit Singles & Albumok Guinness könyvébe, hogy az első művészként felvázolja a 40-es évet 1960-as, 70-es, 80-as, 90-es, 20-as és 2010-es évek. Ex-Férj Ike és gyermekek A gyönyörű énekes kétszer házas volt.
Szerencsére azért a BJC-ben van külön koncertterem is, ahol még meggyes sört se muszáj fogyasztani. Zipernovszky szerint az elmúlt években, évtizedekben emelkedett a jazz presztízse, amiben az is közrejátszik, hogy van már olyan televíziós kábelcsatorna, például a d1 tv, amely kilencven százalékban jazzt közvetít, méghozzá főleg élő koncerteket. (Más kérdés, hogy van Dankó Rádió is, amely nem feltétlenül a kifinomult zenei értékrendet közvetíti. ) Ott van aztán a Jazzy kereskedelmi rádió, amely elsősorban smooth jazzt játszik, ez a csatorna is nagyban hozzájárult a jazz népszerűsítéséhez. A jazz ugyanis alapvetően rádióhoz köthető. Amerikában az 1920-as, Európában a 30-as évektől a műfaj legfontosabb fóruma, közvetítője a rádió. A közelmúltban született jazz témájú művész- és dokumentumfilmek is növelik a műfaj presztízsét, például Miles Davisről ( The Birth Of The Cool, 2019) vagy Ella Fitzgeraldról született dokumentumfilm ( Just One Of Those Things, 2019) az elmúlt időszakban, de most is játszanak egy dokufilmet a Buena Vista Social Klub jelenségről.
Hogy ki milyen irányba megy el tanulmányai befejeztével, az egyéni művészi döntés. Van, aki session zenész lesz, van, aki stúdiózenész, van, aki a tanításban találja meg az útját. Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy amíg a pop egy kultúra, addig a jazz egy szakma, nagyon komoly képzéssel. Ahogy Wynton Marsalis trombitás mondta: "A dzsessz nem csupán annyi, hogy akkor most azt játszom, amihez kedvem szottyan. Ez egy nagyon strukturált dolog, ami hagyományokon alapul, és temérdek gondolatot és tudást igényel". (Borítókép: Bécsy Bence gitáros és Szeifert Jason Bálint basszusgitáros a Shinterz együttes tagjai a Magyar Jazz Ünnepén a Budapest Jazz Clubban 2020. október 7-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)
Louis Armstrong mondta: Ember, ha meg kell kérdezned, mi az a jazz, akkor sohasem fogod megérteni. Legjobb tehát, ha az ember nem kérdez, hanem minél többet hallgat, s minél többet hallgat, annál jobban érti. Vagy legalábbis megérzi. Vagy rájön arra, hogy na, ez itt egy magyar népdal volt. Vagy na, ez itt egy Bartók. Persze ahhoz ismerni kell a magyar népdalt vagy Bartókot. Ami nem jelenti persze, hogy ha valaki nem ismeri, ne tudná élvezni, vagy átadni magát az élvezetnek, csak nem lesz meg az a felismerés. A heuréka. Bár csak nemrég hagytuk magunk mögött az egyik nehéz pandémiás időszakot, amikor a jazzklubok is zárva voltak, szerencsére a jelen időszakban ahogyan színházba, úgy jazzkoncertre is járhatunk, akár napi rendszerességgel. Budapesten legalábbis. De mi a helyzet a túloldalról? Bár sokan sírnak a zenészek, művészek közül, hogy alacsonyak a fellépti díjak, és pusztán a jazz-zenélésből nem lehet megélni, Zipernovszky Kornél jazzszakíró, aki 2015-ben indította el jazztanulmányi kutatócsoportját a Jazz studies diszciplína meghonosítása érdekében, nem így látja a helyzetet.
Vendég: Pokorny Lia. A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. Az eredetileg egyetlen lemezre születő Budapest Bár tizenkét énekessel, teljesen egyedi felállásban működik – talán épp ezért lett mára a legkeresettebb koncertzenekar, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920-30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait. A Budapest Bár vezetőjének és alapítójának, Farkas Róbertnek eredeti szándéka pontosan az volt, hogy új lendületet adjon a kávéházi cigányzene műfajának, életben tartva és megújítva a régi hagyományokat.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A tihanyi Belső – tó fölött magasodó Szabadtéri Színpad az egyik legvarázslatosabb helyszín, ahol a Budapest Bár valaha is fellépett. Az egyik kedvenc törzshelyükön már törzsközönséget is üdvözölhetnek minden évben: remek hangulatú, nyáresti koncertjeik mindig népszerűek a közönség körében. Az idén különleges vendéget is meghívott a Budapest Bár erre az alkalomra: a csodálatos és nagyszerű Pokorny Lia itt lép fel először a zenekarral. Gyere el és érezd jól magad: újra a szabadban, újra önfeledten, személyesen – EGYÜTT! Gyere a családoddal, a barátaiddal, élvezzétek a dalokat, a zenét, a nyári estét – élvezd az életet! Augusztus 27-én gyönyörű környezetben, a Tihanyi Szabadtéri Játékok keretében az új lemez dalaiból és a régi kedvencekből egyaránt válogat a csodálatos Budapest Bár zenekar Farkas Róbert vezetésével, valamint Behumi Dóri, Németh Juci, Frenk, Szűcs Krisztián és Tóth Vera.
Effektív a zenélésből Amerikában sem élnek meg a zenészek, csak a legfelső réteg, ez tehát nem hazai jelenség, és nem is csak a jazzistákra, a komolyzenészekre is vonatkozik. Ahogyan az is jellemző, hogy sok helyütt tanítanak a profi zenészek, és sokuknak ez a megélhetés fő forrása. Budapesten négy kiemelkedő jazzklub van: a BJC (Budapest Jazz Club), a BMC (Budapest Music Center) égisze alatt működő Opus Jazz Klub, a Ráday utcai IF Jazz Café, és a Fonó Budai Zeneház is működik jazzklubként is. Ezekben a klubokban szinte napi rendszerességgel van jazzkoncert, ami fontos, mert a jazzélet hétköznapját a klubok jelentik, a fesztiválok csak az ünnepeit. De klubélet nélkül nincs ünnep. Budapesten a szakíró szerint nagyon jó klubélet van, és létezik ilyen a vidéki nagyvárosokban is, persze most az általános állapotokról, nem a minden előadó-művészeti ágat érintő pandémiás időszakról beszélünk. Van jazzklub Szegeden, Debrecenben, Fehérváron, Pécsett, Szombathelyen. A jazz ugyanakkor valamilyen formában mindig a vendéglátáshoz kapcsolódik, ahogyan a budapesti Opus étteremben, az IF-ben vagy a BJC-ben is.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. Az eredetileg egyetlen lemezre születő Budapest Bár tizenkét énekessel, teljesen egyedi felállásban működik – talán épp ezért lett mára a legkeresettebb koncertzenekar, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920-30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait.