Csak Hunyadi Jánostól kezdődően ismert a "Hunyadi" családi név; az ő apja, Vajk és testvérei 1409-ben, Zsigmond királytól kapták meg az erdélyi Hunyadvár ( Vajdahunyad, Románia) birtokát, ezért a családot egészen pontosan hunyadvári Hunyadi családnak nevezték. A család címere Szerkesztés Mátyás király címere, ezt a címert Mátyás 1470-ben helyeztette el a Nagyboldogasszony-templom déli tornyán [11] Román forrás szerint Mátyás nagyapjának birtoka a Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevet viselte, és ez is kapcsolatba hozható a címerrel. A gyűrűt tartó holló már Hunyadi János címerén is látható volt: V. László magyar király oklevele szerint korábbi királyi adományként használta a család. A családfa Szerkesztés A1. N, h: N B1. Serbe (Sorba? ) (†1409 előtt), h: N C1. Vajk, (*? - †1419 előtt); h: Morzsinai Erzsébet (*? Hunyadi-család – Wikipédia. - †? ) D1. Hunyadi János, (*1409? - †1456), kormányzó: 1446-1453, 1453-tól Beszterce grófja; [12] h: Szilágyi Erzsébet (*? - †1484) E1. Hunyadi László, (*1431? - †1457) E2.
Balatonszemes település - TúraBá Balatonszemes település adatok: neve (2014. ): Balatonszemes területe (2014): 3602 ha (hektár) lakások száma (2014): 974 db lakosság szám (2014): 1827 fő lakosság szám (1910. évben): 841 fő Balatonszemes település címere: A község címere vágott álló háromszögű pajzs, melynek alsó mezője hasítással további két részre van osztva. Az első (ezüst) mezőben négy vízszintes kék hullámpólya, a második (kék) mezőben a pajzs vonalán ezüsttel keretezett aranytemplom áll, a harmadik (vörös) mezőben bástyával ellátott ezüst várfal. A pajzs közepén kettős körben "Szemes 24/7" felirat olvasható, melyet postakürt fon körbe. A címerpajzs tetején a Hunyadi család címere szerepel. Pajzstakaróként mindkét oldalon zöld levelekkel megrakott arany szőlőfürtök szolgálnak. Balatonszemes egykor jelentős szerepet játszott a postaforgalomban, a településen lóváltó-állomás volt, a XVIII. századi házban postamúzeumot rendeztek be. A címer közepén látható postakürt ezt jelképezi. A Hunyadi család a település birtokosaként jelentős szerepet játszott Szemes fejlődésében és a fürdőkultúra kialakításában.
Ugyanaz a címer Richental művének (1483) müncheni változatában (m10a) Rácország [ szerkesztés] Rácország címere előfordul Velence 18. századi nagycímerében is. (Vö. Albánia címere) II. Ferenc császár 1804-es nagycímerében Rácországnál arany alapon három fekete patkó látható. Rácország Szerbia egyik korábbi, 19. század előtti elnevezése. A szerbiai Raška (Ras, Rassza, Rasszon) nevü város nevéből ered, amelyből a Ratka (Rascia, Rácország) mint tartományi elnevezés, valamint a rácok megnevezés keletkezett. A későbbiekben egyre inkább a törökök elől menekülő, Magyarországra dél felől érkező, az ortodox egyházhoz tartozó betelepülteket nevezték rácoknak, köztük a görögöket és macedónokat is. Raška neve 962-ben jelent meg először, mint Tihomily Cseszláv nejének birtoka, később (1159 után) az első Nemanyák is felvették a rasciai fejedelmi címet, de Dusán cár nem használta. A magyar királyok is használták a Rácország királya címet és az 1848-as államcímerben Rácország (három patkó) és Szerbia címere (vadkanfej) is szerepel.
De a Szentlélek ajándékaként ez azt jelenti, hogy behelyezzük magunkat mások cipőjébe, átérezzük, amit a másik érez. Itt felmerülhet a kérdés, hogy hogyan érezhetném azt, amit Isten érez? Nos, meg kell próbálni szeretni Őt! És hogyan lehet jobban szeretni Őt? Azáltal, hogy szeretünk másokat a kis dolgokon keresztül: egy-egy biztató szó, a komfortzónánk elhagyása annak érdekében, hogy segítsünk valakin, nem mindenáron bebizonyítani, hogy nekünk van igazunk és a másik téved. Ez a szeretet útja, amelyen az istenes élet ajándéka vezet bennünket. 6. Az Úr félelmének ajándéka Az Úr félelme nem azt jelenti, hogy félnünk kell Istentől, mert Ő valamiféle bosszúálló, aki meg akar büntetni minket. Azt jelenti, hogy olyan érett lelkiismerettel rendelkezünk, amely tisztában van bűneinkkel és azoknak a súlyával. Valamint azt is jelenti, hogy bízunk az Úr irgalmában. Az Úr félelme azt jelenti, hogy megadjuk mindazt, ami Istennek jár, és hogy semmi más nem foglalhatja el Isten helyét az életünkben. Azt jelenti, hogy felismerjük cselekedeteink súlyát és jelentőségét, különösen azokét, amelyek elválasztanak Tőle.
(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon) Az ötvenedik nap Pünkösd a húsvéti idő záróünnepe (pentekoszté = ötvenedik nap), ami idén május 31-ére esik. "A Szentlélek Pünkösdkor, az Egyház születése napján minden népre kiárasztotta az istenismeret fényét, és a sok különböző nyelvű embert az egy közös hit megvallásában egyesítette" – énekli az Egyház minden szentmise prefációjában. (Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia)
Ez az ajándék szintén egy parányi rész Isten teljes tudásából. A tudomány beszéde meggyőz, megerősít, illetve felkészíti a hívőt a bekövetkezendő eseményekre. A hívők szerint nagyon gyakran eredményez hitet, hiszen ha az emberek rádöbbennek, hogy ha Isten annyira tökéletesen ismeri őket, akkor meg is tudja oldani a problémájukat vagy meg is tudja gyógyítani őket. Ennek megfelelően gyakran a tudomány beszéde az az eszköz, mely a gyógyuláshoz szükséges hitet működésbe hozza. [7] A hit ajándéka [ szerkesztés] A karizmatikusok alapján a Szentlélek ( Szent Szellem) által működő hit ajándéka csodatevő hit. [7] Jézus elmagyarázta a tanítványainak, hogy ha az ember valamit hittel kér, azt meg is fogja kapni. Ha ez a hit emberek szavaival fejeződik ki, az éppolyan erővel bír, mint ha maga Isten szólt volna. [7] A gyógyítás ajándéka [ szerkesztés] A gyógyítás alatt nem valami olyasmit értenek, mint a mai orvostudomány gyógyítása, hanem a természetfeletti (csodatevő) gyógyítást. A gyógyító erő itt nem más, mint a Szentlélek ereje, amely hozzáférhetővé válik a hívő számára.
Ha sikerül vizuálisan is elképzelnünk a Szentlélek mindegyik ajándékát, talán könnyebben megértjük, hogy melyek ezek az ajándékok és hogyan működnek. A pünkösdvasárnapi olvasmányok azt mutatják be, hogy mennyire "drámai módon" is jött a Szentlélek az apostolokhoz és Máriához. A Szentlélek hozzánk is megérkezik, még ha kevésbé drámai módon is: a Szentlélek keresztség által adott hét ajándéka elengedhetetlen a keresztény élethez. Az ajándékokat talán nehéz felfogni és megkülönböztetni egymástól. Én így idézem fel őket: 1. Gondolj úgy a bölcsességre, mint a kenetre. A bölcsesség ajándéka: "szeretni azt, ami jó". Avagy, bölcs dolog megismerni az Istent nem csak az elménkkel, hanem a szívünkkel is. Más szóval: a bölcsesség nem abból származik, ha Istent csupán úgy ismerjük, mint egy diák, hanem úgy kell közelednünk felé, mint egy családtag. Erre azért vagyunk képesek, mert valóban a családja vagyunk. Amikor felkentek leszünk a keresztségben és bérmálásban – a Szentlélek pecsétjével – egy olyan családba nyerünk bebocsátást, ahol Isten a mi Atyánk, Jézus Krisztus a testvérünk, és a Szentlélek pedig a szeretet-kötelékünk a szentekkel.
4. Az erősség ajándéka Az erősség ajándéka lehetővé teszi számunkra, hogy bátran megéljük, amit Isten nekünk szánt, különösen az élet nehézségeinek leküzdésében, vagy azokban a pillanatokban, amikor ellenállunk belső szenvedélyeinknek és a külső nyomásoknak. Nem hiszem, hogy bárki elmondhatná magáról, hogy mindig erős tud lenni, és mindig képes ellenállni a kísértéseknek. Az emberi élet egyik legnyilvánvalóbb valósága az, hogy gyarlók, törékenyek vagyunk. Viszont épp ezáltal találunk rá Istenre, és ismerjük fel, mennyire szükségünk van Rá. Ezért soha ne hezitáljunk, ha a segítségét szeretnénk kérni. Tegyük ezt meg még idejében. Ha mégis elbotlanánk, akkor tanuljunk ezekből a bukásokból, és ne önmagunk erejébe, hanem Isten erejébe helyezzük bizodalmunkat. 5. Az istenes élet ajándéka Az istenes élet ajándéka meggyógyítja a szívünket minden keménységétől, és lehetővé teszi, hogy Istenhez és felebarátainkhoz is gyengéden viszonyuljunk. Sokszor gondoltam úgy, hogy az istenes élet kifejezés azt jelentette, hogy úgy imádkozunk, mint azok az idős hölgyek, akiket még fiatal lányként láttam imádkozni a templomban.