A veszélyhelyzet miatti intézkedések betartása és a fertőzések megelőzése érdekében a NAV központi ügyfélszolgálatain előzetes időpontfoglalás alapján fogadják az ügyfeleket. Az egészségügyi szolgáltatási járulék ügyintézése, a csekkigénylés és a beadványok beadása időpontfoglalás nélkül is intézhető. A közlemény szerint a személyes ügyintézés helyett célszerű otthonról kapcsolatba lépni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival. Konkrét ügyek intézéséhez, a 06-80/20-21-22 számon ingyenesen hívható az ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszer. Ennek a használatához ügyfélazonosító-számra (PIN-kód) vagy részleges kódú telefonos azonosításra van szükség. Ügyfélazonosító-szám legegyszerűbben a oldalról is elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás használatával igényelhető a TEL-nyomtatványon. Általános kérdésekben regisztráció nélkül is hívható a NAV Infóvonala a 1819-es telefonszámon. Sugóparti Hírek - Ismét Majális Kupa. A gépjárműadóval kapcsolatban a 1819-es telefonszámon a 2-es főmenüpont kiválasztásával lehet kérdezni a hivatal munkatársaitól.
MEGHÍVÓ A Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának Tanácsa ezúton tisztelettel meghívja Önt Krankovits Melinda doktorjelölt PhD értekezésének védésére és nyilvános vitájára. A védés és nyilvános vita időpontja, helyszíne: 2022. április 4. 10:00 (Széchenyi István Egyetem ÚT114-es terem) A hivatalos meghívó, és az értekezés, tézisfüzet a következő linken találhatók:
Akadtak emellett populárisabb látványosságok is, így a Kaméliás hölgy, egy éjszakai szórakozóhely vagy egy szörnyű rablógyilkosságot ábrázoló, borzongatóan élethű jelenet. Fotó: Vermes Tibor/Demokrata Valamiért azonban a Plasticon mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egy év múltán a viaszbábok már a nagybányai művészek tárlatának adták át helyüket, míg az alagsori termek továbbra is a népszórakoztatást szolgálták. 1907-ben ugyanis itt nyitotta meg Nagy Endre a Modern Színház Cabaret-ját, amit később Medgyaszay Vilma, majd Bárdos Artúr vezetett. A hely hangulatáról így írt Nagy Endre A kabaré regényében: "Az általános vélemény az volt, hogy a kültelki próbálkozások után megszületett az igazi nyugat-európai kabaré az előkelő közönség igényeinek számára. […] Már amikor a kapu elé értem, megcsapott az előkelőbb, gazdagabb világ atmoszférája. Hölgyfutár: közlöny az irodalom, társasélet, müvészet és divat köréböl - Google Könyvek. Az utcán finom magánfogatok, az előcsarnokban libériás inasok várakoztak gazdáikra. […] A társalgóban nagyszerű vacsorára volt megterítve.
/Harmat Árpád Péter/ Háromszázkilencvhat éve halt meg Csejte várának börtönében ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, bár nem legrokonszenvesebb magyar nemes asszony. Hátborzongatónak beállított történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. (Legutóbb 2008-ban Juraj Jakubisko, szlovák filmes készített egy filmdrámát életéről. ) A sok feldolgozás és tényfeltárás dacára a személyével kapcsolatos hiedelmek még mindig erősek, annyira, hogy Báthory Erzsébet máig az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. Erzsébet királyné - Sisi - G-Portál. Pedig nem létezik olyan történelmi dokumentum, mely igazolná, hogy a szolgálatában álló cselédlányokat és asszonyokat megkínozta és megalázta volna, vagy kiontott vérükben fürödve, fogaival tépte volna szét az áldozatainak eleven húsát. Személye körüli hátborzongató legendák egyik gerjesztője Rexa Dezső (1872-1964) irodalomtörténész volt, aki valamilyen okból előszeretettel foglalkozott Báthory grófnő életének kutatásával (bár hozzá kell tenni, ezen kutatásokban kevés szakszerűség volt fellelhető) Mai ismereteink szerint Bárhory Erzsébet egy zárkózott nemesasszony volt csupán, a 17. századi Erdélyben.
A hírneves Báthory család ecsedi ágából származott, apja Báthory György, anyjának testvére Báthory István fejedelem (1571-), lengyel király (1575-86) volt. 1560 augusztus hetedikén született Nyírbátorban, gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal, a házasságra 1575-ben, fényes külsőségek között került sor. (Még II. Miksa császárt is meghívták, aki az utazás veszélyeire hivatkozva kimentette magát, de pazar nászajándékot küldött. ) A férj a Pöstyén közelében fekvő csejtei kastéllyal és a körülötte fekvő 12 faluval kedveskedett feleségének. A kastélyt végleg 1602-ben sikerült megvenni, innentől ez a Nádasdy család tulajdona lett. Erzsébet előbb férje családi várába, Sárvárra került, majd hamarosan Csejtére költöztek. SolArt Galéria - Zsombori Erzsébet. A törökverő, rendkívül bátor és rendkívül kegyetlen Nádasdytól rettegtek a törökök, akik "fekete bégként" emlegették. Ura gyakran és sokáig volt távol, a magányos és zárkózott asszony feltűnően kevés emberrel tartott kapcsolatot, ezért lehetett később a legendák titokzatos hőse.
A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei keretében egy különleges válogatást is láthatunk az egyetem Művészeti Gyűjteményének Lotz-kollekciójából, de természetesen megismerhetjük a Lotz-freskók előtörténetét, festményváltozatait és restaurálásuk fázisait, körülményeit is.
Sípos (S) Gyula: A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete és misztikája (Szerzői kiadás, 2016) - Szeretet földje Róla szól Kiadó: Szerzői kiadás Kiadás helye: Kiadás éve: 2016 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 100 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 978-615-8006-88-0 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A XX. század első, vérzivataros évtizedeiben szinte egy időben jelent meg három stigmatizált, Krisztus sebhelyeit hordozó ember. Olaszországban Pio atya, Németországban Konnersreuthi Neumann Teréz, Magyarországon pedig Galgóczy Erzsébet. Ők egész életükkel, testükkel és lelkükkel tettek nyilvánvaló, szemmel látható tanúságtételt Jézus Krisztusról. Neumann Teréz és Pio atya szinte "nemzeti intézménnyé" vált, és nemzetközi hírre tett szert. Az elrejtett, engesztelő életet élő és az életszentség hírében elhunyt Galgóczy Erzsébetet azonban alig ismerik az emberek.
Az előcsarnok háromhajós boltozatára maga az építész tervezett ornamentális díszítményeket, a historizáló üvegablakok a híres szecessziós üvegművész, Róth Miksa édesapja, Róth Zsigmond műhelyéből kerültek ki, míg a díszlépcső öntöttvas kapuzata Jungfer Gyula munkáját dicséri. A legnagyobb szenzáció azonban kétségkívül az első hazai monumentális, művészetről szóló allegorikus falképegyüttes volt, amelynek elkészítésével a műfaj legjelentősebb hazai képviselőjét, Lotz Károlyt bízták meg. A neoreneszánsz falképfestészeti stílust Bécsben elsajátító Lotz neve erre az időre már a Vigadó és a Magyar Nemzeti Múzeum belső dekorációjával ismert volt a hazai nagyközönség előtt. – Adolf Lang az emeletre vezető lépcsősor lunettáit és az emeleti folyosó nyolcszögű képtereit már eleve azzal a céllal tervezte, hogy oda nagyobb figurális kompozíciók kerüljenek. Noha a megbízás körülményeire és az ikonográfiai program kidolgozására vonatkozóan nem maradt fenn dokumentum, Lotz felkérése aligha lehetett kérdéses a Társulat számára.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem