2021. január 14., 13:53 A foglalkoztatottság 2020 novemberében csak a kiválasztott piaci szolgáltatásoknál, valamint az információs és kommunikációs területen nőtt, a legnagyobb mértékben a szállás- és étkezési szolgáltatásoknál csökkentek. A bérek alakulása kedvezőbb volt, csak a szálláshelyeknél és a gépjárművek értékesítésénél és javításánál csökkentek. A foglalkoztatás alakulása 2020 novemberében a legtöbb szektorban nem volt túl kedvező. 2019 novemberéhez képest a foglalkoztatás csak a kiválasztott piaci szolgáltatásoknál (1, 7%), valamint kismértékben az információs és kommunikációs tevékenységeknél (0, 8%) nőtt. A legnagyobb mértékben a szállásadóknál, 25, 8% -kal csökkent, Az éttermek és vendégfogadók területén is 13% -kal, (a 3. negyedévben a két ágazatban 96 ezer volt a foglalkoztatott) az építőiparban 7, 4% -kal, (3. Q. Példátlan ütemben emelkedtek a bérek az elmúlt négy évben Magyarországon. - 231, 3 ezer) az iparban 5, 9% -kal, (3. - 693, 9) a nagykereskedelem 4, 6% -kal, a kiskereskedelemben 1, 8% -kal, (3. - nagy és kiskereskedelem - 305, 1 ezer) a szállítás és raktározás területén 2% -kal, (3.
Adat élelmiszer életszínvonal fogyasztás költés rezsi ruha Olvasson tovább a kategóriában
A foglalkoztatással párhuzamosan így a bérek is érdemben emelkednek Magyarországon, ami a magyar családok anyagi helyzetét nagyban javítja.
Rólunk Tevékenység Szervezet Karrier Közérdekű adatok A KSH története Nemzetközi kapcsolatrendszer Nemzetközi rendezvények tanulmányút, workshop, konferencia Nemzeti statisztikai hivatalok Egyéb nemzetközi szervezetek Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület Országos Statisztikai Tanács Egyéb statisztikai szervezetek Hivatalos Statisztikai Szolgálat OSAP, Akkreditáció, Tagok Felhasználóink véleménye
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. Bérek alakulása 2010 edition. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni. Magyarországon a 2004-es EU csatlakozást követően egy ideig javult a szegénységi helyzet, a 2008-as válság hatására azonban hatalmasat nőttek a szegénység legfontosabb mutatószámai. A válság utáni konjunktúrának köszönhetően 2012 óta újra masszív csökkenés volt tapasztalható, de ennek a járvány és az azzal együtt járó gazdasági visszaesés ismét véget vetett. Összességében a javulás 20 éves időtávon így is szembetűnő, ám 2020-ban ennek ellenére is csak Romániában voltak egyértelműen rosszabbak a szegénységi adatok, mint Magyarországon. Ezeket a trendeket (a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában 2004-től elérhető adatok alapján) az alábbi ábrán foglaltuk össze.
Október közepén vezették be a védettségi igazolás (Green Pass) használatát, amelyet kötelezővé tettek a munkahelyeken. Azóta védettségi igazolással lehet a vendéglátóhelyek belső termeiben helyet foglalni, múzeumba, színházba, edzőterembe, stadionba menni, valamint az igazolás kötelező a nagysebességű vasútjáratokon is. A védettséget eddig a negatív teszteredmény vagy a betegségből történt felgyógyulás is bizonyította. Vakon nem lehet oltásra időpontot foglalni, mert hibás az oldal gyengénlátó verziója. Roberto Speranza egészségügyi miniszter a kormányfővel közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mostani szigorítás újdonságának számít, hogy a védettségi igazolást az oltáshoz köti (Super Green Pass), és a beoltottakat részesíti előnyben. A 48 órán keresztül érvényes negatív PCR- vagy antigén gyorstesztet továbbra is elfogadják munkavégzés esetén, de nem lesz elegendő a metrón utazáshoz, az étterembe, moziba, múzeumba vagy diszkóba történő belépéshez, és kötelező lesz a szállodai szoba elfoglalásához is. December 6-tól kötelező lesz az oltást bizonyító, új típusú védettségi igazolás felmutatása a városi tömegközlekedési eszközökön, valamint a regionális vonatokon, a szállodákban, vendéglátóhelyeken, diszkókban, tömeges nyilvános eseményeken, valamint az edzőtermek és más sportlétesítmények öltözőibe történő belépéskor.
Még több helyről tiltották ki az oltatlanokat a bajoroknál Szászország és Berlin után keddtől az egyik legnagyobb német tartományban, Bajorországban is kitiltották az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltással nem rendelkezőket a közösségi élet legtöbb területéről a vírus egyre gyorsabb terjedése miatt. Oltáshoz köthetik több szakma gyakorlását Németországban Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltás beadatásához köthetik több szakma gyakorlását Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben. Az oltási kötelezettség a napközbeni kisgyermekellátás és a bentlakásos szociális ellátás területén, vagyis a többi között az óvodákban és az idősotthonokban…
Hozzátette, hogy a szomszédos országokban viszont súlyos a helyzet, ezért megelőzésre és kiemelt óvatosságra van szükség. A kormányfő leszögezte, hogy az óvintézkedések szigorításával az újabb zárásokat akarják elkerülni. Emlékeztetett arra, hogy 2020-ban az ország teljes lezárása nyolcszázalékos gazdasági visszaesést okozott. Akkor bezártak a vendéglátóipari helyiségek és az iskolák is, és megnövekedett a szegénység. Az ünnepi időszakban csak a beoltottak vehetnek igénybe egyes szolgáltatásokat Olaszországban. Fotó: Getty Images Már nem elég a negatív teszteredmény Az emelkedő járványmutatókkal és a karácsonykor várt tetőzéssel szemben az egészségügyi hatóságok most új eszközökkel igyekeznek fellépni. Elvetették a tavaly ősz és az idei tavasz között alkalmazott módszert, amikor sárga, narancssárga és vörös színek szerint osztották be a tartományokat fertőzöttségi fokozat szerint. Adatlap covid oltáshoz. Az új rendelkezéssel az ország egészében egyforma intézkedéseket vezetnek be a beoltottak és az oltás nélküliek megkülönböztetésével.
Felmérték, mit gondolunk most a járványról A koronavírus-járvány negyedik hullámában egy olyan társadalom képe rajzolódik ki, amely már nagyon szeretne túl lenni az egészen. A témáról készült felmérésről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatója beszélt. A témáról készült felmérésről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatója beszélt.