A Büchl Hungária Kft. 762 000 Ft értékű tárgyi, illetve 1 millió Ft pénzadománnyal járult hozzá a háborús menekültek ellátásához. További részleteket ITT olvashatnak. A Győrbe érkező menekültek elhelyezésében és ellátásában a Győri Egyházmegyei Karitász jelenleg is együttműködik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyugat-dunántúli regionális vezetésével, a Magyar Vöröskereszt régiós vezetésével, illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatallal és Győr Megyei Jogú Város rendészeti szerveivel. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a Zrínyi utcai kórház két, használaton kívüli épületét jelölte ki a menekültek ideiglenes elszállásolására, ahol a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat étkeztetési tevékenységét segítik adományokkal, illetve az elhelyezésben segédkeznek célzott tárgyi adományokkal és logisztikai feladatok végrehajtásával. A győri karitásszal együttműködve a Büchl-cégcsoport is részt vesz a menekültek megsegítésében | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Forrás és fotó: Győri Egyházmegyei Karitász Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
Március 9-én 2000 Euro, azaz nagyjából 762 000 forint értékű tárgyi adomány érkezett két kisbusszal a Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász raktárbázisára, hogy az ukrán–orosz fegyveres konfliktus áldozatainak ellátását segítse. A Büchl Hungária Kft. ügyvezetője, Gyökeres Sándor indította útnak a fuvart, amely a karitász közreműködésével ért célba. Ezen felül a cég további egymillió forint pénzadományt utalt át a Katolikus Karitász központi bankszámlájára, hogy megkönnyítse segélyszervezetük számára a menekültekről való gondoskodást. A német anyacég részéről Lengyel Karitász (Caritas Polska) közreműködésével egy nagyobb tárgyi adományozás megvalósítása van folyamatban. A Büchl Hungária Kft. és a Győri Egyházmegyei Karitász együttműködése 2019-re nyúlik vissza, 2021 novemberétől pedig együtt működtetik a segélyszervezet központi telephelyén, Győrben megtalálható, megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató műhelyt (). Forrás és fotó: Győri Egyházmegyei Karitász Magyar Kurír
2022-03-12 16:30 A Győri Egyházmegyei Karitász az ukrán–orosz fegyveres konfliktus kirobbanásától kezdve intenzíven segíti a háború sújtotta övezetből menekülőket. A nagylelkű adakozóknak és a helyi önkéntes csoportok közreműködésének köszönhetően az első körben összegyűlt 8 tonnányi tárgyi adomány után újabb 5 tonna adományt tudnak eljuttatni a háború elől menekülők számára. Az egyházmegyei gyűjtés első ciklusa március 11-én, pénteken zárult. Ezt követően az adományok hatékony eljuttatása a cél, de a helyzet változásának függvényében újra célzott gyűjtést is indítanak. Örömteli, hogy az 10700031-72331772-51100005 (CIB Bank) bankszámlára ("ukrajnai háború" megjelöléssel) már 2 300 000 Ft érkezett. A szervezet felhívására többen reagáltak, köztük kiemelendő a GyőrSharks Amerikai Futball SE, valamint a Győri Egyházmegyei Karitász foglalkoztató partnere, a Büchl Hungária Kft. A győri sportklub március 4. és 6. között adományfuvarozással és a Katolikus Karitász barabási menekültfogadó állomásán vállalt önkéntes szolgálattal segített.
A költemény alatt az áll, hogy 1937. április 11., és azt is tudjuk, hogy József Attila ugyanezen év novemberében már halott volt. Tehát ez volt az utolsó születésnapja, amelyet megünnepelt magában és számot vetett életével. Az utolsó versszak sorai pedig mára szállóigeként lettek használatosak. Az Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní-tani nem nagyképűséget jelent, hanem a tudással járó felemelő és jobbító szándékot. Azt a gondolkodásmódot, hogy a műben megszólaló szellemért az író és a költő – bárhogy is van –, felelős. Bárhogy is van, mégiscsak felelősséggel tartozunk egymásnak. – írja Penckófer János. József Attila: Születésnapomra Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. József Attila: SZÜLETÉSNAPOMRA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem.
E két értelmezés valamiféle egységeként is felfogható a Bergsonra hivatkozó magyarázat, ez ugyanis az ösztönt (az intuíciót) és az eszméletet is bevonja az értelmezés körébe. József Attila: Születésnapomra. ars poetica: költészettan, költői mesterség (lat. ); 1. olyan műalkotás, amely a költészetre vonatkozó szabályokat foglalja össze 2. olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall
Meglepő módoára, de tényleg szülinapja alkalmából ( 32. ) ajándékozta meg önmagát ezzel a költeménnyel 1937 ben (ugyan ebben az évben életét vesztette). Ezen a születésnapon kedvese nem tartózkodott vele, családjával összeveszett így egyedül töltötte. Helyzetén a betegsége se könnyített(ez az egyik legismertebb, és egyike utolsó verseinek) Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. József attila születésnapomra verselemzés. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: "Ön amíg szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" – gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj – Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani! A formailag igen érdekes vers felkeltette az emberek figyelmét.
Az Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní-tani nem nagyképűséget jelent, hanem a tudással járó felemelő és jobbító szándékot. Azt a gondolkodásmódot, hogy a műben megszólaló szellemért az író és a költő – bárhogy is van –, felelős. Bárhogy is van, mégiscsak felelősséggel tartozunk egymásnak. Amikor a költészet napját ünnepeljük, április 11-én mindezek eszünkbe jutnak. Meg sok-sok vers az iskolából, sok-sok kedves emlék, képek és helyzetek meg verssorok. Vagyis, az emlékezés is olyan, mint maga a költészet: felemel, könnyűvé tesz, megadja a valahová tartozás meghittségét, az otthonosság érzetét. Mégiscsak létezik valami, ami összeköt valamennyiünket. Ebben a nyelvben, ebben a költészetben, ebben az ünnepben, ebben a szétszabdalt hazában... Penckófer János