A folyós, tavas Titan A Szaturnusz legnagyobb holdja az egyetlen a holdak között, amely önálló légkörrel rendelkezik. A Cassini szonda infravörös kamerája és radarja folyókat és tavakat látott a felhők alatt. Mint kiderült, a –180 Celsius-fokos felszíni hőmérséklet mellett adottak a körülmények, hogy a földi víz körforgásához hasonló folyamatok alakuljanak ki metánnal. A Titan légkörét egyébként a Földhöz hasonlóan többnyire nitrogén alkotja, és a tudomány nem zárja ki, hogy életre bukkanhatunk a holdon. A vérfagyasztó Miranda Az Uránusz holdja a Naprendszer egyik legijesztőbb küllemű égitestje. Egyik része sűrűn kráterezett, a másik részét csak úgy odaragasztották, mielőtt hentesbárddal megcsapkodták volna. A lehetséges háttér itt is egy masszív becsapódás, amely megmagyarázhatja az Uránusz extrém dőlésszögét, a több darabból összeolvadó Frankenstein-hold-sztori azonban mégsem áll össze teljesen meggyőzően, ezért más elméletek szerint egy másik hold, az Umbriel gravitációs hatásai alakították a felszínt.
A NASA fotója az Européről, a holdról, amin a legelképzelhetőbb az élet csillagrendszerünkben Fantáziakép egy vízkitörésről az Europén Kees Veenenbos fantáziaképe a jeges Europé felszínéről – a távolság miatt a Nap itt már sokkal kisebb objektum az égen Fantáziakép az Europén elénk táruló varázslatos látványrók S/2004 N 1 Ez a nem túl elegáns nevű hold a Neptunusz körül kering. Ő a legutóbb felfedezett hold. Alig több mint két és fél éve, 2013. július 1-jén fedezték fel a Hubble űrteleszkóp segítségével. Mivel még nagyon új a holdak listáján, nincsen rendes neve, de valószínűleg Polyphemusnak fogják nevezni, Posszeidon és a tengeri nimfa, Thoósza, küklopsz fia után. A Neptunusz gyűrűi és frissen felfedezett egyik holdja Titán A Szaturnusz legnagyobb, és a Naprendszer második legnagyobb holdja azzal emelkedik ki a többi közül, hogy számottevő légköre van, melyben szerves vegyületek is előfordulnak. Etán tavakkal tarkított, fagyott felszínén a földi élet kialakulásánál jelenlevő kémiai anyagokhoz hasonló vegyületek tálalhatóak, melyek páratlan lehetőséget biztosíthatnának a tudósoknak, annak a kutatásában, hogy hogyan jöhetett létre az élet a bolygónkon.
Nemrég egy rendkívül érdekes jelenségre lettek figyelmesek, melyekre aligha van most ésszerű magyarázat. Emellett vagy éppen pont emiatt újra szárnyra kaptak a kilencedik bolygóról szóló pletykák tudományos berkekben is. Miről is van szó? A Neptunusz holdjai furcsán kezdtek el viselkedni. Közül kettő, a Najád és a Thalassza meglehetősne szokatlan pályán kezdett el mozogni. A NASA kutatói szerint az "elkerülés táncát" járják, ami azt jelenti, hogy a Thalasszához képest a Najád pályája nagyjából öt fokkal eltolódott, így a útja felét a Thalassza alatt, a másikat pedig felette tölti. A két holdnak egymással összekötött pályája van, ilyen különlegességet még nem láttak a csillagászok. Hogy ez pontosan mióta van így, arról megoszlanak a vélemények. Eközben a Kuiper övben is észleltek változásokat, anyagkilökődést, azaz jelentős nagyméretű objektumok is letértek pályájukról. Ezek mind egy a Naprendszerben ólálkodó ismeretlen bolygó hatásai is lehetnek – jelentették ki a csillagászok. A kilencedik bolygó létezése már korábban számtalan módon felvetődött, azonban ezidáig nem találták meg a nyomait, és a lehetséges pályájára is csak nehezen tudnak következtetni.
1000 km hosszú és 6 km magas. A legmagasabb hegyek csúcsai 11 350 méterrel emelkednek a holdfelszín fölé. A Hold felszínének meghatározó elemei a meteoritbecsapódásos kráterek. Méretük a mikroszkopikus nagyságú kráterecskéktől a 250 kilométeres átmérőjű hatalmas alakzatokig terjed (e méret felett már medencéről beszélünk). A húsz kilométeres átmérőnél kisebb kráterek szabályos, tál alakú mélyedések. A nagyobbak már bonyolultabb formát mutatnak: középpontjukban általában hegycsúcs emelkedik, peremükön pedig teraszos kiképzésű hatalmas sáncok húzódnak. A nagyobb és idősebb kráterek zöme a fennsíkokon van. Egyes kráterekből (pl. Kopernikusz, Tycho, Kepler) világos, sugárirányú vonalak indulnak ki (sugaras kráterek). Eredetük még vitatott; világos színű, finoman rétegzett anyagból állnak és feltehetőleg a Hold fejlődésének legutolsó szakaszából származnak. A krátereket tudósokról és filozófusokról nevezték el, pl. Arisztotelész, Eratoszthenész, Kopernikusz, Tycho, Kepler, Newton stb. A Holdon nyolc "magyar kráter" is található, pl.
Az 1971-ben készült A fekete város című tévésorozatban Quendel Gáspárt alakította, a Makk Károly rendezte Liliomfi pedig nem utolsósorban az ő Szellemfijének fergeteges komédiázása révén vált halhatatlanná. Pécsi Sándor kortalan színész volt: huszonévesen öregemberek sokaságát játszotta el nagy sikerrel. Drámai hősként, vérbő komikusként, karakterszínészként, táncos-komikusként egyaránt emlékezeteset alakított, legendás sokoldalúságával képes volt újra és újra meglepni a publikumot. Nemcsak kollégái és a közönség, hanem a kritikusok is imádták. Híres volt a gyűjtőszenvedélyéről: háza egy múzeumhoz volt hasonló, kertje tele volt régi kőedényekkel, oszloptöredékekkel. Megszerezte az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor egyik kezét is, amelyet haláláig kertjében őrzött, ez ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Pécsi Sándor mindössze ötven évet élt, 1972. Pécsi Sándor - Színház.org. november 4-én szívroham okozta halálát. Művészetét 1951-ben és 1953-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1961-ben érdemes művészi, 1968-ban kiváló művészi címmel tüntették ki.
Egyfelől: profetikus. Másfelől: mi okból a nihilbe futó bánat? Pécsi Sándor maga ad rá választ a júliusi bejegyzés lezárásában: Na és a végén, most bevallhatod Pécsi, hogy az egész keserűséget az váltotta ki benned, hogy Apáthy azt mondta, hogy nincs ütemérzéked, s ma elvesztettél 4 biliárdpartit. Pécsi Sándor korai szerepeiből ma már semmi sem látható, ahogy a későbbiek is ritkásan rögzítettek. Naplójának sorai, az érzelmi, gondolati hullámzások sajátos akusztikája máig kirajzolják azt, ami a színész legfőbb munkaeszköze, hangszere: az idegrendszerét. Olyan minőségében: egy Stradivarius. Kopaszodó, zömök fiatalember Pécsi Sándor 1922. március 22-én született Sajószentpéteren, Péchyként. Vezetéknevét később maga egyszerűsítette, eltartva magától nemesi ősét, Emerich Péchyt, aki a Habsburgok pártjára állt Kossuth ellenében. Édesapja, ugyancsak Sándor, már üveggyári vas- és fémesztergályos volt. Édesanyja, Szalay Margit üveggyári munkás. A világválság küszöbén, a szülők anyagi gondjai között Borsod-Abaúj-Zemplén megye több községében is megfordult a család.
SZFE Színház - és Filmművészeti Egyetem 1088 Budapest, Rákóczi út 21. Tel: 06 1 551-5022