» Közlekedéstechnika » Gépkocsik Hirdetés száma: 24227 Dátuma: 14. 12. 2013, 21:39 Megjelentetett: 14688x Leírás: Eladó M-zárolt-tartalékos Csepel D344 típusú teherautó, kevés kilométerrel, működő első és hátsó csörlővel, szervizfülkés(alumínium), 1967es évjárat, nagyon jó állapot, új akkumulátorok, beépített olajkályha-kéménnyel, asztal-szék és még több katonai extra, stb. Érdeklődni lehet éjjel-nappal! Ár: 1199000 Ft Terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg A hirdető elérhetősége: Hirdető: Névtelen Hirdetést bejelenteni Gyors válasz erre a hirdetésre: További hirdetések ebből a kategóriából Hirdetés Kategória Dátuma Ural - Eladás Gépkocsik 22. 10. 2021, 10:53 Zil130 - Eladás 22. 2021, 10:51 BRDM-2 9M14 Maljutka - Eladás 10. 08. 2021, 12:55 Molotv 51 - Eladás 06. 07. 2021, 18:03 Leopard 1A5 - Eladás 29. 04. Katonai csepel d344 teherautó, gyári M-zárolt. 2021, 10:16 Belépni a kategóriába Hirdetés feladása Bejelentkezés Reklám
Leggyakoribbak a platósok voltak, de tűzoltóként, billencsként és daruként is jó néhány rótta az utakat. Én például szippantós IFA-ra is emlékszem, ami még gyerekkoromban néha felbukkant a környékünkön. Ha részletesebben is megnéznéd ezt a batár teherautót, vagy csak nosztalgiázni van kedved, less bele a Keleti Blog videójába! Csepel D-450, 1958 – 1974 Folytassuk egy újabb magyar élmunkással, ami szerintem a lista legszebb tagja. Csepel teherautó eladó lakások. Nekem legalábbis nagyon bejön az osztott szélvédős, csőrös, öngyilkos ajtós elrendezés. Ahogy az Ikarus is, a Csepel is számtalan haszongépet gyártott, melyek egyik legkülönlegesebb darabja a D-450-es modell. A D-450-es Csepeleket Steyr lincensz alapján építették. A képen: 1959 Csepel D-450 Ny-18 A D-450-eseket 1958-ban kezdték gyártani, az utolsó példányok 1974-ben hagyták el a gyártósort. Az osztrák Steyr lincensze alapján készített gépre többféle nehézsúlyú vontatványt is fel lehetett aggatni. Közéjük tartozott például a 6 ezer literes bor- és tejszállító, 8 ezer literes tanker és 9 ezer literes üzemanyag-szállító is.
Ha nem hiszed, nézd csak meg az alábbi orosz videót! ZIL- 130, 1962 – 1994 Ha már a GAZ-66 kapcsán szót ejtettünk a szovjetek teherautók iparáról, nem feledkezhetünk meg a hazánkban is szép számban felbukkanó kék jószágokról sem. Ezek természetesen nem mások, mint a ZIL-130-asok, amik az HBO Csernobil c. sorozatában is felbukkantak. A ZIL-130-asokat a hagyományos, olajzöld festés mellett kék színben is gyártották. A képen: ZIL-130 billencs, restomod felújítás A 130-asokat a ZIL, vagyis a Lihacsov Autógyárban szerelték, amit korábban ZISZ-nek neveztek és ott építették Sztálin egyik kedvenc pártvezetői limuzinját, a ZISZ 110-est, ami a Packard One Eighty koppintása volt. A Lihacsov 130-as modelljét 32 éven át gyártották, és több mint 3 millió 380 ezer példány hagyta el a gyártósort. Ez volt az első olyan szovjet tehergépkocsi, ami nem csak a katonaság igényei szerint olajzöld színben, de kék fényezéssel készült. Ezeket polgári szolgálatba állították. Csepel teherautó, szervízkocsi, mentőkocsi eladó. | retronom.hu. Ezeket a köztudatban kék színben élő behemótokat egy V8-as, 5969 köbcentis benzines erőforrással szerelték.
Hofi Géza - Második menet nagylemez Záray-Vámosi Nekünk találkozni kellett lemez Rft 3010 hangfal módosítás Orosz multiméter (TL-4) Intersound Apollo kisrádió Snipp, a nagy vadász A kis herceg Misi az erdőben Viszlát oroszok Lázadó ifjúság Bill Murray - Idétlen Időkig Grillező gép
Mennynek Királyné asszonya, örülj szép Szűz, alleluja, Mert kit méhedben hordozni méltó voltál, alleluja. Amint megmondotta vala, feltámadott, alleluja. Imádd Istent, hogy lemossa bűneinket, alleluja. RÓZSAFÜZÉR-LITÁNIA-KILENCED. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja! Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja! Regina caeli, laetare, alleluia: Quia quem meruisti portare, alleluia, Resurrexit, sicut dixit, alleluia, Ora pro nobis Deum, alleluia. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Húsvéti időben kedvvel és büszkeséggel énekeljük a Mária-antifóna ünnepi változatát, a Hozsanna 205. számú énekét: Mennynek királyné asszonya… (a magyar változat Kisdi Benedek püspök Cantus Catholici jének 1651-es, első kiadásából ered). Az ének kevésbé ismert változata a 206. számú: Mennyországnak királynéja… (sokkal későbbi dallam és szöveg), de sokan ismerik a latin eredetit is. Hová is nyúlik vissza e közkedvelt ének története? A hagyomány szerint a dühöngő pestisjárvány idején, 590-ben "Isten konzulja", Nagy Szent Gergely, az utolsó római és az első középkori pápa, még felszentelése előtt, pápasága kezdetén a római Santa Maria Maggiore-bazilika régi kegyképéhez fordult, amit a rómaiak Salus Populi Romani nak hívnak. A kegyképet ünnepélyes, engesztelő körmenetben kísérte egészen a Szent Péter-bazilikáig, ez legalább három kilométeres út, amit ő maga mezítláb tett meg. Regina caeli, laetare, alleluia – Mi a titka a húsvéti idő lélekemelő imájának? (I.) | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A körmenetben a hívő nép áhítatosan imádkozott, énekelt, ahogy ez szokás. Amikor az Angyalvárhoz értek, ami Hadrianus császár síremléke és a pápák menedéke volt, a bástya felett a pápa egy angyalt pillantott meg, aki kardját visszahelyezte hüvelyébe.
Mennynek Királyné Asszonya. Mennynek Királyné Asszonya, örülj, szép Szűz, allelúja. Mert kit méhedben hordozni méltó voltál, allelúja. Amint megmondotta vala, föltámadott, allelúja. Imádd Istent, hogy lemossa bűneinket, allelúja! V. Örülj és örvendezz, Szűz Mária, allelúja! Mennynek királyné asszonya ima. R. Mert valóban föltámadott az Úr, Könyörögjünk. Úristen, aki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál: add, kérünk, hogy az Ő szent Anyja, Szűz Mária által elnyerjük az örök életet. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
Luca Signorelli, Nagy Szent Jakab egy élő és egy halott zarándokkal (1508k, Szépművészeti Múzeum, Budapest) A Szűz Mária megkoronázását ábrázoló, több mint két méter széles, félkör alakú festmény eredetileg az oltárépítmény oromzatát díszítette. Ez az elem hosszú utat bejárva végül 1985-ben 500 ezer dollár fejében lett a San Diego-i gyűjtemény tulajdona. E képen jól megmutatkoznak Signorelli sajátos stílusjegyei: a természetességre való törekvés, az erős színek alkalmazása, valamint a rövidülés bátor használata. Mindezek a technikák, mint majd látjuk, különösen hasznosnak bizonyultak egy olyan festmény elkészítésekor, amely eredetileg több méteres magasságban volt látható. Imáink: Mennyek Királynője. Luca Signorelli, Szűz Mária megkoronázása (1508k, Museum of Art, San Diego, Kalifornia) A festményen az a jelenetlátható, amint Krisztus az előtte térdeplő Mária fejére koronát készül helyezni, miközben az idős férfiként ábrázolt Isten, az Atya áldón emeli karjait Mária és Krisztus fölé. Mária koronája egy díszes aranypánt, amely a dicsőség és a gazdagság jelképe.
Ez a jelenség megértette a pápával a pestis megszűnését, a járvány végét. A jelenés emlékére áll ma is Szent Mihály főangyal bronzszobra az Angyalvár tetején. A különös jelenség nem volt hangtalan, a pápa angyali kar énekét is hallotta, akik ezt zengték: "Regina coeli laetare, alleluja! " Erre a pápa ezt válaszolta: "Ora pro nobis Deum, alleluja. " Az imádságos zengő énekből népének lett, az akkori – éppen róla elnevezett – "gregorián" dallamon, ami azután később kiegészült a feltámadásról szóló utalással és zárókönyörgéssel. Persze mivel Gergely pápa sok liturgikus szöveget írt és maga gondoskodott a szent zene ápolásáról, az sem kizárt, hogy ő a szerzője az antifónának. A Regina caeli imádsággal, énekkel kapcsolatban utalhatunk arra is, hogy a nagy Mária-templomban, a főoltártól balra lévő mellékoltáron lévő igen régi kegykép, a már említett Salus Populi Romani ("A római nép üdve/gyógyulása") valóban végigkísérte az örök város lakóit, de az egész Anyaszentegyházat is történelme során.
Nyolc nappal a mennybevétel ünnepe után Máriát, mint Királynőt ünnepli az Egyház. Amikor a San Diego-i művészeti múzeum a '80-as években úgy határozott, hogy egy grandiózus alkotással bővíti itáliai reneszánsz gyűjteményét, a választás Luca Signorelli (1445k-1523) egyik képére esett, amely valóban nagyszabású mind méretét, mind művészeti színvonalát tekintve. Signorelli egyike volt azon festőknek, akiket IV. Szixtusz pápa kiválasztott, hogy elkészítsék a róla elnevezett vatikáni Sixtus-kápolna freskóit. Signorelli további alkotásai Orvietóban, Sienában és szülővárosában, Cortonában találhatók. Chiesa di San Francesco in Piazza, Arcevia (14. sz. vége) A roccacontradai Ferenc-rendi templomban található Filippini családi kápolna képeinek megfestésére Signorelli 1508-ban vállalkozott. Később aztán, amikor a manapság Arceviaként ismert észak-olasz városka templomát átépítették, a Filippini-kápolna oltárát szétszedték, egyes darabjait pedig eladták. Egyik része, egy kisebb méretű táblakép, amely a Nagy Szent Jakab egy élő és egy halott zarándokkal címet viseli, a budapesti Szépművészeti Múzeumba került.
A Regina coeli vagy Regina caeli ("Mennyek Királynője") a katolikus egyház ősi latin Mária-himnusza. Nevét, mint más imádságok, a kezdősoráról kapta. Egyike a négy (évszakonként váltakozó) Mária-antifónának, előírás szerint a nap végén éneklik vagy recitálják (vagy kompletóriumon vagy vesperáson), tehát tipikusan éjjeli ima. Nagyszombattól pünkösdvasárnapig az Úrangyala (Angelus) helyett ezt az imát mondják a reggeli, déli és esti harangszó alatt. Szerzője ismeretlen, de a legenda szerint Nagy Szent Gergely pápa egy húsvét reggelen angyaloktól hallotta énekelni az ima első három sorát, miközben egy szertartás keretében mezítláb haladt a Szent Lukács evangélista által festett, az Szent Szüzet ábrázoló ikon mögött. Ekkor isteni sugallatra hozzáadta a negyedik sort is. Egy másik, jelenleg megalapozatlan elmélet szerint V. Gergely pápa a szerző. Latin szövege [ szerkesztés] Regina caeli, laetare, alleluia: Quia quem meruisti portare, alleluia, Resurrexit, sicut dixit, alleluia, Ora pro nobis Deum, alleluia.