A királyhágómelléki református egyházkerület (KREK) a romániai református egyház két egyházkerületének egyike, a Partium egyházközségeit foglalja magába. Kilenc egyházmegye mintegy 200 ezer református híve tartozik hozzá. Jelenlegi püspöke Ft. Csűry István, főgondnoka Bara Lajos István. A királyhágómelléki református egyházkerület a református egyház viszonylag fiatal egyházkerületei közé tartozik. A kárpátaljaihoz hasonlóan a trianoni békeszerződés következtében jött létre 1921. augusztus 16-án [1] a magyarországi központról ( Debrecen) való leválasztással. Hagyományosan a teljes Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Tiszántúli Református Egyházkerület része volt, Trianon után azonban 183 egyházközség Romániához került. Ez szükségessé tette egy új egyházkerület létrehozását, mivel az erdélyi egyházkerület már így is meglehetősen nagy volt (lélekszámát és területi kiterjedését tekintve ma is mintegy kétszerese a királyhágómellékinek). Az 1920 után alakult egyházkerület központja Nagyvárad lett, első választott püspöke pedig Sulyok István, korábbi bihari esperes.
Életének 66. évében, rövid szenvedés után ment el a minden élők útján. A KRE Elnöksége a sajtóból értesült arról, hogy a nagyváradi önkormányzat – mindenféle előzetes egyeztetés vagy tájékoztatás nélkül – kisajátítani készül a Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség tulajdonában lévő mintegy kétszáz négyzetméternyi egyházi telket.
A Királyhágómelléki Egyházkerület a zsinati állandó tanácsa és zsinati bizottságai: Csűry István elnök-püspök Bara Lajos István elnök-főgondnok Lelkészi rendes tagok: Lukács József Sípos István Presbiteri rendes tagok: Székely Sz.
A dél-alföldi régióba Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye tartozik. Ez a legnagyobb országrész. Bár tíz évvel ezelőtt Dél-Alföld még több területen is a legelmaradottabb térségnek számított, az utóbbi időszakban megindult fejlődésnek köszönhetően mára a legtöbb gazdasági és infrastrukturális mutatóban felzárkózott az országos középmezőnyhöz. A térségben magas a foglalkoztatottság és alacsony a munkanéküliség, ugyanakkor az országban itt élnek a legtöbben a mezőgazdaságból. További problémát jelent, hogy a népesség nagy arányban és folyamatosan fogy, mert az alacsony születésszámhoz magas halálozás járul. A dél-alföldi régió területe 18 300 négyzetkilométer, így ez a legnagyobb országrész. Dél alföldi régió. A lakosság száma 1 341 900, a népsűrűség 73 fő négyzetkilométerenként. Népességi statisztikák Dél-Alföldön komoly gondot okoz a lakosság számának csökkenése. Az 1000 lakosra jutó születések száma viszonylag alacsony (9, 5 ezrelék), és elmarad az országos átlagtól is (9, 7). Ezzel szemben a halálozások aránya az országban itt a legmagasabb, 14, 5 ezrelék (ez a szám országosan 13, 5).
Bács-Kiskun megye [ szerkesztés] A megyében Kecskemét, Kalocsa és Baja hangulatos történelmi belvárosai mellett különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Kedvelt kirándulóhely Bugac, valamint Hajós az 1200 pincéből álló híres pincesorral. A május végén tartott Orbán-napi Borünnep sok vendéget vonz ide. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka. Dél alföldi régió gasztronómia. Lásd még: Bács-Kiskun megye turisztikai látnivalóinak listája Békés megye [ szerkesztés] Békés megye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka. A tudomány szerelmesei pedig felkereshetik a nagyszénási Kiss György Csillagdát. [13] Békés megye fürdőkben is gazdag: Gyopárosfürdő, Gyulai Várfürdő vagy a Nagyszénási Parkfürdő, hogy csak párat említsünk.
Regionális közlekedésfejlesztés Az ország nemzetközi szerepének betöltése szempontjából a dél-alföldi régió - Baja, Szeged és Békéscsaba térsége - az ország egyik logisztikai szolgáltató központja. Szegeden költségvetési támogatással megvalósult a szegedi kikötő és a Ro-La terminál, amely biztosítja, hogy a kamionok vasúti kocsikra rakva közvetlenül jussanak el Németországba és Ausztriába. Baján az országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központ fejlesztése fontos feladat. Békéscsabai logisztikai központ kialakításának vizsgálatát a IV. számú vasúti folyosó teszi indokolttá. Transzeurópai közlekedési hálózatok a régióban: Vasúti közlekedés: Budapest - Újszász - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza vasútvonal (C-E 56, a transzeurópai IV. korridor része), valamint Budapest - Kelebia vasútvonal (C-E 85, a transzeurópai X/B. Dél alföldi régió bemutatása. korridor része) Vízi közlekedés: Duna - VII. transzeurópai korridor Közúti közlekedés: M5 autópálya. (Budapest, Kecskemét, Kiskunfélegyháza). Hossza a régióban 56 km.
Gazdaság A Dél-alföldi régió gazdasága, vállalkozásai A dél-alföldi régió gazdasági szerkezetét is jelentős mértékben meghatározta a térség történelme és a természeti adottságok. A gazdaság szerkezete sokrétű, amelyből kiemelkedik a történelmi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság, és az élelmiszer ipar. A Dél-Alföld sokat köszönhet a mezőgazdaságnak. A klíma és a talajadottságok azt eredményezték, hogy az elmúlt századokban a mezőgazdálkodás alakíthatta döntően ennek a vidéknek az életét és sokszínű arcát. A régió népességének 34, 8%-a folytat mezőgazdasági tevékenységet, területének nagy része, 76, 4%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. Dél-Alföld | Térport. Jelentős fejlődésen ment keresztül az energia ipar, mely a területen talált szénhidrogén kitermelésére és részleges feldolgozására épült, így a régió az átlagosnál magasabb energia igényű ipari szektorokat is képes kielégíteni. Áttekintjük megyénként a vezető iparágakat, illetve azok mai képviselőit. Hazánkban jelentős térnyerést értek el az ipari parkok az utóbbi években.