Nemzeti Színház 1848. március 15-i események utolsó jeles színhelye a Nemzeti Színház volt. A színház akkoriban az Astoria szállóval szemben állt, közadakozásból épült, 1848-ban Erkel Ferenc igazgatta. Az épületet 1913-14-ben elbontották, mivel 1908-ban baleset- és tűzveszélyesnek nyilvánították, bontásáig üresen állt, ma irodaházat és Burger King-et találunk a helyén. 1848-ban, a műsor szerint a Két anya gyermeke című darabot játszották volna, azonban az aznapi események világossá tették, hogy a műsort meg kell változtatni, az igazgatóság Katona József Bánk Bánja mellett döntött. A darabot nem tudták végigjátszani, hiszen a Budáról időközben visszaérkezett tömeg azt félbeszakította, helyette közkívánatra elhangzott a Nemzeti dal, a Himnusz és a Szózat. Jókai Mórnak a színház színésznője, Laborfalvi Róza tűzte fel a maga készítette kokárdát, ez a mozzanat volt egyben megismerkedésük és szerelmük kezdete is. " Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Nemzeti színház 1848 e. " – írta Petőfi. KF
Megdöbbentő, hogy Kodály alig két hónap alatt írta, és rögtön az ország vezető zeneszerzői közé emelkedett általa. A művet Simándy József és az Állami Hangversenyzenekar előadásában idézzük fel, vezényel Ferencsik János. Liszt Ferenc: Magyar fantázia Liszt ezen műve tulajdonképpen egy zongoraverseny, amely méltatlanul háttérbe szorul a több mint negyven éven át komponált Magyar rapszódiák mellett. Pedig a Magyar fantázia éppen egy ilyen, végül nem közreadott rapszódia átdolgozásából született (a X. füzet 21. Nemzeti színház 1848 free. darabjából). A bemutató karmestere nem más volt, mint Erkel Ferenc, a szólót Hans von Bülow játszotta. Erkel Ferenc: Hazám, hazám Erkel Ferenc Bánk bán című operáját Egressy Béni szövegével 1861-ben mutatták be a Nemzeti Színházban, abban az időben, amikor az opera és a zenés színház sem volt kellőképp megbecsült szereplője a kulturális életnek. A verbunkost és a nyugati romantikus opera elemeit tökéletesen vegyítő mű azonban sikert aratott, a Hazám, hazám kezdetű ária pedig mai napig sláger, főleg, ha Simándy József énekli.
Fejléckép: Liszt Ferenc (forrás: Wikipédia/Csabai Máté)
(1998) A Morel fiú (1999) (forgatókönyvíró is) Családi kör (1999) A Lukács (2000) Se kép, se hang (2000) (forgatókönyvíró és producer is) Tilos a Tilos (2001) Ki volt Schmidt Éva? (2005) (operatőr is) Etetés (2008) (forgatókönyvíró is) Kiki a csoportban (2010) Színészként A sípoló macskakő (1971) Magyar rapszódia (1979) Allegro Barbaro (1979) Élve vagy halva (1980) Mephisto (1981) Játszani kell (1985) Hanussen (1988) Túsztörténet (1989) A kalap, a láb és az özvegy (1995) A játékos (1997) Forgatókönyvíróként Magyar volt-e Old Shatterhand? (2006) Tours-i fesztivál nagydíja (1980) Belfort-i fesztivál két nagydíja (1984) Balázs Béla-díj (1988) MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Xantus János Xantus János a -n (magyarul) Xantus János az Internet Movie Database oldalon (angolul) Színházi Adattár Búcsú Xantus Jánostól, Manda, 2012. 11. 15
Meghalt Xantus János; a Balázs Béla-díjas filmrendezőt 59 éves korában kedden érte a halál. Az Eszkimó asszony fázik és a Rocktérítő című klasszikussá vált filmek rendezője súlyos betegségben hunyt el […] Meghalt Xantus János; a Balázs Béla-díjas filmrendezőt 59 éves korában kedden érte a halál – közölte az MTI-vel a Magyar Filmművészek Szövetsége. Az Eszkimó asszony fázik és a Rocktérítő című klasszikussá vált filmek rendezője súlyos betegségben hunyt el. Temetéséről később intézkednek. Xantus János 1953. november 7-én született Budapesten, 18 évesen már szereplője volt Gazdag Gyula Sípoló macskakő című filmjének. Makk Károly osztályában 1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti főiskolát és utána is a legendás rendező munkatársa maradt. Társrendezője volt az Egymásra nézve című filmnek. Xantus János 1983-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, az Eszkimó asszony fázik című alkotást, amelyben szerepet kapott az akkori alternatív zenei élet egyik fontos egyénisége, Méhes Marietta is.
2012. november 14. 10:47. 59 éves korában meghalt Xantus János, Balázs Béla-díjas filmrendező, aki a hetvenes-nyolcvanas évek ellenkultúrájának egyik leghíresebb filmese volt. Az Eszkimó asszony fázik és a Rocktérítő című klasszikussá vált filmek rendezője több mint egy éve gyógyíthatatlan rákbetegségben szenvedett. Xantus János 1953. november 7-én született Budapesten. 1979-ben végezte el a Színház - és Filmművészeti főiskolát Makk Károly osztályában. 1983-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, az Eszkimó asszony fázik című alkotást, majd 1988-ban mutatta be a Rocktérítő című művét. "Xantus János filmje nem adja alább az élet nagy kérdéseinél. A halálról szól, szenvedélyről, önpusztításról, a vegetáló magánlét dühödt elutasításáról és a magánboldogság extázisának dühödt vágyáról" – olvasható egy korabeli kritika az Eszkimó asszony fázikról. Elhunyt az Eszkimó asszony fázik és a Rocktérítő alkotója A rendező 1990 óta főleg kísérleti- és dokumentumfilmeket készített, 1992 óta pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt, de magyar filmben is játszott, sőt színdarabot is rendezett.