Toldi estéje Arany János: Toldi estéje (korabeli kiadás) Szerző Arany János Ország Magyarország Nyelv magyar Műfaj elbeszélő költemény Sorozat Toldi-trilógia Előző Toldi szerelme Kiadás Kiadás dátuma 1854 Média típusa könyv Külső hivatkozások A könyv a MEK-ben A Toldi estéje Arany János Toldi-trilógiájának befejező része, mely a Toldi után sorrendben másodikként készült és jelent meg. A második rész, Toldi szerelme jóval később, 1879-ben látott napvilágot. Keletkezése, megjelenése [ szerkesztés] Miután a Kisfaludy Társaság 1846. február 7-én kitűzött pályázatára Arany elkészítette a Toldi t, a trilógia első részét, (mely 1847. elején meg is nyerte a pályázatot), még 1847 nyarán elkezdte írni a Toldi estéjé t is. Eredetileg nem állt szándékában trilógiát írni, a folytatásra a Toldi váratlanul nagy sikere ösztönözte. 1847. Toldi estéje (elbeszélő költemény) - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. május 27-én kelt levelében tudatta Petőfivel, hogy "Egy Toldit akarok még írni, Toldi Estéjét… ". [1] Megírásához július elején fogott hozzá. A mű teljes egészében 1848. március 20-án már kész volt, de csak hat és fél évvel később, 1854 őszén jelent meg.
A hős pedig a király kezét fogva szépen, csendben meghal. Lajos vaskoporsóba fekteti Toldit, s még aznap este elindul a halotti menet Nagyfalu felé, hogy Magyarország hősét az önkezével megásott sírba temethessék…
TOLDI Kel. : az életmű kezdetén megtalált hős, T. mint problémahordozó alak végigkíséri Arany pályáját. 1846-ban a Kisfaludy Társaság hirdetett pályázatot (kitétel: népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel lehetett indulni. Aranyt a választásában az motiválhatta, hogy Szalonta és környéke Toldi-birtok volt. 1847-ben jelenik meg, Arany hírnevét meghozza Előzmény: Ilosvai históriája (ebből írt mottót az énekek elején), Petőfi: János vitéz, homéroszi eposzok (a gyakori epikus hasonlatok ehhez köthetők), a romantika felfogása (az Előhang látomássá bővítésével), Shekespeare: Ahogy tetszik. C. drámája, ahol Olivér, a báty tudatlanságban hagyja öccsét, Orlandót Műfaj: elbeszélő költ. Cím: témajelölő, a főszereplő, mintha azt sugallná ezzel a költő, hogy ez a név, ősi, tiszta, a család becsületességének szimbóluma Hangnem: népies közvetlenség, egyszerű természetesség Idő: I. Lajos uralkodása, 9 nap eseményeit dolgozza fel Helyszín: Nagyfalu, Buda Csel-Szerk.
Leírás Rezi várának romjairól (Kapui Ferenc) Első találkozásom a rezi várrommal még gimnazista koromra datálódik. Egy tapolcai osztálytársamék szíves vendéglátását élveztem, a 90-es évek végét írtuk és a nyaralást a környék látnivalóinak megtekintésével próbálták még izgalmasabbá tenni számomra. Ez sikerült is, egy eső utáni kora estén látogattuk meg Rezit, a felhők közül kibukkanó nap a vörös megannyi árnyalatára festette az eget és a világos kövekből megépült várfokot. Remek élmény maradt bennem, a pillanat igazi varázsa, amely miatt többször is érdemes meglátogatni egy-egy kedves helyet, hiszen egy évszak, napszak vagy épp az időjárási körülmények nagyban meg tudják változtatni az adott látnivaló által nyújtott élményt. Rezi vár Akkoriban Rezi vára még az alapos állagmegőrzés előtt állt, én pedig csak analóg fényképezőgéppel rendelkeztem. Így az akkori dokumentációt nem tudom közzé tenni, sajnos az offline archiválás bugyraiban lappanganak valahol az ominózus képek, amennyiben felütik fejüket, a maihoz képesti meglehetősen vad állapotok is felkerülnek a blogra.
A XV. századi német megszállás után a várat megerősítették, az udvar falait közel 9 méter magasra megemelték. Rezi várának hanyatlása a 16. században kezdődött. A Pethő család, anyagi nehézségek miatt a várat elhagyta. Egy 1592-ben kelt oklevél szerint a vár ekkorra már valószínűleg romjaiba dőlt. A vár műemlékvédelmi helyreállítása 1998-ban indult el. Szórakoztató kirándulás a Rezi Vár Tanösvényen A Kék-túra útvonalán létrehozott tanösvény 11 ismeretterjesztő tábláján sokat tanulhatunk a környék geológiájáról, a madár- és állatvilágáról, az erdő fafajairól. A túra a szőlőhegyi préstől indul és a várromnál ér véget. Hasznos információk Cím: 8373 Rezi, Meleg-hegy Weboldal: A várrom egész évben, nyitvatartás nélkül, díjmentesen látogatható Kutyával szabadon látogatható A várból csodás panoráma nyílik a Keszthelyi-fennsíkra Látnivalók a közelben Zalaszántói Béke Sztúpa Keszthelyi Festetics kastély Kecskevár kilátó Szigligeti vár Tapolcai-tavasbarlang Sümegi vár Megközelítés Autóval A 71-es útról érkezve forduljunk a Rezi útra, majd arról a Keszthelyi út irányába vezessünk tovább, mely szintén Rezi út néven folytatódik.
A hely Megközelítés A környéken Rezi vára ugyan egészében már nem áll, de az épület egykori szerkezetét szépen kirajzolják a még létező maradványok, miközben a hepehupás keszthelyi-hegységi panorámát vizslatjuk a meredek oldalakkal körbevett hegycsúcsról. A Keszthelyi-hegység alaposan felszabdalt, felárkolt vidékének déli oldalán temérdek kilátó segít kiélvezni a balatoni riviéra panorámáját, míg a hegyvidék északi oldalán egészen más tájjelleggel találkozunk. Az itteni magaslatok is gyakran szigetszerűek, ezért tetejükről kiváló lehetőség nyílik a környék szemmel tartására. Mivel a hegység északi előtere alacsony, jól járható vidék, az erre futó útvonalak őrzésének legmegfelelőbb módja természetesen kisebb-nagyobb várak építése volt. Tátika és Sümeg mellett Rezi is jelentős erőssége volt a területnek. A jól védhető, meredek dolomitbércre telepített egyszerű alaprajzú építményből mára csak a lakótorony egy darabkája és néhány várfalrészlet maradt meg. A vár keletkezéstörténete bizonytalan, valószínűleg a 13-14. század fordulója környékén építhették.
A 17. században kihalt a Gersei Pethő család, ezt követően a Festeticsek kapták meg a várat és a környező birtokokat. Mára mindössze néhány fal maradt az egykor hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú hegyi várból. Csak a lakótorony alapja és keleti fala és az előudvar egyes falai állnak a hegytetőn. A 2000-es években kezdődött el a vár területének régészeti feltárása és falainak lassú helyreállítása. Fekvése miatt a vár rendkívül nehezen volt támadható, ugyanis három oldalról a magas várfalak folytatásaként meredek sziklafalak vették körbe, a várkapu előtt pedig szárazárkot alakítottak ki. Rezi vár megközelítése A Keszthelytől északra, 8 km-re lévő rom autóval is megközelíthető. Reziben már táblák jelzik, hogy merre kell indulni. Az út az elején aránylag jó minőségű földút, a szántóföldek után viszont egyre meredekebb és rosszabb minőségű úton lehet végül elérni a parkolót. Jó tudni, hogy innen már csak kb. 15 percet kell sétálni a várig, a túra enyhén meredek, erdei úton vezet. A fennsíkra érkezve egy erdei pihenőt találunk, ahol piknikezhetünk is a padoknak és asztaloknak köszönhetően, de akár szalonnát is süthetünk.
Romantikus várrom felejthetetlen kilátással A Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Zalaszántói-medence déli peremén, a Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán terül el Rezi vára. A könnyen megközelíthető romoktól páratlan kilátás nyílik a Balatontól Sümegig. A vár története A vár építtetői valószínűleg a Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején. Írásbeli dokumentumok először 1333-ban említik a várat, mint már királyi birtokot. A XIV. sz. közepére a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. 1397-ben egy királyellenes lázadásban való aktív részvételéért Zsigmond király kivégeztette a vár urát, Lackfi Istvánt, így a birtok ismét a királyi családra szállt. Több tulajdonosváltást követően, 1427-től a várbirtok évszázadokig a Pethő család birtokába került. Mátyás király halála után a várat rövid ideig osztrák csapatok szállták meg, majd 1554-ben ostromolták először török hadak. 1561 körül még megerősítették a hegy tetején épült várat, azonban később a birtokos Pethő család már nem tudta tovább finanszírozni a vár fenntartását, az 1580-as években már a vár kényszerű lerombolásáról tanakodtak, egy 1592-ben kelt oklevél szerint pedig már a romba dőlt Rezi váráról olvashatunk.
Gazdag élővilággal és nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m). A Bakony erdőinek őshonos fa-fajtái különböző bükkök, hársak, tölgyek, juharok, nyírek, füzek, kőrisek, gesztenyék, nyárfák, égerek, gyertyánok, szilek és bizonyos fenyők. És a sok felfelé mászás után jön egy kis lejtő is. Az útelágazásnál a táblát pont hátulról látjuk, ezért csak akkor derül ki merre kell mennünk tovább, ha megkerüljük. Egyik irányban a tó van, a másik irányban a hubertlaki turistaszálló. És már csak át kell mennünk a patak kis hídján és meg is érkeztünk a Hubertlaki-tóhoz. A tó különleges látványt nyújt, tükréből égerfák csonkjai merednek az égnek. Az erdélyi névadójánál jóval kisebb, de egyedi hangulatú tó különlegessége, hogy a vízben álló fák törzsét a mai napig láthatjuk, mert a víz alatti részek oxigén híján kevésbé vannak kitéve a lebontó gombáknak. A Hamuházi-séd patak felduzzasztásakor az azt kísérő égerligetet árasztották el vízzel, és bár az enyves éger az időszakos elöntéseket kifejezetten kedveli, a folyamatos vízborítást, ahogy itt is látjuk, nem viseli el.
A vár falairól parádés kilátás nyílik a Szántói-medencére, jól kivehető a buddhista sztúpa hófehér kupolája, a Tátika szabályos kúpja, a keleti várfalakról pedig felcsillan a Balaton víztükre, kirajzolódnak a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei. Gyakorlati tudnivalók Megközelítés Autóval, Reziből az útvonal végig ki van táblázva. A központi körforgalomnál keleti irányban induljunk el, viszonylag jó minőségű földúton vágunk át nagy kanyarokkal a szántóföldön, majd beérve az erdőbe meredekebbre vált a rosszabb minőségű, de száraz időben jól járható út, melynek végében parkolóban hagyhatjuk az autót. A KL jelzésű úton 15 perc további séta a vár. Az Országos Kéktúra Rezi – Zalaszántó közti szakasza jelenleg (2015) még elkerüli a Meleg-hegyet, de a közeljövőben az új útvonal egészen a vár alatti parkolóig megy majd fel, onnan a KL jelzésen megyünk tovább a várig. Nyitvatartás, belépő A vár reggeltől sötétedésig ingyenesen látogatható. Forrás: