A sok kevert vagy krémes sütemény, pogácsa és sós rúd között jó, ha van egy zászlóshajó, egy igazán mutatós, finom és ünnepélyes torta is az asztalon. Most mutatunk 13 igazán káprázatos darabot, amelyek között van csokis, gyümölcsös, krémes és habos, de glutén- és cukormentes darab is - válogassatok!
Elkészítés: A friss padlizsánt vaslapon megsütjük. Akkor jó, ha a külseje megég és lágyabb lesz. Beletesszük egy nagyobb tálba és hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt a sült padlizsán, kézzel vagy késsel meghámozzuk és apróra vágjuk, majd egy tálba tesszük. Erdélyi padlizsánkrém és görög padlizsánkrém. Közben felaprítjuk a vöröshagymát is és belekeverjük. A majonézt sóval, borssal és összezúzott fokhagymával keverjük el, majd a padlizsánkrémhez keverjük.
Gyomorbetegeknek pedig egyenesen kötelező* emésztést fokozó, csökkenti a gyomorsav termelést, e mellett májerősítő is. Az indiai természetgyógyászok az asztmásoknak és hörghurutban szenvedőknek javasolják fogyasztását, * megvédi a sejteket, így rákellenes hatása is ismert. Diétázás idején is bátran felvehetjük az étrendbe, ha nem bő olajban sütjük ki, akkor 10 dkg mindössze 27 kalóriát tartalmaz, viszont emellett sokféle vitaminban és ásványi anyagban is gazdag. A felszeletelt padlizsánra tegyél citromlevet és sót. Harminc percig hagyd állni. Puha és omlós lesz. A padlizsán nem barnul meg, ha citromlével kissé meglocsoljuk. Erdélyi padlizsánkrém recent article. Főzési ideje kuktában (forrásától, azaz a sípolástól számítva): hámozva 2-3 perc. A padlizsán nyersen hosszú ideig nem tárolható, szedés után 5-6 napon belül el kell fogyasztani. A padlizsán hámozására mindig rozsdamentes (esetleg műanyag, vagy fa) kést használunk, hogy a gyümölcs húsa el ne színeződjön. Kitűnő előétel, saláta, kirántva, palacsinta tésztába megforgatva és kisütve, vagy rakottan főétel, levesbe is főzhető, főzeléknek, de töltve, és párolva, padlizsánkrém, vagy paradicsommártással, illetve körítésként is kitűnő.
A dinoszauruszok kihalása tette lehetővé, hogy az emlősállatok - köztük a későbbi főemlősök - sokféle ága kialakuljon és evolúciójuk megkezdődjön. Brusatte szerint ha az aszteroida nem pont akkor csapódik a Földnek, ma a világot még mindig a dinoszauruszok uralhatnák. "Ötmillió évvel az aszteroida előtt a dinoszauruszoknak több faja volt, gazdagabb élővilág vette őket körül, erősebb volt a táplálékláncuk, tehát nem lett volna egyszerű minden fajukat elsöpörni a Föld színéről. Két meteorit okozhatta a dinoszauruszok halálát | 24.hu. Ha viszont lett volna még pár millió évük, és a becsapódásig visszanyerték volna az erejüket, jobb eséllyel élték volna túl az ütközést" - hangsúlyozta a tudós. Simon Conway-Morris, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint azonban ha tömeges pusztulásuk nem következett volna be, akkor sem tartottak volna ki mostanáig.
Európából, az Egyesült Államokból, Mexikóból, Kanadából és Japánból 41 kutató fogott össze, hogy újra átnézze a régebbi és az új kutatásokból (óceánfúrások) összegyűlt adatokat. A szakemberek a Science legújabb számában tették közzé eredményeiket. Dinoszauruszok kihalása meteor man. A tanulmányban azt állítják, hogy az alternatív elméletek nem magyarázzák kellőképpen a hirtelen tömeges kihalást, és a becsapódási hipotézist több új bizonyítékkal támasztják alá. Bizonyítékok a kisbolygó-becsapódásra A mostani tanulmány szerzői paleontológusok, geokémikusok, klímamodellezők, geofizikusok és szedimentológusok (üledékkutatók) munkáit nézték át 20 évre visszatekintve. A Chicxulub aszteroida becsapódása és a tömeges kihalás közti összefüggésre talált egyik kulcsfontosságú, most ismét megerősített bizonyíték, hogy nagy mennyiségben fedeztek föl irídiumot a világ minden tájáról gyűjtött, a kihalás időpontjából származó geológia mintákban. Az irídium nagyon ritka elem a földkéregben, viszont nagyon gyakori az aszteroidákban. Közvetlenül az irídiumréteg fölött drámai mértékben lecsökken a fosszíliák gyakorisága és fajgazdagsága.
Legalább két meteorit becsapódása törölte el a dinoszauruszokat a föld színéről 65 millió évvel ezelőtt. Eddig egyetlen, a Mexikói-öbölben talált becsapódási krátert ismert a tudomány, most egy ukrajnai becsapódás is bebizonyosodott. Amikor 1980-ban először felmerült, hogy egy meteorit becsapódása okozhatta a dinoszauruszok vesztét, még sokan kétkedtek ebben. Később azonban a Mexikói-öbölben található Chicxulub-kráter felfedezése alátámasztotta az elméletet. Az ukrajnai Boltis-kráterről először 2002-ben számoltak be. A dinoszauruszok végnapjai (part 1) - YouTube. Eddig azonban bizonytalan volt, hogy keletkezési ideje miként viszonyul a chicxulubi becsapódáséhoz – azaz valóban Kréta-tercier határ on – a dinoszauruszok kihalásának idején történt. A brit Aberdeeni Egyetem kutatói David Jolley professzor vezetésével most megvizsgálták a krátert kitöltő sárrétegek megkövült pollenjeit és növényi spóráit. A becsapódást követően rengeteg páfrány jelent meg a sivár tájon, ezek a növények ugyanis bámulatosan gyorsan magukhoz térnek egy-egy természeti katasztrófát követően.
Ez azt jelzi, hogy a kréta-harmadidőszak határán bekövetkezett kihalás nagyon hamar követte az aszteroidabecsapódást. Egy másik fontos bizonyíték az aszteroidabecsapódás és a kihalás közti közvetlen összefüggésre az úgynevezett sokkolt kvarc jelenléte a geológiai leletekben. A sokkolt kvarc (a kvarc egy módosulata) akkor keletkezik, amikor a kvarckristályt hirtelen nagy erőhatás (ütés) éri. Ilyen ásványok kizárólag nukleáris robbantások és meteoritbecsapódások helyszínein találhatók. Dinoszauruszok khalsa meteor photo. A csoport azt állítja, hogy a sokkolt kvarc nagymértékű előfordulása világszerte a kréta-harmadidőszak határáról származó kőzetrétegekben megerősíti azt a következtetést, hogy hatalmas meteoritbecsapódás történt a tömeges kihalás idején. A Chicxulub-kráter 3D-s gravitációs térképe. A kép műholdról készült a Föld gravitációs mezejének kis ingadozásainak mérésével (a színek a gravitáció eltéréseit jelzik). A majdnem kör alakú kék rész a Chicxulub-kráter pereme. A szaggatott vonal a Yucatan félsziget körvonalát mutatja Az új számítások is megerősítik, hogy a becsapódó aszteroida körülbelül 12-15 kilométeres átmérőjű lehetett.
A kutatók egy része azonban máig kétségbe vonja, hogy ez a mexikói Chicxulub- (ejtsd: "csiksulub") becsapódás lett volna kihalások oka. Azzal érvelnek, hogy a becsapódás 300 000 évvel a kréta-harmadidőszak határ előtt történt (a geológusok és a paleontológusok ezt a tömeges kihalást tekintik a kréta végének és a harmadidőszak elejének), azaz túl korán ahhoz, hogy ez legyen a tömeges kihalások fő oka. Ezt szerintük alátámasztja a Mexikói-öböl környékén lerakodott, a becsapódáskor megolvadt anyagokból származó apró üveggyöngyszerű képződményekből álló réteg kora. A kihalás alternatív okaként úgy vélik, hogy a Dekkán-trapp - a mai India területén lévő szokatlanul aktív vulkánok - tevékenysége vezetett globális lehűléshez és savas esőkhöz. Dinoszauruszok kihalása météo paris. Tehát ez a "szupererős" vulkáni tevékenység okozta az élőlények pusztulását. Két Stygimoloch spinifer dinoszaurusz harca a kréta végén a mai Észak-Dakotában. Ezen a helyen a dinoszauruszok mellett a növények és a rovarok több mint 50 százaléka is kipusztult A kisbolygóbecsapódási elméletet támogató kutatók úgy döntöttek, hogy az eddigieknél perdöntőbb bizonyítékokat gyűjtenek össze az alternatív kipusztulási elméletek megcáfolására.
A lehűlés mellett egy ilyen időszak a levegő oxigén összetételét is módosíthatná, ezzel együtt akár az ózonréteg is gyengülne. Ez azt jelentené, hogy a Föld védtelenné válna a napsugaraktól és az űrben lévő halálos sugárzásoktól és veszélyes anyagoktól. A dinoszauruszok kipusztulása. - YouTube. Ha a bolygónk valaha áthaladna egy nagyobb csillagközi felhőn, az valószínűleg az emberiség végét jelentené, hiszen olyan problémákkal kéne szembenéznünk, melyekre jelenleg nincs megoldásunk. (Via: IFL Science) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
(A cunami hordalékát – a becsapódás újabb bizonyítékaként - a geológusoknak sikerült is kimutatniuk. ) A légkörbe hatalmas mennyiségű poranyag került több hónapra szürkületi sötétségbe borítva a Földet. A folyamatos sötétség miatt akadozott a fotoszintézis, és ideiglenesen összeomlott a tápláléklánc is. Azok az állatok, melyek nem pusztultak el azonnal a becsapódás közvetlen hatásai miatt, éhen haltak a katasztrófát követő mostoha körülmények miatt. Geológiai szempontból érdekes, hogy közvetlenül a becsapódás után a megolvadt, képlékennyé vált kőzetanyagból mintegy 8000 méter magas, erősen kifelé dőlő, instabil krátersánc keletkezett. Ez a krátersánc rövid idő alatt összeomlott, újabb rengéseket és újabb cunamit keltve, továbbá létrehozva egy másodlagos, külső krátersáncot is. Ennek, valamint a becsapódás centrumában keletkezett központi kúp maradványának vizsgálata a projekt fontos részét alkotja. Összességében kijelenthető, hogy a becsapódás egy valódi armageddont hozott, és az egész földgolyóra nézve tragikus kihatással járt.