Sajnos rengeteg ember küzd kisebbségi érzéssel, ami nagy mértékben befolyásolja az egyén életét, és rengeteg konfliktust generálhat a környezetében. A kisebbségi komplexus pszichoszomatikus betegséget is okozhat. Kialakulásának több oka is lehet. Okozhatja a pszichikai fejlődés nem megfelelő üteme, nevelési hibák, alacsony társadalmi státusz, a társadalomtól eltérő fizikai tulajdonságok, stresszhelyzetek, és az ideális-irreális ego, és a valóság közötti ellentmondás. A folyamatos elégedetlenség sajnos egy sereg pszichológiai problémát von maga után. Az ebben a komplexusban szenvedők önként választják a magányt, és környezetük szinte minden megnyilvánulását támadásnak vélik, s támadással is válaszolnak rá. Védőfalat húznak maguk köré, így segíteni sem nagyon lehet rajtuk. Bezárkóznak, magába fordulnak, s mindenkit az ellenségüknek tartanak. (Forrrás: / Fotó) Kiváló elfoglaltság a gyűjtögetés, de csak egy pontig Hobbivá fejlődhet valaminek a gyűjtése, de akár ennél tovább is mehet. Mi az, amit hazudsz?
Egy kisebbségi komplexus, vagy érzés kisebbrendűségi egy érzelmi érzés, amely kifejezi egy érzés saját tökéletlenségét. Alfred Adler pszichoterapeuta felfedezte a pszichológia és pszichoterápia stíluskifejezését, amelyet korábban csak a művészetben és az irodalomelméletben használtak, és az egyéni pszichológia központi kifejezéseként vezette be. A kifejezés használata Az Adler által bevezetett kifejezés - még azelőtt, hogy végleges helyet kapott volna szakmai körökben - ismerős volt a hétköznapi emberek körében, tárgya volt a napi sajtó hasábjain, és az értelmiségiek közötti beszélgetés tárgyát képezte. Nagyon kevesen tudták azonban az alsóbbrendűségi és felsőbbrendűségi komplexum atyjának nevét, mivel Adlert hívták első előadókörútjára az USA -ban (interjú a New York Times -nak, 1925 ősze). Kezdetben Adler használta a szót kisebbrendűségi komplexus írásaiban, mint egy szinonimája a kisebbrendűségi érzés általában. Később kifejezést használta kisebbrendűségi komplexus a kórosan megnövekedett kisebbrendűségi érzés, szemben a normál kisebbrendűségi érzés.
2022. január 15. Komment A következő szituáció biztos, hogy a te életedben is előfordult már legalább egyszer. Állsz a tükör előtt, és a következő mondatot mondod, miközben a randevúdra készülsz: "Tényleg elég szép vagyok? Biztos, hogy fogok neki tetszeni? Elég jó vagyok neki? " A magabiztosabb nők lazábban kezelik ezt a fajta szituációt. Ugyanis ha még azt is gondolják, hogy felszedtek pár kilót, akkor is hisznek abban, hogy a párjuk így is szereti őket. Ez lenne a normális, pozitív hozzá állás. Azonban a legtöbb nőnél, persze előfordulhat férfinál is, hogy erősebb az a kétely, hogy a kedvese már nem úgy szereti őt, már nem igazán bízik benne. Ezt a fajta bizalmatlanságot többnyire magadban hordozza, mert elsősorban önmagában kételkedik. A kisebbségi komplexus veszélye rengeteg párkapcsolatban jelen van, és nőt, férfit egyaránt megfertőzhet. A legtöbb kisebbségi komplexus az önbizalomhiányból ered. A párkapcsolatokon belül akkor jöhet létre kisebbségi komplexus, ha a fél kételkedik a saját értékeiben, kiszolgáltatottnak érzi magát a párjával szemben.
A könyv terjedelme első ránézésre kicsit talán riasztó lehet, de ha egyszer belekezdünk, Chester's Mill polgárainak története és élete hamar magával ragadja az olvasót. Sajnos a legnagyobb problémám a könyvvel a magyar fordítás volt. A kelleténél többször tűnt fel, hogy a fordítás gyengécske, és gyakran azon vettem észre magamat, hogy ki tudom találni, mik voltak az eredeti szavak és kifejezések, amiket nem sikerült túlságosan jól átadni magyarul. Angolul kevésbé jól beszélők számára talán nem tűnnek fel ezek az apróságok, engem viszont többször kizökkentettek. A fordítástól és néhány apróságtól eltekintve, A Búra alatt élvezetes olvasmány lehet szinte bárki számára – legyen King rajongó, vagy sem – aki nem retten vissza az erőszaktól és hasonló, kevésbé szívderítő témáktól, ugyanakkor egy kis társadalomkritikával átszőtt, klausztrofób, misztikus drámára vágyik. A Búra alatt lapjain King egy igazán élő és lélegző kisvárost épített fel, számos remek karakterrel és konfliktussal, sokadjára bebizonyítva ezzel, hogy nem csak a rémisztgetéshez ért.
UNDER THE DOME - A BÚRA ALATT Üdvözöllek az oldalon, amely Stephen King 2009-ben megjelent művével, illetve az abból készült filmsorozattal foglalkozik. A sorozatot 2013. júniusától sugározza az amerikai CBS, Magyarországon pedig 2013. szeptemberétől láthatják a nézők a TV2 által. A búra alatt egy Chester's Mill nevű kisváros lakóinak történetét meséli el, akik egyik napról a másikra egy titokzatos, láthatatlan és áthatolhatatlan búra alatt találják magukat, a külvilágtól teljesen elzárva. A lakosoknak nem csak a bezártsággal kell szembenézniük, hanem saját magukkal is. 1. évad 1. rész - Pilot Az Egyesült Államokbeli kisváros lakói egy nap különös jelenségre ébrednek. Hirtelen gyorsasággal egy rejtélyes erőmező, egy láthatatlan Búra ereszkedik le a településre. A pánik azonnal eluralkodik az embereken, ám a megpróbáltatások sora csak most kezdődik számukra. Teljesen elszigetelődnek a civilizációtól és a láthatatlan Búrát sem belülről, sem kívülről nem lehet megsemmisíteni. A csapdába esett városlakóknak így hát fel kell fedezniük a Búra eredetét, és létezésének célját.
Az átlag King műveknél is monumentálisabbra sikeredett A Búra alatt című könyv sem horror, bár persze attól elborzadhatunk, hogy az emberi lélek mélységeiből miféle förtelmek böffenhetnek elő, ha egy előre nem látható és a beavatkozási lehetőségeinket messze túlhaladó szituációba csöppen az esendő, mindennapi ember. "... Előbb vagy utóbb, de a vér mindig a falra fröccsen. " Amikor King könyvet veszek, el sem olvasom a tartalmát, csak automatikusan megy be a kosárba, ezért történhetett meg, hogy arra gondoltam, hogy amikor a Búra leválasztja a kisvárost az USA területéről, a benn ragadt kb. 2000 ember életét fogjuk nyomon követni - mondjuk - több száz éven keresztül, mint Cronin A szabadulás című könyvében (élőholtak nélkül - [vagy nem]). Nos mivel imádom az ilyen felépítésű műveket, ezzel semmi problémám nem lett volna, de ilyet ne várjon senki. (Gondolom senki nem lepődik meg rajta, hogy a katasztrófa óramű pontossággal bekövetkezik, hiszen ez egy King könyv, szóval ezt gyakorlatilag biztosra lehet venni.
Végre!! King ismét magára (vagy rám) talált. A karácsonyra kapott könyvet tologattam, féltem, hogy ismét valami ímmel-ámmal írt könyv lesz. De nem, ez végre az igazi King! Röviden? Óriási sztori, jól kialakított karakterek, Kinghez képest értelmes, épkézláb befejezés. Hosszabban... Ami nehezíti: egyeseknek rémületes oldalszám, nekem inkább ijesztően sok szereplő. Ehhez ugyan segítséget ad az elején, de nálam így is keveredést okoz. Pl. Andrea vagy Andy (Hiába, öregszem! ) Térkép is szerepel, bár azt kevéssé kell használni. (Ugyan a városka zokniformáját még nem fedeztem fel benne így sem, de nem is ez a lényeg) Sokáig nem a búra a lényeg. És szerintem ebben rejlik King zsenialitása. Kitalált egy extrém körülményt, és kiaknázza ennek szinte minden lehetőségét. Számol az éghajlat változatlanságával, a légszennyezéssel, még a napfény beesési szöge is benne rejlik az írásban. A rengeteg szereplő, rengeteg karakter lehetőség. Épp ezért mindenféle karakter "él" a kisvárosban. Megalomán uralkodó típus, agydaganatos, agresszív fiú, igazság bajnokaként harcoló újságíró, akaratgyenge, behódoló taplnyalók, bevételhajszoló kereskedők, mindig másokkal törődő orvosok, az árral úszó vagy irányítást igénylő tinédzserek, erőszaktevők, de van benne leszokó vagy rászokó félben lévő drogos és számítógépes zsenik.
A könyv végeztével viszont kiderül, hogy King még így is képes meglepetést okozni: A búra alatt ugyanis nem egyszerűen gyenge könyv, hanem fájdalmasan pocsék (a cím is hibás, helyesen: bura). Adott egy képzeletbeli - naná, hogy Maine államban található - kisváros, Chester's Hill, amely köré egy napon láthatatlan erőtér - a Búra - ereszkedik (ezt a poént is ellőtte már King a Rémkoppantók ban), onnantól kezdve pedig se ki, se be. A búra alatt rekedtek közt hamarosan megindul a hatalmi harc: a gonosz erők vezére a Nagy Jim Rennie nevezetű helyi halljakend, aki autoriter hatalom kialakítására törekszik a saját sleppje élén, vele szemben pedig a jók klikkje áll, főszerepben Dale "Barbie" Barbarával, az egykori iraki veteránnal. Talán nem meglepetés, hogy a végén ők győznek, Rennie pedig elpusztul (ahogy a Búra eltűnése előtt a város lakóinak háromnegyede is egy tűzben), időközben pedig kiderül, hogy az ismeretlen eredetű erőteret kísérletező kedvű földönkívüliek húzták fel a városka köré. Barbara és haverjai tehát megkeresik a Búrát tápláló, idegenek által elhelyezett gépezetet, letérdelve szépen megkérik őket, hogy ugyan, távolítsák már el, egyúttal hagyják őket békében, az idegenek pedig bólintanak, és elmennek.
Ez az a stílusjegye, amit a legjobban kedvelek. A másik pedig a humora, amelyekkel prózájába beleszőve, szinte oldalanként találkozhatunk. Persze sokszor nyers és szabadszájú, néha szarkasztikus, vagy kifejezetten tapló, de mindig hatásos - a simán viccestől a szörnyűségesig. – Én Jézus leszek – közölte a Séf... Amikor visszafordult, mosolygott, de a tekintete üres volt. – És haragos vagyok. " ".. kitűnő asztalosmester volt, aki különösen a konyhaszekrények, lépcsőkorlátok és párkányok terén remekelt. Újabban inkább olyankor tüntette ki magát, amikor a Jell-O pudingot nem az orrába szívta fel, időnként pedig még a vécére is kiért, mielőtt fél tucat véres göröngyöt a kagylóba pottyantott volna. " "... – Mi ez a füst? – kérdezte hirtelen Wanda, és északkelet, azaz a 119-es felé mutatott. – Fogalmam sincs. Talán fingott az anyósom. " A fordítás szerintem jól sikerült, kiugró hibák nem voltak benne - bár ugye ez a minimum, sajnálom viszont, hogy nem jött ki azonnal az újabb, fehér, keményborítású formátumban, mert az kicsit jobban néz ki, mint a puhafedelű kiadás (persze gondolom majd két év múlva kijön úgy is, de úgy már csak a szívem fájdítom majd érte, nem veszem meg).