Orly-ról Algír (az ország újranyitásától függően) és Tunisz válik elérhetővé. A légitársaság belföldi hálózatában 47 szezonális járat lesz, a Transavia France Orly-ról Brestbe, Biarritz-ba, Montpellier-be, Perpignanba, Pau-ba és Toulonba közlekedik. Amint korábban megírtuk, az Air France a 2019-eshez képest 70 százalékos kapacitást biztosít a Charles de Gaulle-ról Budapestre a nyári időszakban, azaz naponta átlagosan három járat közlekedik az útvonalon. A foglalási rendszerek adatai szerint egyes napokon 4, míg más napokon 2 járatot kínál a légitársaság a francia és magyar főváros között.
Világ 2021. március 02. Március 2-ától újra elérhető az Air France Budapest – Párizs járata. A légitársaság heti háromszor közlekedik Budapest és a párizsi Charles de Gaulle repülőtér között. A légitársaság szigorú egészségvédelmi intézkedésekkel, rugalmas módosítási és lemondási feltételekkel, valamint a korlátozásokhoz igazított hűségprogrammal garantálja a biztonságos és kényelmes utazás lehetőségét. A frissülő menetrendről a légitársaság weboldalán található pontos információ. Az Air France gépe felszállás közben – Charles de Gaulle reptér, Párizs (Fotó: Chesnot / Getty Images) Újra indítja párizsi járatát az Air France🇫🇷 Március 2️⃣-ától újra elérhető az Air France Budapest – Párizs járata. A… Közzétette: Budapest Airport – 2021. február 26., péntek
Az Air France március 2-án újra elindítja a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Párizs-Charles de Gaulle repülőtér között közlekedő járatait. Kezdetben heti háromszor, később naponta lesz lehetőség az utazásra – jelezték az Indexnek megküldött közleményben. A légitársaság azt állítja: szigorú biztonsági intézkedésekkel, rugalmas módosítási és lemondási feltételekkel, valamint a korlátozásokhoz igazított hűségprogrammal garantálják a biztonságos és kényelmes utazás lehetőségét. A légitársaság valamennyi, 2021. december 31-ig lefoglalt repülőjegyre ingyenes visszaváltási és változtatási lehetőséget kínál, az esetlegesen törölt járatokra szóló jegyek árát pedig megtéríti.
Külügyminisztérium Szóvivői Iroda Budapest, 2009. március 10. 2009. március 12-én emlékezünk meg a Magyar Köztársaság Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozásának 10. évfordulójáról. Magyarország NATO-csatlakozása kiemelkedő eseménye nemcsak hazánk rendszerváltás utáni, hanem egész történelmének. A csatlakozás jelentős állomás volt Magyarország számára az európai fejlődés fő áramlatába és a demokratikus nemzetek családjába történő visszafordíthatatlan visszatérésünk szempontjából. Nemzetközi konferencia a Parlamentben A NATO-tagságunk 10. Amerikai lap Magyarország állásfoglalásáról Ukrajna NATO-csatlakozása ügyében | Kárpátalja. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi események között fontos szerepet játszik a "Tíz év NATO - Tíz év biztonság. " című nemzetközi konferencia. A csatlakozási folyamatban jelentős szerepet játszó hazai és külföldi résztvevők fejtik ki meglátásaikat be a Magyarország számára sikeresen "lezárt" évtizedről, valamint a tagságunkból fakadó jövőbeni kihívásokról és lehetőségekről. A konferenciát Göncz Kinga külügyminiszter nyitja meg, vitaindító beszédet mond Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
2022-re az orosz-ukrán háború nyomán jelentősen átértékelődött, hogy mit jelent NATO-tagnak lenni. 1997. november 16-án Magyarországon népszavazást tartottak az ország NATO-csatlakozásáról. A szavazólapon szereplő kérdés így hangzott: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A voksolást megelőző időszakban a Horn-kormány és az Országgyűlésbe bejutott ellenzéki pártok is a NATO-tagság fontosságát hangsúlyozták, csak két parlamenten kívüli párt, a MIÉP és a Munkáspárt ellenezte a belépést. Szijjártó: Magyarország érdeke Montenegró NATO-csatlakozása | Demokrata. A MIÉP – két nappal a szavazás előtt a Budapesti Kongresszusi Központban tartott – NATO-ellenes kampányrendezvényén több felszólaló is azt hangoztatta, hogy az észak-atlanti szövetség nem tudja garantálni a magyar nemzet biztonságát. A szavazáson végül 49, 2 százalékos részvétel mellett a választók 85 százaléka a NATO-ba való belépés mellett döntött. Érdekes párhuzam, hogy Orbán Viktor 2022 március 4-én, majdnem 23 évvel Magyarország csatlakozása után a Kossuth Rádióban a MIÉP 1997-es álláspontjához hasonlóan értékelte az aktuális háborús helyzetet.
A magyar kormány ezt a "szuverenitás elleni rendkívül durva támadásként értékeli, és a lehető leghatározottabban visszautasítja". "Sem Ukrajnának, sem egyetlen másik országnak sincs semmi köze ahhoz, hogy mi, magyarok kivel, miről és hogyan állapodunk meg" - szögezte le. Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy vélekedett, hogy fontos pillanat ez országa szempontjából, minthogy Szerbia eddig fizetett a gáztranzitért, míg most neki fognak ezért fizetni. Azt hangoztatta, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök "egész Európában az utolsó szabad vezetők közé tartoznak, akik kizárólag saját népük érdekét nézik", s a mostani projekt sikere is annak köszönhető, hogy ellen tudtak állni a nyomásgyakorlásnak. Magyarország blokkolta Ukrajna csatlakozását a NATO kibervédelmi központjához? – Neokohn. Amikor csak a magyarok és a szerbek önállóan döntöttek a sorsukról, akkor a térségben béke uralkodott, és amíg ez így lesz, addig fejlődés és stabilitás várható a régióban. Nyitókép: MTI/Rosta Tibor
Háttér [ szerkesztés] Az 1989 - 1990 -ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után a legtöbb közép-európai országban felmerült a nyugati integrációs szervezetekbe való bekerülés igénye. A térségben kibontakozó feszültségek (pl. délszláv háborúk, nacionalista mozgalmak) miatt az államok számára vonzó gondolatnak tűnt, hogy az ország biztonságát a NATO keretein belül biztosítsák. A Varsói Szerződés Magyarország által kezdeményezett 1991 -es megszüntetése után a magyar kormány tárgyalásokat kezdett a NATO-országokkal a szövetségbe való belépés feltételeiről. A következő években Magyarország a NATO egyik legstabilabb közép-európai partnere és a Békepartnerség program alapító tagja lett. A katonai szervezethez való közeledés gondolatát azonban nem támogatta egységesen az ország egésze. A Munkáspárt már 1995 -ben népszavazást kezdeményezett a NATO -tagság ellenében, ám az országgyűlés akkor döntési helyzet hiányára hivatkozva nem írta ki azt. [1] A NATO 1997. július 8-án három közép-európai országot, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot hívott meg a szervezetbe.
Ezután az adott misszióra készülnek fel a katonák. Augusztus 23-ától szeptember 2-áig a KFOR mintegy ötven tagú parancsnoki csoportja vesz részt "misszióorientált, hadszíntér-specifikus" békeműveleti törzstiszti célfelkészítésen Szolnokon. Tájékoztatást kapnak egyebek mellett a beosztásokról, a rájuk váró feladatokról, a Balkán biztonságpolitikai helyzetéről, emellett például tárgyalástechnikával, vallástörténettel, médiakezeléssel kapcsolatos előadásokon vesznek részt, valamint bővítik közegészségügyi és járványügyi ismereteiket - sorolta. A KFOR a NATO leghosszabb ideje - 1999 óta - tartó és egyben legsikeresebb művelete. Kajári Ferenc a KFOR legfontosabb feladatának nevezte a békés és biztonságos környezet fenntartását, valamint a mozgásszabadság biztosítását Koszovó valamennyi polgárának. A Balkánon a biztonsági helyzet jelenleg stabil, de törékeny. A koszovói rendvédelmi szervek feladata az esetleges rendbontások felszámolása, a békés, biztonságos környezet biztosítása. Úgynevezett második reagáló szervezet az Európai Unió jogállamisági missziója, az EULEX.