Innentől kezdve a múzeum gyűjteménye töretlenül gyarapodik. A Balatoni Múzeum 2012-ben elnyerte Az Év Múzeuma 2011 címet, 2014-ben pedig Podmaniczky-díjat kapott. A Balatoni Múzeum állandó kiállításai A Balatoni Múzeumban az alábbi állandó kiállítások tekinthetők meg: Balaton Növény- és állatvilága Balatoni halak Balaton kialakulása, geológiája Balaton és az ember Várak a Balaton körül Sport a Balatonon Balaton turizmus Balatoni fürdőkultúra Balaton halászat Hajózás a Balatonon Amiről a kövek mesélnek Halápy János emlékszoba Balaton Növény- és állatvilága A kiállításon megismerkedhetünk a Balaton élővilágával. Diorámákban és óriástablókon csodálkozhatunk rá a Balaton változatos növény- és állatvilágára. Balatoni Múzeum - Keszthely. A teremben végigsétálva először a vízben, majd a nedves, üde valamint száraz élőhelyeken találjuk magunkat. A második életkép a part menti nádast mutatja be. Többek között olyan madarakat figyelhetünk meg, mint a nagyétkű kormorán, a színpompás jégmadár, a fütyülő réce, vagy az emberhez jól alkalmazkodó fehér gólya.
Október elején a pálinka történetét, annak jótékony hatásait és a gyógyászatban való alkalmazását mutatták be, majd megnyílt a MŰSZAK kiállítása is. A tárlatok mellett a pályázatokra is nagy figyelmet fordít az intézmény. "A pályázati aktivitás is eléggé felpörgött itt a Balatoni Múzeumban. A mai napig több mint 30 millió forint értékben adtunk be hazai pályázatokra munkákat. Múzeum - Balatoni Múzeum - Museum.hu. Nem csak ilyen jellegű pályázatokat adtunk be, hanem díjakra is pályázatunk. Ez volt az Év Honlapja díjra, amelyre nagyon esélyesek vagyunk, aztán nyújtottunk be pályázatot Családbarát Hely cím elnyerésére is, és Madárbarát kertre is szeretnénk címet elnyerni. " - tette hozzá az igazgató. A Múzeumok Éjszakáján is sok látogató fordult meg az intézményben. Nagy népszerűségnek örvendtek az éjszakai tárlatvezetések, családok, baráti társaságok fedezték fel a Balaton régészeti és természeti csodáit, a hajózás és a fürdőélet történetét. Tavaly nyolc tábort tartottak nyáron, ezekre nagyon gyorsan beteltek a helyek. A gyerekek újdonságokkal is találkozhattak, de a jól bevált táborok is elindultak.
A kiállítás tervezői azért döntöttek így, mert a városban működő Georgikon Majormúzeumnak jelentős kiállítása van erről, amit nem akartak megismételni. A kiállítási anyagba olyan interaktív elemeket is beépítettek, amikkel játszva a gyerekek – de akár a felnőttek is – még jobban megismerhetik a Balatont. Az állatokat például hangjuk alapján kell felismerni és virtuális fotózással megörökíteni – ezzel virtuális matricákat gyűjthetünk, amiket interneten el is küldhetünk. A halak felismerésében is megmutathatjuk tudásunkat – persze itt nem a hangjuk, hanem a képük, mozgásuk alapján. A balatoni hajóknál szintén van mód játékra is. A torpedó játék mintájára hajókat kell kimentenünk a tóból, miközben meg is ismerkedhetünk az érintett járművek típusával. TV Keszthely - Címkék - -balatoni-muzeum. Történelmi szelfit is készíthetünk magunkról a múzeum képeslapgyűjteményének anyagát használva. A múzeum munkatársa, Somogyi Zoltán itt éppen azt mutatja be, hogy az 1970-es évek kultikus eszközével, a kempingbiciklivel virtuálisan körbetekerhetjük a Balatont.
századi keszthelyi és Keszthely környéki faragványok már többnyire az egyszerű, szabványos mestermunkát képviselik; részben egyházi épületekhez, részben pedig kúriákhoz, földesúri lakóhelyekhez készültek. A nyíláskereteléseken és boltozati záróköveken túl igazi különlegességnek számítanak a domborműves, feliratos darabok, mint például a szőlőtőkére feszített Krisztus vagy a Festeticsek egyik malmának építési felirata. A Balaton melléke is részévé vált az ókori Pannonia provincia út- és településhálózatának. A falusias telepek és villagazdaságok életéről a mészkőből, homokkőből ill. márványből készült feliratos és faragott kőemlékek tanúskodnak. A középkor és az újkor századai során gyakran másodjára is felhasználták őket építkezések alkalmával, és így maradhattak ránk. Az I-III. századi síremlékek - sztélék, sírépítmények - feliratos tábláit mitológiai jelenetekkel, állatalakokkal, növényi motívumokkal vagy az elhunytak domborműves portréjával díszítették.
A kiállítótérben egy led térképen néhány perc alatt, a szemünk előtt játszódik le az a több évezredes folyamat, melynek során fokozatosan benépesültek a tó körüli területek. A tárlat második része a Balaton ember általi szabályozásának témáját járja körül. 16-18. századi Balaton-térképek, a siófoki fazsilip makettje, és a part menti építkezéseket, kikötőket, a Kis-Balaton lecsapolását dokumentáló sok-sok fotó ad szemléletes képet arról, miként avatkozott és avatkozik bele az ember a Balaton életébe. Várak a Balaton körül A kiállítás háromdimenziós térképen szemléltei a Balaton környékén az őskortól a török korig létesült erődített telepek, erődítmények és várak elhelyezkedését, bemutatják, hogyan nézhetett ki a Rezi vár a 16. században, valamint a középkori és török kori katonaság fegyvereit is. Bemutatásra kerülnek a Balaton környéke azon erődített telepeit is, melyek nem magaslatokon, hanem a Balaton természetes átkelőhelyei mellett létesültek. Vörs és Balatonmagyaród területéről származó régészeti leletek, köztük tálak, urnák és viseleti tárgyak árulkodnak e telepek lakosságának életéről és szokásairól.
Tóth Béla A magyar anekdotakincs című gyűjteményében 1898-ban nyolcvan Mátyás királyhoz köthető mondát, anekdotát jegyzett fel. Számos Mátyás király-népmese szerepel Antti Amatus Aarne és Stith Thompson által 1928-ban, majd 1961-ben kiadott nemzetközi mesekatalógusban, valamint a Magyar népmese-katalógusban. A mondakört feldolgozza a 13 részes Mesék Mátyás királyról című, 1981–1982-ben ifj. Ujváry László rendezésében a Pannónia Filmstúdióban készült rajzfilmsorozat, valamint a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat egyes részei. Majoros György verse is róla szól: Mátyás király és a nádudvari agyag meséje A Mátyás király motívum más nyelveken Szerkesztés A Magyar néprajzi lexikon. szerint Mátyás király alakja több európai népnél is megjelenik, gazdag hagyományai vannak a rutén, szlovák, szlovén nyelvterületeken. A szlovén Kyffhäuser-mondatípust Mátyás király személyéhez kapcsolják. Hasonló népmesei hősként jelenik meg a németeknél Nagy Frigyes, a cseheknél II. József, a franciáknál IV. Henrik, a románoknál Nagy István moldvai fejedelem alakja.
Találatok: 1 - 20 / 86 Ebben a kategóriában · Összes listázása Mátyás mellett élt a legmegbízhatóbb belső embere, aki nélkül a király soha nem ment messzire. Egyszer, valami rossz italú víztől Mátyás bizalmasa olyan kólikát kapott, csak halt meg. A földön fetrengve sanyargott. Utolja felé már a szemét sem tudta föl... A cinkotai plébános püspök szeretett volna lenni. Meg is írta Mátyás királynak, hogy így, meg úgy, ő már eleget plébánoskodott, a király tegye meg püspöknek. Mátyás király megüzente, hogy püspök lehet, ha megfelel az ő három kérdésére:,, Hol kel fel... Gondolt egyet Mátyás király, s ellovagolt Erdélybe. Ahogy ment a hegyek között, egy szép nagy faluban megállt. Meglátta, hogy egy házra ki van írva: - Aki itt lakik, annak semmi gondja! Méregbe gurult Mátyás király: - Hát itt meg, ki a fene lakik, ho... Nemhiába, szerette a nép Mátyás királyt: nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyaroknak. Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény földnépét, nem volt nyugodalma Budavárában - álruhába öltözött, s úgy ment színről színre, l... Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony.
Mátyás király ("Mátyás, az igazságos") a magyar és szomszédos népek néprajzának kiemelkedő szereplője. Az I. Mátyás magyar királyról mintázott népmesei hős ismert az egész magyar nyelvterületen, különösen a Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben és Bácskában. A középkori koldus kapu helyén kialakított Hollós-kapu részlete a Budai Várpalotában. Corvin Mátyás hollójáról elnevezett, kovácsoltvasból készített bejárat a budavári Palota A-épületének Krisztinaváros felé néző sarkán [1] Mátyás király alakja Szerkesztés Mátyás király emlékkönyv kolozsvári szobrának leleplezése alkalmára Pálosfalvi Tamás történész szerint " az igazságos Mátyás király az utókor róla kialakított képe. Azért született meg valószínűleg, mert Mátyás halála után nagyon gyorsan felbomlott az a politikai és társadalmi rend, amelyet ő erős kézzel összekovácsolt. Visszatekintve, az a valóban rendezett, de meglehetősen könyörtelen rend, amit működtetett, a zűrzavarral szemben mégiscsak jogbiztonságot sugárzott. Halála után hamar kezdték visszasírni őt, hisz a rendetlenségnél bármilyen rend jobb az emberek nézőpontjából.
Ezt követően Kovács István az aradi prépostság korabeli javadalmasait ismertette, s közölte a kanonokok archontológiai adattárát, kiemelve, hogy e prépostság elsősorban a cívisek és jobbágyok számára volt vonzó. Karlinszky Balázs több mint 60 oldalas tanulmányában a veszprémi székeskáptalan 1448 és 1526 közötti személyi állományát mutatta be, megállapítva többek közt, hogy a testületben viszonylag magas volt a nemesi (37, 6%) és alacsony a városi polgári származásúak aránya (15%), s a hazai kanonoki testületek rangsorának a veszprémi a váradival mutatja a legtöbb hasonlóságot. A tanulmány végén Karlinszky közölte a székeskáptalan személyi állományát. Végül Buják Gábor tanulmányában arra keresi a választ, hogy miben rejlett a szepesi prépostot illető egyes jogosítványok eredete, s milyen hatással volt a Stock János által kiharcolt 1459-es pápai megerősítés a prépostok esztergomi egyházmegyében elfoglalt helyére. Benczúr Gyula Mátyás király fogadja a pápai követeket. Kép forrása: Wikipédia Ezt követően F. Romhányi Beatrix a késő középkori magyarországi szerzetesi reformokat vette górcső alá, bemutatva a kolostorhálózat 15. századi változásait, valamint Mátyás király és a szerzetesi reformok – elsősorban a pálosok és az obszerváns ferencesek – kapcsolatát.
Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján. ) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta szimbóluma sokáig egy holló volt. A mondák szerint Mátyás király bolondja különleges státusznak örvendett a királyi palotában, mert ő még a királynak is szabadon ellentmondhatott. Mátyás egyébként is szívesen és ügyesen vitatkozott, a véleménycsere fontosságát királyként is sokra becsülte. Viszont ha döntésre jutott, nem tűrt apellátát. A legendák szerint Mátyás nagy szerelme Szép Ilona volt, aki a szerelmi bánatba halt bele. Az álruhás király megismerkedésükkor nem fedte fel előtte személyazonosságát. Amikor Ilona megtudta, hogy szerelme azonos a királlyal, belehalt a felismerésbe, mert reménytelennek gondolta közös jövőjüket.
Claude Bartolone, a nemzetgyűlés szocialista elnöke is a Twitteren fejezte ki felháborodását "a hétköznapi antiszemitizmust és az elképesztő összeesküvést hirdető megszólalásért". A baloldali politikus szerint "semmi ilyet nem szabad szó nélkül hagyni". A rendekhez intézett előterjesztésében is így kérte, nem pedig királlyá választását. A választás kifejezést ugyanúgy kerülte, mint apja és nagyapja, mikor utódaik megkoronázását sürgették. A rendek kihasználták helyzeti előnyüket, ezért Mátyás szentesíteni kényszerült a szabad vallásgyakorlatot, az országgyűlés és a nádori tisztség reformját, a jobbágyköltözést pedig a vármegyék hatáskörébe helyezte. Megerősítette az annak idején Bocskai Istvánnal kötött bécsi békét és garantálta a hajdúk privilégiumait. Az új magyar nádor, Illésházy István, majd annak rövidesen bekövetkező halála után utódja, a protestáns Thurzó György (1609–1616) szintén a vallásbékéért szállt síkra. A rendek jól körülbástyázták a rendi jogaikat, amelynek köszönhetően Magyarországon újra virágkorát élhette a rendi dualizmus.