Újabb állomásához érkezik a Müpamozi. A szeptember 26-án induló sorozat arra a lehetetlen feladatra vállalkozik, hogy betekintést nyújtson a francia filmművészetbe. A Francia krémes az 1960-as évektől a 21. századig válogat a francia filmek krémjéből. Különleges desszert azoknak, akik szívesen néznek a filmek mögé, akiket érdekelnek az alkotásokat inspiráló korok, eszmék. A Müpamozi minden félévben arra tesz kísérletet, hogy egy-egy nemzet vagy tematika köré épít fel egy sorozatot. Az évadok során körbejártuk már Zsigmond Vilmos filmográfiáját, kalandoztunk a magyar zenés és táncos filmek közt, leplezetlenül kerestük az erotikát és a szabadságot a hazai mozifilmekben, utazást tettük a spanyol filmek világában, most pedig francia földekre kalandozunk. Az Álmodozókhoz hasonló film? Vagy valami elvont francia film?. Bátran mondhatjuk, hogy Franciaország az európai filmkultúra egyik meghatározó és megrendíthetetlen szereplője, hiszen az Egyesült Államok után itt forgatják a legtöbb filmet. A francia újhullám, vagyis a Nouvelle vague a második világháború eseményeiből épp felocsúdó európai filmművészet egyik legmeghatározóbb, sőt talán legnagyobb hatású megújító mozgalma volt.
Az amcsik ezt a sztorit is lopták, ami csak megerősíti, hogy Moreléknek valóban eredeti és színvonalas filmet sikerült összehozniuk. 3. A profi (1981. ) Bronzérmes helyre listánk harmadik Belmondo filmjét tettük, az 1981-es Profit. Georges Lautner rendező ugyanis Ennio Morricone zenéjével fantasztikus akció-krimit készített. Sokan alábecsülik ezt a mozit, de lendülete és Belmondo könnyed stílusa, egyedi humora mégis kiemelik a szimpla akciófilmek közül. A sztori pedig még most, 2016 -ban is elgondolkodtató. (Zárójelenete filmtörténeti mozzanat, mely tanpéldát mutat sok mai filmkísérletnek arról, hogy hogyan is kell befejezni egy filmet. ) 2. Életrevalók (2011. Mozipremier 2016 január - Mozifilmek. ) Nem csak az egyik legjobb francia film, hanem az egyik legjobb valaha készített film is Olivier Nakache 2011-es alkotása. A Filmworlds blog idén februárban önálló posztban elemezte ezt a csodálatos történetet feldolgozó munkát, mely valós sztorit mesél el. Nem is "vesztegetünk" több szót az Életrevalókra, egyszerűen azt mondjuk: meg kell nézni.
A filmvetítés a Budapesti Francia Intézet támogatásával valósul meg. Francia krémes sorozat filmjei Bolond Pierrot (Pierrot le Fou; 1965) 2016. szeptember 26. 19:00 Előadóterem Rendező: Jean-Luc Godard Playtime (1967) 2016. október 10. 19:00 Előadóterem Rendező: Jacques Tati Az utolsó metró (Le Dernier Métro; 1980) 2016. október 24. 19:00 Előadóterem Rendező: François Truffaut Rossz vér (Mauvais sang; 1986) 2016. november 7. 19:00 Előadóterem Rendező: Leos Carax Nikita (1990) 2016. december 5. 2016 francia filmek 2020. 19:00 Előadóterem Rendező: Luc Besson
A francia filmek szinte a mozgókép megjelenése óta az iparág élvonalába tartoznak. Az elmúlt fél évszázadban a sajátos stílus, eredetiség, intelligencia, humor és számtalan filmóriás - Jean Gabin, Funes, Belmondo, Delon, Depardieu, Chaterine Deneuve... stb - munkássága "fémjelezték" a gall filmművészetet. Persze bármilyen módon válogatni a francia filmek közt csakis nagy adag szubjektivitással lehetséges. A Filmworlds háromfős "legénysége" is nagy vitákkal tette ezt. Végül megszületett az első 10, szerintük legzseniálisabb francia filmet tartalmazó lista, melyben talán kicsit felül reprezentáltak lettek az elmúlt két évtized filmjei, a Jean-Paul Belmondo művek és a vígjátékok (bocsássátok meg elfogultságunkat). Azért törekedtünk a kiegyensúlyozottságra is. Francia Filmek 2018, Francia Filmek 2010 Relatif. Sajnos a listából ezúttal kimaradt 13 olyan film, melyeken a legtöbbet vitáztunk - Fantomas, Ászok ásza, Jöttünk, láttunk.., Magas szőke férfi, Wasabi, Parfüm: Egy gyilkos története, Mártírok, Éretlenek, Házibuli, A sakál napja, A szamuráj, Ötödik elem, Nagy kékség - de mint beláthatjuk az első 10-be csak 10 "férhet" és valahol meg kell húzni a határt.
kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta "Új magyar önépítés" címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka istván idézetek gyerekeknek. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja. Csurka István Fotó: Kovács László/MTI Magyar Tudat
Doncsecz Egyszer olvastam pár Csurka verset, jó lenne a cikkbe illusztrációnak... Sajnos a neten nem találtam, aki tudja szerintem érdekes -- Duhos vita 2010. március 16., 20:27 (CET) [ válasz] A Valamiért kiemelt helyet kapó "A végső cél a Magyarság kipusztítása.... " (kelt: 1998. február 8. ) kezdetű szöveggel kapcsolatban a Jegyzet részben megadott hivatkozás " Csurka István 1998. február 8 - án a következőket írta... " egy 2016-os szerkesztésű oldalra visz, ahol forrás nélkül megadva szerepel a szöveg. Ez szerintem nem tekinthető korrektnek. Aki beírta, adjon meg eredeti forrást, vagy valamilyen más módon igazolja az idézet szerzőségét és keletét! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője MSimon ( vitalap | szerkesztései) Beraktam egy autentikusabb forrást, a MIÉP honlapját, ahol a beszéd többi része is szerepel. Csurka istván idézetek a szerelemről. – Laci. d vita 2018. március 3., 00:30 (CET) [ válasz] A cikkben mindenütt az áll, hogy 1993-ban kizárják az MDF-ből s azon a nyáron megalapítja a MIÉPet. A bevezető végén viszont ez áll: "1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. "
" A munka lealacsonyodása és a közösségi élet elszegényedése arra kényszeríti az embereket, hogy érzelmi igényeik kielégítését a szexuális izgalmakban keressék. " (Christopher Lasch: Az önimádat társadalma, Budapest, Európa, 1984 – eredeti: New York, 1979) "Az emberekben elsorvasztották azt az igényt, hogy maguk legyenek úrrá problémáikon, segítsenek önmagukon, a mindennapi kompetenciák egykor hagyományos területei sorra eltűntek, és az egyén az állam, a vállalat és egyéb bürokráciák kiszolgáltatottjává válik. " (Christopher Lasch: Az önimádat társadalma, Budapest, Európa, 1984 - – eredeti: New York, 1979) Ezt az egész szexualitást tulajdonképpen nem értem tökéletesen. Az ember soha nem tudja hányadán áll. Felállítok magamnak szabályokat, aztán nem tartom be. Zsúrpubi - Bayer Zsóti, amikor még szalonképtelennek tartotta Csurkát.... ( J. D. Salinger: Zabhegyező, Budapest, Európa, 1964, eredeti: 1951, Boston) "Aki a szexualitásról beszél, bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól; megkérdőjelezi a törvényt; s ha csak egy csipetnyit is, megelőlegezi az eljövendő szabadságot. "
Nyomtatóbarát változat Megbolondult az idő, az óramutatók veszettül össze-vissza forognak? Vagy mást mutat nekünk, a közös ifjúságból eltekergő vándoroknak? Másként tiktakkol a szívünk a lerázhatatlan ég alól kilesve, nekünk mást ígért a hajnal, másként delelt a nap s másként csukódik az este? Csurka istván idézetek angolul. Hiszen még itt van, ha kezünket nyújthatnánk, talán még el is érnénk, hiszen még itt van ama szép ország, testünkbe rajzolva róla a térkép: fővárosa a szív, a vidáman lüktető, és lobogója a barátság! Megvan a szív és megvan a zászló is, meglengetjük még, hadd lássák! Telik a kamra, telik a csűr is, ajtó rajta a könyvfedél, ha majd végképp eltűnünk innen, konok szájjal rólunk is mesél; bár még élünk, még igazi tüdővel igazi levegőt szívunk, bátran röhögünk minden örökléten, de félszemmel már odasandítunk. A fejvesztetten torlódó időben megkeressük egymás arcát, összeillesztjük emlékeinket: saját időnket ők hordozzák! Közönyösen néz minket s közönyösen nézzük, hogy átlép rajtunk a másik idő, kiállítja a számlát, leolvassa szívverésünk, mint villanyórát a díjbeszedő.
És most ásítsunk egy jót. Hogy miért? Mert már megint pakolja a cekkert egy üldözött mártír. Atyaég, de unja már az ember. "Nagy Boldizsár, a Meseország mindenkié című gyerekkönyv szerkesztője elhagyja Magyarországot, azt követően, hogy életbe lépett a melegellenes kiegészítésekkel ellátott törvény – írta meg a Reuters, amely arról is beszámolt, hogy Nagy halálos fenyegetéseket is kapott a kötet megjelenése után. " () Annyira ismerős ez a régi kommunista recept: külső erők biztonságból, finanszírozottan kívülről bomlasztanak. Csurka István hagyatékának szellemi örökösei. | Az élet és az igazság nevében.. Mert természetesen a munkát nem fogják abbahagyni. Mármint nem azt, hogy írnak, dolgoznak, hanem hogy a magyar célközönséget megszólítva az ország szellemi életét mérgezik, célzottan aknázzák alá. "Mostanára találtuk meg a házat, de már több mint egy éve terveztük. Persze politikai okok miatt elsősorban, mert nem érezzük magunkat biztonságban itthon. De szeretnénk tovább folytatni azt a munkát, amit itthon elkezdtünk és csinálunk, csak nem feltétlenül Magyarországról. "