Nyíri Szabolcs, a 72 Tanítvány Mozgalom egyik vezetője, elmondta: az önkéntes munka iránti érdeklődés felkeltése mellett a kapcsolatépítés is hangsúlyos. "Fontosnak érezzük, hogy igenis mindenki tanulja meg azt, hogy lehet, és ahhoz, hogy hasznos tagjai legyünk a társadalomnak, talán kell is számtalan esetben önmagunkból adni a köznek, adni a többségnek. Több vagy, ha adsz! - ahogy a szlogen is mutatja. De ezentúl, hogy az önkéntes munkában is részt vesznek a fiatalok, szeretnénk, hogyha kapcsolatot építenének, barátságok szövődnének" - mondta Nyíri Szabolcs. Érkeztek önkéntesek Budapestről, valamint bekapcsolódtak a füleki cserkészek, a gimnázium diákjai, illetve a Háló ifi mozgalom képviselői is, akik a füleki vár tisztításában, a leletanyagok megtisztításában segédkeztek. Szervezetek csatlakozása - Hetvenkét Tanítvány Mozgalom. Péter Dóra és Dobi Fanni Budapestről érkeztek, s mindketten több éve végeznek önkéntes munkát. "Ha jól számolom, ez már a hatodik alkalom, hogy részt veszek a programban. Még kisgyerekként kapcsolódtam be. A korábbi években padot, kerítést festettünk, jártunk idősek otthonában, óvodában lámpákat takarítottunk, szobát festettünk és hasonlók.
Fotó: Lambert Attila Kiss Péter/Magyar Kurír
Nagyon élvezem az ilyen találkozásokat. Szeretek új embereket megismerni, és amellett pedig nagyon jó látni a hálás arcokat" - magyarázta Dóra. "Én azért önkénteskedek, mert szeretek segíteni az embereknek. „Legyél te a változás!” – A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom, a Háló és a 72 óra közös lelkinapja | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Voltunk két éve egy kórházban, ahol a pácienseknek és az ápolóknak is segítettünk, ezáltal rengeteg munkától meg tudtuk őket szabadítani" - tette hozzá Fanni. A program célja, hogy növeljék az önkéntes munka elismertségét és népszerűségét, felhívják a társadalom figyelmét a fiatalok erejére, elkötelezettségére, lelkesedésére, segítőkészségére, és hogy a résztvevő fiatalok megtapasztalják, hogy együtt nagy dolgokra képesek. Az idei rendezvény fővédnöke az erdélyi Böjte Csaba ferences rendi szerzetes volt. Megosztás Címkék
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! A Háló budapesti központja, az S4 hatalmas üvegablakai miatt az utca felől olyan, mint egy galéria. És részben, időről időre az is: most éppen híres muzsikusokról, például Solti Györgyről, Leonard Bernsteinről, Ferencsik Jánosról, Kocsis Zoltánról koncert vagy próba közben készült fotók vannak a falakon. A kollégára várva a gyülekezőket figyelem, időnként pedig ajtót nyitok a rengeteg kólával és Meggy Márkával érkező szervezőknek. Amikor pár perc múlva bemegyünk, először mindenáron bennünket is regisztrálni próbálnak, és majdnem kitűzőt is kapunk. Később többször is arra gondolok, talán jó lett volna elfogadni, hogy jobban "beolvadjunk", résztvevőkké váljunk. A vendégek ugyanis, noha sokfelől érkeztek, egykettőre megtalálják egymással a hangot, kezdenek közösségként működni. És rossz ebből kimaradni, csupán szemlélőként jelen lenni. Schön Bálint üdvözli a megjelenteket a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom, a Háló Egyesület és a 72 óra közös, egész napos rendezvényén, amelyre Szombathelyről, a nógrádi Alsópetényből, Délvidékről és Partiumból is érkeztek meghívottak.
Az Idegenek a vonaton szereplői: Józan László, Porogi Ádám, Takács Katalin, Szina Kinga, Őze Áron, Ozsgyáni Mihály. Rendező: Szarka János. (Forrás: Rózsavölgyi Szalon)
Tehetünk-e mindenkinek kedvére, mint Surik, a jóképű moszkvai fiú, aki minden asszony dédelgetett álma? A csinos, biztonságot sugárzó férfi kitűnő szerető, önzetlen barát és kötelességtudó gyerek, akit hölgyismerősei bármikor megkereshetnek, felhívhatnak, gondolkodás nélkül segít rajtuk, mindegyikük elvárásának megfelel. Eközben azonban lassan elveszíti az arcát. Ulickaja nagyszerű regényének szereplői elevenednek meg a Rózsavölgyi Szalon színpadán. El kell mondanom - Előadások - Rózsavölgyi Szalon Arts&Café. Az előadás Ljudmila Ulickaja engedélyével és az ELKOST Literary Agency és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre. Bemutató: 2012. december 15.
Az idősödő Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij beleszeret tanítványába, a fiatal Polinába, és egészen be akarja kebelezni. A lány hagyja is magát, lázad is ellene. Kínozzák egymást, ugyanakkor képtelenek elszakadni a másiktól. Polina megpróbál elmenekülni, de a férfi akár erőszakkal is visszaszerzi. Odaadó hívetek, Surik - Előadások - Rózsavölgyi Szalon Arts&Café. A birtoklási vágy, szenvedély és gyűlölet meséje ez, valamint az örök múzsáé, aki az író minden regényében megjelenik, legyen szó Polináról, A játékos női főszereplőjéről, Dunyáról a Bűn és bűnhődésben, Nasztaszjáról a Félkegyelműben, vagy Nasztyenkáról a Fehér éjszakákban. Dosztojevszkij hiába kezd új életet, többé nem tud elszakadni szerelme emlékétől, minden női karakterben és minden leírt szóban őt keresi. Keserű méz a múlt században - Szakonyi Károly hangjátékának színpadi adaptációja. Szakonyi jól ismeri Dosztojevszkij karaktereit, hiszen 1995-ben A félkegyelműből, 1998-ban a Bűn és bűnhődésből írt színpadi adaptációt. A drámák írása közben - saját bevallása szerint - valamiféle írói alteregójává vált Dosztojevszkij figurája, ezért született meg az író magánéletével foglalkozó alkotás.
"A Rózsavölgyi cég az egyetemes és magyar zenetörténet egy darabját jelenti" Szabolcsi Bence A magyarországi zenei életben kiemelkedő fontosságú Rózsavölgyi és Társa céget több mint másfél évszázada alapította Rózsavölgyi Gyula és tőkéstársa Grinzweil Norbert. A nemcsak kereskedelemmel, hanem zenemű- és könyvkiadással, hangversenyek szervezésével, zenei együttesek menedzselésével foglalkozó üzlet alapítása után nem sokkal a magyarországi zenei élet igazi központjává vált. Rozsavolgyi szalon előadások . Találkozó helye volt neves magyar és külföldi zenészeknek, többször járt itt Liszt Ferenc és Wagner is, egy idő után csak úgy emlegették a boltot, mint "Rózsavölgyi Kaszinó". Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Aggházy Károly, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó zeneszerzők mellett több mint ezer komponista műveit ismertették meg a világgal, a Rózsavölgyiek szervezték többek között Liszt Ferenc, Claude Debussy és Maurice Ravel budapesti fellépéseit, 1908-tól itt adták ki Bartók és Kodály műveit, és itt jelentek meg a kor legjelentősebb könnyűzenei kiadványai is.