A sors úgy hozza, hogy az este folyamán, egymástól függetlenül, mindketten vásárolnak egy-egy sorsjegyet, amellyel tulajdonrészt szereznek egy isten háta mögötti farmon. Jelenet A kék bálványból (Fotó: Nemzeti Filmarchívum) A báró hű inasával együtt elutazik a birtokra, ahol találkozik az öt másik tulajdonostárssal, köztük az inkognitóban lévő Maryvel. 90 éves a magyar hangosfilm – Lázár Lajos: A kék bálvány #40 - 120 éves a magyar film. Egymásba szeretnek, de közben megérkezik a lány féltékenységtől gyötört vőlegénye is, aki le akar számolni a férfival. A bonyodalmakat fokozza, hogy a társaság tagjai közül valaki ellopja a kínai Wu imádott bálványát – olvasható a Nemzeti Filmintézet weboldalán. A Lázár Lajos által rendezett film még a némafilmes esztétika jegyében készült: színpadra illő gesztusokat használó színészek színpadias díszletekben mozognak statikus kamera előtt, a szájukba adott dialógusok pedig hangjátékszerűen mesélik el a történetet. A Kék bálvány ugyanakkor a kortárs hollywoodi filmekből is merít, a történetben vannak kalandfilmes, westernes, romantikus, burleszk-, musical- és krimielemek is, összehangolásukra azonban sem a forgatókönyv, sem a rendező nem képes – írja a Nemzeti Filmintézet a weboldalán.
Az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Kék bálvány díszbemutatója a Royal Apollóban volt 1931. Bónyi Adorján: A Kék bálvány/A szegény lány boldogsága - antikvarium.hu. szeptember 25-én, de a remélt siker elmaradt. Az alkotók számítása nem jött be, a közönség nem érezte magáénak az Amerikába helyezett történetet és bonyodalmakat. A két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét. A Kék bálvány technikailag és esztétikailag is kezdetleges produkció – a rendező sokszor még az alapvető plánozási szabályokat sem tartja be (gyakori a tengelytörés) –, filmtörténi ritkaságként mégis érdemes a figyelemre, ráadásul az első magyar mozisztár, Jávor Pál karrierjében is fontos állomás. Egy emlékezetes jelenet Bár az Egyesült Államokban játszódik, és az amerikai mítoszra, illetve a hollywoodi műfajokra épít, Lóránt bárónak és inasának köszönhetően a hazai ízek sem hiányoznak a filmből.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy hangot már hallhatott a magyar közönség korábban is a mozgóképszínházakban: az 1929-es Csak egy kislány van a világon eredetileg némafilmnek készült (Eggerth Márta és Jávor Pál főszereplésével), de tartalmazott néhány hangosított jelenetet is. Rendező – Lázár Lajos Szereplők – Jávor Pál, Gózon Gyula, Beregi Oszkár, Radó Nelli, Pethes Sándor, Makláry Zoltán, Prinz Mimi, Dezsőffy László, Fekete Pál Fotó: Magyar Filmörökség (Visited 1136 times, 10 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
A szó hamar meghonosodott, és kiszorította a hosszú mozgófényképszínház kifejezést… (Visited 50 times, 1 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
2022. február 18., 15:06 Egy napon született a nála hat évvel fiatalabb Szabó Istvánnal. Mindketten hasonló pályát futottak be, bár Formantól eltérően Szabó nem emigrált, de a hatvanas évekbeli "újhullámos" korszakuktól mindketten eljutnak a monumentális tablóképekig, a történelmi önvizsgálatig, amely mindkettőjük számára meghozza az Oscar-díjat is. Miloš Forman, ha élne, ma lenne 90 éves. Négy éve nincs már közöttünk. Fotó: Petr Novák/Wikipedia Sose siette el a dolgait, ahogy a filmjeiben is a komótos, kedélyes mesélést választotta. Szülei koncentrációs táborokban végezték, nagybácsijai nevelték fel, s ő színésznek készült. Mivel nem vették fel a színművészetire (később több film főszerepét is eljátssza), dramaturgnak tanult, s 1957-ben forgatókönyvíróként működött közre Martin Frič Bízd rám! című filmjében. Cannes: Mészáros Márta filmklasszikusa a restaurált alkotások között | Mazsihisz. A hatvanas években Csehszlovákiában is enyhít a szocialista rendszer, s a filmművészetbe is betör az új hullám, amely számos nagyszerű alkotást hozott létre, s meghozza a nemzetközi elismeréseket is.
Immár hatodik alkalommal válogatott be a Nemzeti Filmintézet (NFI) által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja, amelybe ezúttal Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje kapott meghívást. A filmrendező több jelentős filmjében vitte vászonra a magyar zsidóság traumáit. Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú és Sára Sándor Feldobott kő című alkotásai után Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje került be a Cannes Classics programjába – írta közleményében az NFI. 18 századi filmes online. A világhírű Napló-sorozat első részében, amelyet 1984-ben a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmaztak, a rendező a saját fiatalkorát dolgozta fel. A Napló gyermekeimnek teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok együttműködésében készült, Jancsó Nyika operatőr közreműködésével. A 74. cannes-i fesztivált július 6. és 17. között rendezik meg, a nemzetközi zsűri elnöke Spike Lee amerikai filmrendező lesz.
Politzer Zsigmond története kapcsán a Gründerzeit korszakáról, azaz a XIX. század második felében Európában végbement gyors kapitalizálódásról, ipari fellendülésről, modernizálódásról tart előadást Konrád Miklós történész. A filmvetítéssel egybekötött online rendezvény a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár által szervezett Politzer Saga előadássorozat keretében valósul meg a Rumbach zsinagógában látható Politzer-kiállításhoz kapcsolódva. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában rendezett Politzer Saga című, tíz filmetűd köré épülő kiállításhoz kapcsolódva a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár idén szeptember óta rendez heti rendszerességgel jelentkező előadást az egyes témák legjobb szakembereinek bevonásával. A decemberig tartó előadás-sorozaton levetítik az egyenként 7 perces filmeket, ezután következik egy, a korszakhoz kapcsolódó előadás, amely kibontja a Politzer család történetében megjelenő történelmi-kulturális jelenségeket. 18 századi filmek teljes film. A ma este 6 órakor kezdődő ZOOM-előadás vendége Konrád Miklós történész, aki Politzer Zsigmond történetén keresztül a Gründerzeitről beszél majd.
Apját, Mészáros László Kirgíziában élő szobrászművészt a háború kitörésekor bebörtönözték és kivégezték, anyja meghalt, ő egy szovjet nevelőintézetbe került, elárvultan tért vissza Magyarországra a háború után, ahol örökbe fogadták. A rangos nemzetközi sikereket arató Napló-tetralógia első darabja a Napló gyermekeimnek, ahol a Mészáros Márta alteregójának, Julinak, a makacs kamaszlánynak ( Czinkóczi Zsuzsa) lázadásán át látjuk a kiépülő sztálinista rendszer hazugságait. A tabutörő Napló megmutatta, hogyan importálta a keleti blokk a Szovjetunióból a kommunista diktatúrát. A rendező csak a film felének leforgatása után nyújtotta be a forgatókönyvet engedélyezésre, ami azt eredményezte, hogy 1981 januárjában betiltották a közben elkészült filmet. Több mint két év elteltével, elsősorban külföldi nyomásra, a szovjet filmrészletek magyarra cserélése és más kisebb változtatások után sikerült kiszabadítani a dobozból, hogy 1984-ben Cannes-ban megkezdhesse példátlan sikersorozatát. Folytatódik a Politzer Saga: fókuszban a XIX. századi kapitalizálódás | Mazsihisz. Már abban az évben több mint ötven országban mutatták be.
Az Amadeus hősei igazi antihősök, akik csak élni akarják a saját életüket, s fütyülnek az amerikai kormány vietnami háborús inváziójára. 1981-ben egy újabb kegyetlen szembesítés, egy néger környezetben játszódó Kohlhaas Mihály-történet. Az orosz zsidó családból származó Doctorow regényének (magyarra Göncz Árpád fordította) főhőse, a fekete bőrű Coalhouse Walker úgy dönt, elégtételt követel, mert a kocsiját bekenték szarral, ráadásul "lemocskosniggerezték". A cseh kisembertől a monumentális tablóképekig – 90 éve született Miloš Forman | ma7.sk. Ahogy Kleist, úgy Doctorow hőse is megvívja a maga reménytelen csatáját, s ugyanúgy elbukik. De se Doctorow regénye, se Forman filmje egy percnyi kétséget sem hagy afelől, ilyen hősök nélkül már rég nem létezne az emberiség. A film csúfosan megbukik, s pár év szünet után egy kosztümös drámával tér vissza a rendezői pult mögé és Prágába, ahol a film jelentős részét forgatják. Peter Shaffer drámája Salieri és Mozart (F. Murray Abraham/Tom Hulce) sajátos háborúját örökíti meg. "Szent vagyok, a középszerűség védőszentje" – kiáltja a világba Salieri, aki kénytelen megélni, hogy már a kutya sem ugat utána, míg legnagyobb vetélytársa már az ő életében belépett a halhatatlanságba.