Erzsébetvárosban a K11 Művészeti és Kulturális központban Harry Houdini, a Dohány utcában pedig Herzl Tivadar kapott miniszobrot.
május 8. vasárnap, 10. 00 óra Elvarázsolt városunk utcáin és terein időről időre meglepetésszerűen bukkannak fel az apró alkotások. A világhálón ilyenkor futótűzként terjed a hír: Hol láttátok? Mikor került oda? Ki fedezte fel először? Kolodko Mihály, a,, gerillaszobrász" újra és újra ámulatba ejti a város lakóit. Miniszobrok budapesten friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Vajon miért pont ide került és miért pont ez? Némelyik szobor háttere valódi legenda, másoké gyermekmese, megint másoké az emlékezet. Barangolásunk során megismerhetjük az alkotó és a kicsit humoros, kicsit ironikus alkotások történetét, na és persze bepillantást nyerünk a "street art", a köztéri művészet régen üldözött, ma már megtűrt, elfogadott vagy szeretett világába. Felfedező sétánkon felkeressük a találékony művész különös plasztikái egy részét és rácsodálkozunk néhány kevésbé ismert alkotó meghökkentő alkotásaira is. Ki gondolná, hogy az utcákon és tereken egy valódi rejtvény is megbújik? Vajon meg tudja fejteni valaki? (Nekünk nem sikerült. Felajánlunk érte egy ingyen sétát... :)) A sétát Szarvasy Eszter idegenvezető vezeti.
Aztán lebotorkálunk a lépcsőn, és kószálva, közelről csodálkozunk rá utcákra, terekre, házakra – a fent és a lent együtt adja ki az egészet. Így van ez a jó szoborral is: nem csak egy pontból nézheted, minden oldalról új és új élményt nyújt. Ahogyan a jó könyv is. A magas tornyok, az apró szobrok és a város számtalan arca teszi egésszé és annyira szerethetővé Budapestet. Sétálj, bámészkodj, mássz föl ösvényen, lépcsőn, guggolj le az apró szobrokhoz is – és Tiéd lesz a város! " A sorozatban eddig megjelent: A Várnegyed titkai A Duna kincsei Idézet, kritika, recenzió helye. Új miniszobrok Budapesten: találd meg mindet! | Lakáskultúra. Kis türelmet kérünk. (a szerk)
Az egyik leglátványosabb változás, hogy kiderült: a digitális megoldások – olykor kényszerűen a személyes kontaktusok helyét átvéve – milyen hatékonyan segítenek a váratlan helyzetek átvészelésében. Kilátók és miniszobrok Budapesten - Kultúrpara. Világossá vált, hogy a digitális technológiát nem csak a fiatalok használják rendeltetésszerűen, hanem a nagyszülők korosztályáig bezárólag mindenki, és hogy a digitalizáció nem elválasztja, hanem inkább összeköti a generációkat. Azt a feltételezést is megerősítette, mennyire fontos eszköze az okostelefon vagy a tablet a világ felfedezésének a gyerekek számára. Megtudtuk, milyen fontos szerepe van az online jelenlétnek és a digitális megoldásoknak abban, hogy az apák folyamatos résztvevői lehessenek a család életének, úgyszólván helytől és időtől függetlenül – legyen szó akár tanulásról, játékról, vagy akár egy távoli munkahelyről történő bejelentkezésről az esti mese idején. Kiderült az is, hogy a családok számára nehézséget jelent az egészség és fittség megőrzése a változó körülmények között, melyre egy lehetséges megoldás az otthoni testmozgás online segítséggel, de a digitális eszközök a közös szabadidős programok megszervezésében is segítséget nyújthatnak.
Talán ez volt az egyetlen miniszobor, ami nem tetszett: ugyanis nagy volt. Majdnem egy méter hosszú, és egy másik emlékműből emelkedik ki. Egy ideig tétován álltam is, hogy mit kell keresnem, mire észrevettem. Pont olyan méretű, ami miniszobornak már nagy, "rendes" szobornak pedig meglehetősen kicsi. Innen körülbelül tíz perces sétára van a Szenes Hanna park, ahol a költő-ejtőernyős, Izrael nemzeti hőse kapott helyet. Bevallom, én egészen addig nem is hallottam Szenes Hanna nevét, rákeresve olyan információkat találtam, miszerint azok közé tartozott, akiket Palesztinában arra képzett ki a brit hadsereg, hogy Jugoszláviában megpróbálják megakadályozni a magyar zsidók deportálását. Azonban elfogták, brutálisan megkínozták, és golyó általi halálra ítélték. Mindössze huszonhárom éves volt, amikor meghalt, és ekkor már öt éve Palesztinában élt, ez talán magyarázatot ad arra, hogy itthon miért nem hallunk róla többet. A park egyébként nagyon szép, fákkal beépített, jó leülni egy kicsit az egyik padra egy meleg napon.
Május végén új Kolodko Mihály miniszoborral gazdagodott az ország: Gombóc Artúrral Tihanyban. Ez adta az ötletet, hogy megvalósítva régi tervemet nyakamba vegyem Budapestet, és felkeressem a szobrokat. Az útnak három nagy tanulsága volt: először is, nem lehet egyetlen nap alatt végigjárni az összeset, másodszor, érdemes nem a legnagyobb kánikulában menni, és végül, lehetőleg nagyon kényelmes cipőben vágjunk neki az útnak, mert bizony rendkívül sokat kell sétálni. A szobornézés előtt azt a tanácsot kaptam, hogy mindenképpen írjam össze, hogy hol mi található, és tervezzek útvonalat, mert egyrészt így egyszerűbb lesz tájékozódni, másrészt tudom követni, hogy mit néztem meg. Szerencsére elég sok információ van a neten a szobrokról, így hamar összeállt a terv. Összesen húsz miniszoborról tudni a fővárosban, mert kettő eltűnt (köztük az, amire a leginkább kíváncsi voltam, a sárga "Simpson" figura), kettő pedig nem Budapesten van. A listakészítős tanácsot azzal egészíteném ki, hogy semmit nem von le a szoborkeresés izgalmából, ha "puskázunk", és adott esetben a szobor pontos helyének is utánanézünk, ugyanis van, hogy még így is keresni kell.
A járvány-konzekvenciákat kisplasztikákba fogalmazó alkotásokból a Telekom virtuális kiállítást rendezett. Az online tárlat, amely a Családi összedolgozás 2. 0 – amikor jó szokásunkká vált a digitalizáció címet viseli, egy microsite-on elérhető egy, a valós térbeli élmény érzetét keltő 3D galéria formájában. Maguk a szobrok ugyanakkor a főváros egy-egy sűrűn látogatott pontján is megjelennek, a talapzatukon egy QR-kóddal, amely az említett microsite-ra mutat. Emellett a projektről egy ismeretterjesztő videó is készül, amelyet a Telekom Facebook oldalán lehet elérni. "A Telekom felelős digitális szolgáltatóként figyelemmel kíséri a társadalmi-kulturális változásokat, trendeket, és ezekre reagálva alakítja ki programjait és kommunikációs kampányait. A járványidőszak többek között rávilágított a családi összedolgozás fontosságára és arra, hogy családok fenntartható működésének milyen fontos eleme a digitalizáció. A PlankAntallal közösen megvalósított Családi összedolgozás 2. 0 művészeti projektünk egyszerre szolgálja a tapasztalatok feldolgozását, és annak az elismerésnek a kifejezését, amely a pandémia közepette példásan helytálló családokat illeti" – hangsúlyozta Kovács András Péter, a Telekom szegmenskommunikációs vezetője.
2021. november. 29. 14:14 Kult Sorozat készül Az utolsó tangó Párizsban botrányos forgatásáról Bernardo Bertolucci 1972-es filmje néhány éve kavart nagy vihart, miután kiderült, hogy a film megerőszakolós jelenetét a főszereplő Maria Schneider beleegyezése nélkül vették fel. 2021. március. 09. 17:00 Matalin Dóra hvg360 Már más a szex a filmekben, a színészeket intimitáskoordinátorok védik és tanítják be A nálunk még nem létező új szakma képviselői a sokasodó panaszok és a me too mozgalom hatására tűntek fel a filmiparban. A szerelmi és ágyjeleneteknél segítenek, hogy a szereplők számára vállalható, de hiteles is legyen a felvétel. 2016. december. 05. 20:20 Bertolucci szerint nem titkolták Maria Schneider elől, mi lesz Az utolsó tangóban Az utolsó tangó Párizsban egyik leghíresebb momentuma, a "vajas jelenet", amikor az akkor 48 éves Marlon Brando megerőszakolja a film forgatásakor 19 éves francia színésznőt, Maria Schneidert. 2016. 10:06 Kiakadtak a színészek Az utolsó tangó erőszakolós jelenetén Miután újra elkezdett terjedni Bernardo Bertolucci, a film rendezőjének korábbi nyilatkozata az ominózus jelenetről, többen is elfogadhatatlannak tartják, hogy a fiatal színésznő, Maria Schneider a forgatáson szembesült a rendező és Marlon Brando ötletével.
Az utolsó tangó Párizsban egyik hírhedt jelenete, mikor Marlon Brando karaktere análisan megerőszakolja fiatalabb partnerét a padlón, vajat használva síkosítóként. Az olasz rendező elmondta, hogy a jelenet nem szerepelt a forgatókönyvben, az akkor 19 éves Maria Schneidert pedig tényleg nem avatták be abba, hogy mit is terveznek Brandóval a forgatáson. Ebből a szemponból borzalmasan bántam vele, mert fogalma sem volt róla, mi vár rá. Azt akartam, hogy Maria ne csak eljátssza, hanem át is élje a haragot és megaláztatást a vásznon – mesélte egy 2013-as interjúban, amely csak most tarolta le az internetet. Bertolucci sosem bánta meg a döntését, de bűntudata azért volt, és teljesen megértette, hogy a színésznő egy életre meggyűlölte őt. Sosem kért bocsánatot Maria Schneider 2011-ben halt meg, de pár évvel előtte ő is elmesélte mindezt a Daily Mailnek: "Megalázva éreztem maga, és őszintén szólva, kicsit olyan volt, mintha Brando és Bertolucci is megerőszakolt volna" – mondta, és hozzátette: Brando ráadásul sosem kért tőle bocsánatot a jelenet miatt.
Ha tehát az egész sztori régóta ismert, miért mégis most csapta ki a biztosítékot? Hát azért, mert egy spanyol nőjogi szervezet megosztotta a Bertolucci-interjút a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján. "Ez egy többéves interjú, mégsem váltott ki felhördülést a közösségi médiában. Meg kell kérdeznünk magunktól, miként lehetséges, hogy egy ilyen súlyos ügy nem jut el a nagy nyilvánosságig. Ez sajnos csak egy újabb példája annak, hogyan maradhat következmények nélkül a nők elleni erőszak – írták. Hollywood kiborult A posztjuk nem is maradt hatástalan. Azóta már fél Hollywood kiborult az ügyön, a Twittert szabályosan elárasztották a szörnyülködő reakciók. Anna Kendrick színésznő azt is elmondta, hogy ő évekig csak szemforgatást kapott válaszul, mikor Az utolsó tangó Párizsban nal kapcsolatban felhozta ezt az ügyet. A kérdés persze az, hogy sikerül-e ebből levonni a megfelelő tanulságokat, és legközelebb nem hagyni, hogy egy ilyen eset évekig meghúzza magát a nyilvánosság peremén.
Tangó Utolsó tangó Párizsban: a filmeseket is elborzasztotta a nemi erőszak De a zene nyers érzékisége és fájdalma ezúttal nem kifejezetten a "klasszikus" jazz szellemiségéből ered. Noha tényleges tangó leginkább csak a film utolsó harmadában csendül fel (mintegy forrászeneként, egy klubban, fokozva a lelki kitárulkozás feszültségét), Az utolsó tangó Párizsban muzsikája a dél-amerikai tánczene szellemében született. A tangóban mindig ott a tragédia. A nő elhagyja, megöli a férfit. Akár egy operában, csak ezt tangónak hívják – vélekedett a zenész. Gato Barbieri Forrás: RollingStone/Waring Abbott/Michael Ochs Archives Barbieri tangó-jazz fúziójában is folyamatosan ott lebeg a tragédia. Olykor a leglágyabb dallamot is szétveti a feszültség vagy a fájdalom, néha épp fordítva: a kíséret által felfokozott indulatokra simogató melódia ad megnyugvást. Utóbbira az egyik legszebb példa a párizsi metróban civakodó jegyespár jelenete alatt hallható. A filmednek vége... érted?! Vége! Unom, hogy megerőszakolnak – kiabálja Maria Schneider a filmrendező szerepében pojácáskodó Jean-Pierre Léaud-nak (pedig hol van még a botrányos vajas inzultus, amikor a Brando alakította Paul anális erőszak közben fejti ki lesújtó véleményét a család intézményéről).