by Szántó István 2021. 11. 26. ( 2021. ) 0 Hozzászólások 0 Megtekintés310 Related Related article Harsányban még ott a télapó Harsányban, ötletes szalma télapót állítottak ki a község mindkét végében. Ha vissza emlékszem, Svédországban a húsvét velejárója, hogy elégetik a tél szímbóliumát. Egy... Szántó István 2014. 01. 13. Kende Péter - Könyvei / Bookline - 1. oldal. 0 Comment Bezár a Diósgyőri vár is A kormány által a koronavírus-fenyegetés következtében elrendelt veszélyhelyzet miatt március 15-től visszavonásig bezár a Diósgyőri vár. Az intézményt működtető Miskolci Kulturális Központ munkatársai... 2020. 03. 13. A magyar geotermiával ismerkedtek Mongólia és Magyarország közötti együttműködési lehetőségeket keresik. Kistokaj. A kistokaji geotermikus hőközpontba és a Miskolci Egyetemre is ellátogatott pénteken Gandi Tugsjargal, Mongólia magyarországi... 2014. 02. 08. Ezt már olvasta?
Ajánlja ismerőseinek is! KENDE PÉTER: ELőSZÓ Kereken ötven éve, hogy egy rendkívüli, úgynevezett népbírósági tárgyalás lefolytatása után halálra ítélték Nagy Imrét és három vádlott-társát, a per további öt vádlottjára pedig különböző mértékű, súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. A jelen kötet tiszteletadás az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke és a vele együtt, egyazon titkos perben elítéltek emléke előtt, ugyanakkor kísérlet arra, hogy a per politikai hátterét, eljárásjogi koncepcióját és lefolyásának körülményeit a lehető legnagyobb tényszerűséggel az olvasó elé tárja. Szélesebb értelemben azonban az 1956. évi népforradalmat követő megtorlás mementója is. Podcast: Antiszemitizmus-e a zsidózás? - Kibic Magazin. A Nagy Imre és nyolc vádlott-társa ellen lefolytatott titkos per ugyanis - amelynek még a tényéről is csak a halálos ítéletek végrehajtása után értesülhetett a magyar közönség és a világközvélemény - csupán egy volt az ugyanakkor, nagy számban, ugyancsak a nyilvánosság háta mögött lefolytatott, terheltek kisebb vagy nagyobb körét felölelő bűnvádi eljárások között, amelyek során több tízezren kerültek bíróság elé a forradalommal kapcsolatos cselekményük vagy magatartásuk miatt.
Ugye, ma döbbenten nézem, hogy hatalmas nagy cikk a PestiSrá, a jobboldal legundorítóbb zászlóshajóján, amelyik egyértelműen nyomja, hogy Székely Lászlót azonnal börtönbe zárni, és a kórház semmi hibát nem követett el. Mielőtt elemeznénk ezt a két mondatot, rögzítsük az örömteli tényt: Kende doktor olvassa a PestiSrá, és egyfajta zászlóshajóként tekint ránk. Azon viszont nem érdemes fönnakadni, hogy undorítónak talál minket: egyrészt az érzés (most a magam nevében beszélek) kölcsönös, másrészt akkor kellene elgondolkodnunk létezésünk értelmén, ha Kende doktor netán megdicsérne bennünket. Remélem, odáig nem jutunk! A per - Rainer M. János, Kende Péter, Dornbach Alajos, Somlai Katalin - Régikönyvek webáruház. Amúgy meg tudom érteni Kende doktor irántunk táplált érzéseit: a már említett Aristo-cikk teljesen hülyét csinált belőle, más is nehezen hordaná ki lábon. (Most, hogy sokadszorra újraolvastam a humoreszket, megint könnyesre röhögtem magam. ) Kende doktor talán épp mosolyogni próbál. (Forrás: ATV) Az már kevésbé vicces, hogy Kende – doktor létére – szövegértelmezési problémákkal küzd.
Martonyi János elmondta: a beszámolókat a rendőrség számára készítette. Kiemelte: nem volt tudomása arról, hogy a beszámolókból valaki dossziét csinál és fedőnévvel látja el, és "hogy ezután ezeken milyen hamisításokat végeztek, milyen kiegészítéseket végeztek, kommentárokat kapcsoltak ezekhez, azt én már nem tudom megmondani". Hozzátette: a dokumentumok hitelességét semmi esetre sem tudja elfogadni. Az ügyben Martonyi János polgári pert indított Kende Péter és az ÉS kiadója ellen személyiségi jogának megsértése miatt. A Fővárosi Bíróságon tartott első tárgyaláson február 5-én Kende Péter elismerte ugyan, hogy "nyilvánvalóan nem ügynöki munka volt", amit Martonyi János még szegedi egyetemistaként végzett, ám úgy vélte: az általa a lapban "szikáran" leírtak mégis tényszerűek. Martonyi János ezzel szemben azt hangoztatta: egyáltalán nem mindegy, miként nevezik az általa írt "útijelentéseket". Elmondta, azt követően kért tőle egy rendőrtiszt "beszámolót" még a 1960-as években, hogy egy külföldi útja után "ellenséges propagandával" vádolták meg és szigorú büntetéssel fenyegették.
A jelentett alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződési esetek nagyon ritkák, és a vakcina előnyei – a Covid-19 megelőzése – összességében felülmúlják a mellékhatások kockázatát. Az alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződés eseteire egy elfogadható magyarázat az, hogy az AstraZeneca vakcina immunreakciót vált ki, amely hasonló állapothoz vezet, mint a heparinnal kezelt betegek egy részében tapasztalt heparin indukálta trombocitopénia (HIT). A PRAC szakemberei újabb vizsgálatokat rendeltek el, valamint a folyamatban lévőket módosították még több információ szerzése érdekében. Magasabb ellenanyag-szint érhető el az AstraZeneca és a Pfizer-oltás kombinálásával. Ezen kívül további intézkedéseket rendelhetnek el, amennyiben azt szükségesnek látják. A PRAC munkatársai hangsúlyozzák az azonnali szakorvosi kezelés fontosságát. A vérrögképződés és az alacsony vérlemezkeszám tüneteinek időben történő felismerése és kezelése esetében az egészségügyi szakemberek segíthetnek az érintetteknek a felépülésben és a szövődmények kialakulásának megelőzésében. Az AstraZeneca mellékhatásai légszomj mellkasi fájdalom lábdagadás tartós hastáji fájdalom idegrendszeri tünetek, úgymint súlyos és tartós fejfájás vagy homályos látás apró bevérzések (pöttyök) a bőr alatt az injekció beadási helyének környékén Az AstraZeneca az egyike a Covid-19 elleni védekezés céljából az EU-ban engedélyezett négy vakcinának.
Az AstraZeneca vakcináját először nem javasolták időseknek, majd mégis, hazánk pedig körülbelül akkor kapcsolt rá, amikor máshol minden korosztály számára leállították az alkalmazását. Itt van még a vérrögképződés problémája és a hatásosságáról szóló, egymásnak ellentmondó adatok. Elég nagy a zűrzavar. A brit és svéd együttműködésben készült Oxford-AstraZeneca vakcinája január végén kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. Bár hatásossága bizonyított, az oltóanyag eddigi rövid története igen kacifántosra sikeredett. A uniós országok először nem alkalmazták idősek oltására, így tett Magyarország is. Ezek az AstraZeneca vakcina mellékhatásai oltás után. Később mégis elkezdték vele oltani a 60–65 év közöttieket-felettieket, sőt az első és második dózis közötti időt is jelentősen (4-ről 12 hétre) meghosszabbították. Március közepén mind több ország függesztette fel a vakcina alkalmazását, mert felvetődött, hogy mellékhatásként vérrögképződés is előfordulhat. Idehaza nagyjából ezzel párhuzamosan oltottak már időseket is AstraZenecával, most pedig ott tartunk, hogy a vakcina minden korosztálynál alkalmazható, sőt, jobb hatásossággal, mint eddig gondoltuk, a vérrögképződéssel pedig továbbra sem bizonyítható az összefüggés.
Az AstraZeneca után beadott Pfizer erősebb antitestválaszt és T-sejt-választ váltott ki, mint a Pfizer után beadott AstraZeneca. Ugyanakkor mindkét verzió erősebb antitestválaszt váltott ki, mint a magas hatékonyságú, standard két dózisú AstraZeneca-oltás. A legmagasabb antitestválaszt a két dózisban beadott Pfizer-vakcina váltotta ki, a legmagasabb T-sejt-választ pedig az AstraZenecát követő Pfizer-kombináció. A T-sejtek fontos szerepet játszanak az antitesttermelésben és annak fenntartásában. Astrazeneca vakcina oltás után harmadik oltás. "Ezek az eredmények felbecsülhetetlen értékű útmutatást jelentenek a vegyes adagolás alkalmazásához, azonban az itt vizsgált négyhetes intervallum rövidebb, mint a 8-12 hetes ütemezés, amelyet az AstraZeneca adagolásánál a leggyakrabban alkalmaznak" – magyarázta Snape, majd hozzáfűzte, hogy a hosszabb intervallum köztudottan jobb immunválaszt eredményez, és a 12 hetes intervallumra vonatkozó eredmények rövidesen rendelkezésre állnak. A Com-COV-tanulmány célja az volt, hogy felmérje a két dózisban adott, különböző vakcinák alkalmazásának megvalósíthatóságát.
Az EMA közölte azt is, hogy vizsgálja a szívizom- és a szívhártyagyulladás esetleges összefüggését az AstraZeneca oltóanyaggal kapcsolatban. "További elemzésekre van szükség annak megállapításához, hogy van-e ok-okozati összefüggés a vakcinával" - tájékoztatott az uniós ügynökség, hozzátéve hogy a jövő hónapban fejezi be az ilyen esetek felülvizsgálatát. Az uniós gyógyszerfelügyelti szervezet statisztikái szerint ezidáig mintegy 78 millió adag Vaxzevriát használtak fel az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban, azaz mielőtt pánikot keltenénk nem árt megjegyezni, hogy ha 78 millió alkalommal mennénk át egy zebrán, valószínűleg jóval többször gázolnának halálra, mint hat alkalommal.
A döntéshozók nyilvánvalóan azt mérlegelték, hogyan hatna a járvány terjedésére, a kórházakra, az egészségügyre, a halálozásokra az AstraZeneca felfüggesztése. Közben pedig folyamatosan érkeztek az újabb és újabb vizsgálati eredmények, amelyek ismeretében – ha úgy alakul – egy perc alatt közbe lehetett volna lépni. AstraZeneca: erre a 7 mellékhatásra figyeljen oltás után - EgészségKalauz. Szerencsére az EMA is azt erősítette meg, hogy helyes volt a stratégia, vagyis az oltások folytatása. Dózisok és egy új kérdés Hasonló eredményre jutott az eddigi legnagyobb, több mint 32 ezer fő bevonásával végzett kutatás is: nem találtak összefüggést a vérrögképződés és az AstraZeneca vakcinája között. A hétfőn publikált eredmények azt is egyértelművé tették, hogy a vakcina hatásossága minden korosztályban jobb, mint ahogy eredetileg ismert volt. A tünetes Covid-19 megelőzésében 79 (65 év felettieknél is), a súlyos vagy kritikus állapotú betegség megelőzésében, illetve a kórházi kezelés kivédésében 100 százalékos. A folyamatosan érkező újabb és újabb adatok – mondhatjuk azt is, a tapasztalatok – vezettek oda, hogy többek között az AstraZeneca esetében is kitolták a második dózis beadásának idejét.
Korábbi fertőzés esetén az immunválaszok jelentősen erősebbek voltak". Azt még nem tudni pontosan, ez a gyakorlatban mit jelent, de az látszik, hogy időseknél egy oltás után azonos az ellenanyagtermelődés a két vakcinával, az AstraZeneca második adagja után viszont ott kiterjedtebb a sejtes immunválasz.
Azoknak is azonnal orvoshoz kell fordulniuk, akik neurológiai tüneteket tapasztalnak, beleértve az oltás után jelentkező súlyos vagy tartós fejfájást, homályos látást, vagy a néhány nappal az oltás után jelentkező pontszerű vérzést (petechia), ha az nem az oltás helyén alakul ki.