Lilja 4 Ever – Irodalom - 9. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Wednesday, 10-Jul-24 15:07:59 UTC

Lilja 4-ever (2002) - Kritikus Tömeg főoldal képek (13) díjak (7) cikkek vélemények (33) idézetek (1) érdekességek (2) kulcsszavak (25) Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése A történet tényleg szomorú, és van néhány emlékezetes jelenet, de én egy kicsit giccsesnek éreztem néhol. Ellentétben a Redvás Amallal, ami végig hihető tudott maradni. 2021-05-13 19:35:27 Hege (5) #32 Kegyetlenül ábrázolja a reménytelenséget. Mégis a gyomrost nálam az vitte be igazán, mikor ráeszméltem, hogy mindig lehet rosszabb. Ahogy a saját életünkben is gyakran érezzük azt, hogy mennyire nem jó nekünk és ennél rosszabb már nem lehet - valójában mindig van lejjebb. Az a jelenet, mikor Lilja a "komfortos" lakásban a kanapé helyett lefekszik a földre és sátrat épít magának, elképzelve, hogy még mindig az omladozó lakásban van áram nélkül a barátjával, ahonnan mindig is elvágyódott, értelmet ad az egész filmnek és ugyanúgy az életünknek is. A mostani időkben pedig még hatásosabb a film.

  1. Reneszánsz – újjászületés a „tetszhalál” (?) után 1. rész | Sulinet Hírmagazin
  2. Okostankönyv

Pornó a nappaliban Nemcsak nálunk derül ki minden második valóságshow-hősről, hogy pornózik, Svédországban is övék a képernyő. Lukas Moodysson, az egyik legbevállalósabb ma élő rendező új filmjének főszereplője egy lány, aki nem került be a Big Brotherbe, és most amatőr pornófilmet forgat. A felvételek azonban brutális szituációkba torkollnak. Nők: szexuális fogyóeszközök Tóth Györgyi másképp nézi Lukas Moodysson filmjét, a Lilja 4-evert. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesület munkatársaként úgy látja, a svéd rendező munkájában megelevenedik mindaz, amire oly sok példát látni a valóságban. Egy tipikus szituáció, nemcsak Ukrajnában. Lukas Moodysson: Hollywood = fasizmus Lukas Moodysson, a Lilja 4-ever című svéd film rendezője nem akar Hollywoodba menni, bár többször is hívták. Az ő ambíciója azonban az, hogy alkotásaival felhívja a figyelmet az elesettek helyzetére. Irónia nélkül állítja, hogy meg akarja menteni őket. A rendezővel e-mailben készítettünk interjút.

Melyik a kedvenc Greenaway-filmed? Párhuzamos anyák Színes filmdráma, 123 perc, 2021 Rendező: Pedro Almodóvar Batman Színes akciófilm, bűnügyi, sci-fi, 171 perc, 2022 Rendező: Matt Reeves A texasi láncfűrészes mészárlás Színes horror, 83 perc, 2022 Rendező: David Blue Garcia Smiling Friends Színes animációs sorozat, vígjáték, 99 perc, 2022 Rendező: Michael Cusack, Zach Hadel Rohammentő Színes akciófilm, thriller, 136 perc, 2022 Rendező: Michael Bay

Nem tudom, mitől válik hitelessé egy film, hol van ez a leheletvékony határmezsgye.. Mikortól mondhatom azt, hogy ez a film a rendező sajátja. Itt nem éreztem. Itt csak az jött át, hogy van egy lelket szorongató(vagy mit csináló) történet, egy döbbenet sztori, amiből nem is lehet rossz filmet csinálni. S ez viszi el a hátán a filmet, ami az árvák könnyére szomjazik. (pl., amikor a csajszi az anyja után fut, aki elszáguld amcsiba, s a leány nem csak elesik, hanem belezuhan ráadásul a sá meg a számtalan férfiképet romboló párzás, hmm) naná, hogy végig izgulva néztem, naná, hogy elszorult a torkom, naná, hogy semmi hitem úgy igazán az életben(bocs.. )(rendben ez most itt épp egy békés szigetecske, 21. századi kis hazánk, úgyhogy akár még hihetnék is-haha) mégsem szólított meg a film igazán Vajon Lukas Moodyssonnak mi köze ehhez a történethez? Talán nem sok. "3 hónappal korábban valahol az egykori Szovjetunió területén. " igazad van. előzmény: manuva (#24) 2012-04-19 21:15:37 manuva (4) #24 A Szovjetunió összeomlása után játszódik.

2010-04-03 20:48:08 Kremy #13 Két film volt aminek sírtam, úgy rendesen sírtam, a végén:a 21 gramm és ez. Nagyon megérintett. Főként azért, mert sok helyen (itthon is) tényleg ez megy. Maximum nem visznek el, hanem itt maradsz és itt csinálják ezt veled, vagy te csinálod magaddal mert úgysincs más, max a rhára el tud ez keseríteni. De ennek ellenére örülök, hogy az egyik tanárom javaslatára megnéztem ezt a filmet, és ha lesz elég erőm hozzá, megnézem majd újra. De most egyelőre csak az jár a fejemben, hogyha nem ez lesz a vége, ami, akkor mi lett volna a megoldás. Szóval hova tovább... Leginkább sehová. 2010-03-06 13:40:32 sztich #12 Kegyetlen. A hibái sem tudnak rontani rajta. előzmény: Rituska (#10) 2009-12-13 22:33:04 Rituska #10 Valóban. A legdrámább dráma, amit valaha láttam. Soha nem volt még film ilyen erős hatással rám, mint a Lilja. Már számtalanszor láttam, egyre több hibát vélek felfedezni benne, de a hatás újra, és újra üt. Az első megtekintése után reggelig nem bírtam aludni.

2016-05-03 22:06:21 hugox (3) #31 Nem mondom, hogy nincsenek benne erős jelenetek. Az általad is említetten kívül pl. az angyalkás rész is, de ezek mellet alap problémám az amit korábban leírtam, így néhány nappal később sem nem tudom többre értékelni. 2016-04-27 10:52:52 ryood #30 az, ahogy ábrázolja lilja svéd "vendégeit", már önmagában annyira erős, hoigy csak azért megadnám neki az ötöst. 2016-04-27 08:13:49 #29 Nem tudom, de én valahogy nem éreztem olyan erős drámát ebben a filmben. A történet persze végtelenül megrendítő, de Andrej felbukkanása után végképp kiszámíthatóvá válik a történtet. Innentől kezdve már csak valami csodában tudtam reménykedni. A csoda nem jött, maradt a kőkemény valóság:( A történtet nagyon megrendítő, de mint film csak erős közepes. 2014-11-08 08:07:53 Kogaledo #28 Hehe, ilyen az, amikor egy svéd próbálja elmesélni, milyen az élet a volt Szovjetunióban. (Azért mondom ezt, mert So-ban élek, és egy pici rálátásom van arra, hogy látják a világot... ) Mélynek tűnik a film, de számomra csak a felszínt kapirgálta, hatni akart, de rám annyira nem tudott.

A város életében vezető szerepet játszó, mérhetetlen gazdagsággal és befolyással bíró bankárok, a Medici-család megtehette, hogy maga köré gyűjtse a kor legkiválóbb tudósait és művészeit. A reneszánsz gondolatok széles körű terjedését elősegítették a híres itáliai egyetemek, de nagy érdemei vannak ebben egy korszakos találmánynak, a Gutenberg által feltalált könyvnyomtatásnak. A humanizmus jellemzői A reneszánsz eszmei háttere a humanizmus avagy emberközpontúság, ami az antik értékekre és embereszményekre épült. Ez magában foglalta a természet követését éppúgy, mint a kiművelt, sokoldalúan képzett emberek, azaz a polihisztorok képzését. Okostankönyv. Keresték a harmóniát az emberben és az ember környezetében, s azt gondolták, ennek eléréséhez jobban meg kell ismerni magát az embert és azt a bizonyos környezetet. Ez a felfogás lehetett a tudományos fejlődés alapja is. Az előbbiekből következik, hogy a reneszánsz idején az egyház befolyása folyamatosan csökkent, illetve átalakult, hiszen az evilági élet, a környezeti és az emberi szépség hangsúlyosabbá vált.

ReneszáNsz – úJjáSzüLetéS A „TetszhaláL” (?) UtáN 1. RéSz | Sulinet HíRmagazin

Ennek a polgárságnak mind anyagi hátterét, mind politikai befolyását tekintve lehetősége volt arra, hogy saját értékrendjét, céljait érvényesítse. A polgári fejlődés alapvetően változtatta meg a gondolkodásmódot, hiszen a gyakorlati életben – akár kereskedelemmel, akár iparos tevékenységgel foglalkozott is az illető - számos olyan probléma merült fel, amelyet nem lehetett a hittételeken alapuló magyarázattal megoldani. Az ember, ha sikeres akart lenni, akkor a valós világ dolgait értelmező, tényleges ismeretek megszerzésére törekedett, és az így elért sikerre büszke is volt. Reneszánsz – újjászületés a „tetszhalál” (?) után 1. rész | Sulinet Hírmagazin. Emiatt pedig másképp értékelte a földi életét, mint ahogy a romanika vagy a gótika embere. Másik tényező, hogy Itáliában bármerre is utazott valaki, mindenhol az ókori Róma építészeti és tárgyi emlékeivel találkozott. Harmadrészt az antik hagyományok, a szemlélet itt a középkor korábbi szakaszában is hatottak, az értékrendnek markánsabb része maradt, mint a még IV-V. században germán (barbár) kézre került római provinciákon.

Okostankönyv

Negyedrészt pedig már a skolasztika korában megjelentek olyan – jórészt az antik szerzők megállapításaira építő – gondolatok, amelyek a természeti világ leírására, az emberi világban is megfigyelhető törvények megismerésére törekedtek (Pl. Roger Bacon és a tapasztalati megismerés). Ezeket az antik értékeket fedezték fel újra a XIV-XV. század gondolkodói, például Petrarca vagy Boccaccio. Firenze és követői Többek között a fenti okokra visszavezethető módon tehát Itália már önálló, gazdaságilag nagyon fejlett városaiban formálódott ki az ókori szerzők műveire építő új stílus. Az ókor újjáélesztésére törekvő művészet elnevezésében is felvállalja az örökséget, hiszen a reneszánsz (olaszul rinascimento, franciául renaissance) szó újjászületést jelent. Reneszánsz stylus jellemzői . Egyben viszont el is határolódik a kultúra tetszhalálának vagy barbár elhajlásának tekintett gótikától. Ahogy már korábban szerepelt, a reneszánsz kialakulását Toscanához, azon belül is Firenzéhez szokás kapcsolni, majd innen terjedt tovább Európa szerte.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat tizenhetedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon a reneszánsz kultúrájáról. Az egyes művészeti ágak bemutatása a második részben olvasható majd. Tér és idő A reneszánsz kora a XIV-XVI. század, de Európa egyes régióiban – pl. Magyarországon – a XVII. században is készültek e stílus jegyeit mutató alkotások. Észak-Itáliából, egészen pontosan Toscanából és Németalföldről kiindulva terjedt el. Általános jellemzői mellett országonként meglehetősen sok speciális vonást talál a téma iránt érdeklődő. Sokkal jelentősebbek ezek az eltérések mint pl. az egyetemes gótika esetén. Elég, ha csak a németalföldi vagy az angol reneszánsz egyediségére, illetve a reformáció miatt sajátos úton elinduló német irányra gondolunk. A reneszánsz időszak sem szűkölködött európai szemmel sorsfordítónak ítélt történelmi eseményekben. Európa keleti és déli részének életét alapvetően meghatározta a törökök előrenyomulás a Balkán térségében, s azzal, hogy 1453-ban török kézre került Konstantinápoly, és megszűnt Bizánc, eltűnt az ókori örökségeket hordozó, a keleti kereszténység politikai központját jelentő államalakulat.