A második etapot is a Pick indította jobban (14-12), sőt a 40. percre már csak egy találat volt a felek között (17-16). Időt is kértek ekkor a németek, amivel sikerült rendezni soraikat, olyannyira, hogy hat perccel a lefújás előtt már 23-19 volt nekik. Végül ez a különbség kitartott, hiszen 25-21-re nyertek a hazaiak, így nagyon jó helyzetből várhatják a visszavágót. Az odavágót a németeknél Lasse Svan, Röd, Jakobsen és Lasse Möller hagyta ki, amelyek közül már az előbbi kettő visszatért a hétvégi Löwen elleni, 29-29-es döntetlen alkalmával. A magyar gárdánál Bánhidi és Stepancic sem szerepelt Németországban, ők még Kecskeméten sem tudtak pályára lépni, ahol egyébiránt 34-31-re nyert a Pick szombaton. Flensburg pick szeged jegyek. >>>REGISZTRÁLOK A 22BET-RE ÉS KÉREM A 35 000 HUF ÜDVÖZLŐ BÓNUSZT<<< Mire érdemes fogadni? A szegedieknek főként támadásban kell javulniuk, hiszen a 21 dobott gól az roppant karcsú, és ahogy Paster mester fogalmazott, ennél biztosan többet kapnak csütörtökön, így legalább öttel kell nyerniük, avagy jó védekezés és gólerős támadójáték kell a hazaiaktól.
A továbbjutás szempontjából valószínűleg rendkívül szoros lesz. Ismét egy kézilabdás thriller fenyeget, amely az utolsó percekben nagyon izgalmassá válhat. Úgy véljük, hogy a magyarok képesek lesznek behozni az első mérkőzésen mutatott hátrányukat, és tulajdonképpen hajlamosak vagyunk a hazaiak továbbjutására fogadni a Pick Szeged – Flensburg összecsapáson. Pick Szeged – Statisztikák és aktuális forma Az országos feladatok általában csak formalitásnak számítanak a Pick Szeged számára. Alapvetően a Telekom Veszprémmel csak egy csapat van, amely Juan Carlos Pastor csapatának gyertyát tud tartani. A két klub idén is megküzd a magyar bajnoki címért. Tipp Szeged - Flensburg Tipp, Tipp és Odds 07.04.2022 - Kézilabda Bajnokok Ligája - Sports Prediction. Jelenleg a Pick Szeged 41:1 ponttal áll a tabella élén a Veszprém (38:2 pont) előtt. Egy hatalom a Pick Arénában Az igazi kihívások azonban a Bajnokok Ligájában várnak ránk, és a magyarok várhatóan nem a 16 között búcsúznak. A magyarok legutóbbi hazai vereségét tavaly októberben szenvedték el az Elverum ellen. Azóta 15 hazai mérkőzésen 14 győzelem és egy döntetlen született.
ÉLŐ – Pick Szeged–Flensburg BL-nyolcaddöntő, visszavágó a Pick Arénában 18:29 | Délmagyar - Flensburg Pick Szeged Nehéz, de nem megoldhatatlan feladat vár ma 18. 45-től a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatára a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének visszavágóján. A cél, hogy Juan Carlos Pastor együttese ledolgozza a négygólos hátrányát (21–25) a német SG Flensburg-Handewitt ellen.
Történelmi, animációs, háborús film A pozsonyi csata 907-ben a kora középkor legjelentősebb ütközete volt. A magyarság élet-halál harca, heroikus küzdelme, Árpád fejedelem vezérletével. A képlet egyszerű volt: ha győzünk megmaradunk, ha vereséget szenvedünk, eltűnünk a világból. A Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást kívánt mérni a magyarokra, céljuk a magyarok teljes megsemmisítése volt. A túlerő többszörös. A film ennek a csatának állít emléket, bepillantást adva őseink mindennapi életébe, szokásaiba, hitvilágába... Író és rendező: Baltavári Tamás
A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag Az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle. 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és AZ akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "… eliminandos esse.. " azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak". Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, "biztosra mentek". Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100. 000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni. 907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a ' gyengébb ', kb. 40ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg AZ északi parton egy jó 45 ezres főerő AZ elit.
Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban AZ ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbáltrendeződni de a Magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló Magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással Magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő Magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is! / hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/. A csata következménye, hogy a Magyar határ AZ Enns folyó lett /Ober Enns – innen a meséink ' Óperenciás tengere ' / valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni.
900-911) – pontosabban a nevében kormányzó Hatto mainzi érsektől – a pápától és a német egyháztól is. Becslések szerint Ennsburgban 907 júniusában mintegy 100 000 katona gyűlt össze, akik Liutpolddal és Theotmár salzburgi érsekkel az élen hamarosan megindultak, hogy – a krónika szavai szerint – kiirtsák a magyarokat. A csatáról annak jelentősége ellenére kevés forrással rendelkezünk; csak német évkönyvek és a küzdelem során elesett előkelőségek nekrológjai alapján tudjuk valamelyest rekonstruálni az eseményeket. Az biztos, hogy Luitpold célja Pozsony – akkori nevén Brezalauspurc – bevétele volt, amit a Duna két partján előrenyomulva, csellel akart végrehajtani; a hadjárat későbbi szakaszában aztán valószínűleg a Dunántúl többi várát akarta elfoglalni. A bajorok igen ravasz módon támadtak a törzsszövetségre, hiszen hadaik gyülekezőjét a szokásos ennsburgi hadi mustra időpontjára tették, így a magyar kémek hosszú ideig nem gyanítottak ellenséges szándékot. A németek két hadoszlopa – az őrgróf serege északon, az érseké délen – június 17-én indult el az Enns folyó partján fekvő vártól, de a gyepűelve őrei erről csak 10 nappal később szerezhettek tudomást.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény Vitaarchívum 1. 2007. szeptember 3. – 2009. január 17. (POV) Az egészet át kéne írni, mert elfogult fércmunka, és aki írta az egészet, annak halvány fogalma sincs a témáról! Pedig elég lenne elolvasni a honvédelmi minisztérium honlapját, a hivatalos álláspontról a Pozsonyi csatáról. Itt talál, bőven forrást... nem legenda... Szóval röhej, hogy történelmileg ilyen laikusok írhatnak a wikipediára, méghozzá aljas módon negatívan beállítva eme jeles történelmi eseményt. Írja át valaki, vagy én fogom. Mert a jelenlegi állapotba ez felér egy történelemhamisitásal. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lopbisz ( vitalap | szerkesztései) 2011. február 28., 08:45 A hivatkozott link már nem elérhető. De utána nézek. – Rodrigó ⇔ 2015. július 5., 11:17 (CEST) [ válasz] Kiraktam a tatarozás sablont, a szócikk felülvizsgálata és átszerkesztése miatt. Megpróbálok gyorsan végezni:)– Kavics posta 2009. január 18., 23:07 (CET) [ válasz] Az első verziót kiraktam, a POV és tatarozás sablonokat levettem.
A magyar nemzettudat tekintetében talán egyetlen olyan terület és korszak sincs, amelyik olyan indulatokat váltana ki ma is, mint a magyar őstörténet. A "honnan jöttünk? " kérdések napjainkban legalább annyira foglalkoztatják a magyar társadalom jelentős részét, mint az, hogy hová tartunk. És ez egy sajátosság, hiszen gondoljunk arra, körülöttük egyetlen nép sem szenved ilyen problémától. Mindenkit csak a jelen és a jövő érdekel, a múltat le tudják néhány mesével és legendával, és ez semmilyen zavart, megingást nem okoz az adott társadalom önbecsülése számára. (Szakács Árpád írása. ) Egyszóval körülöttük egyetlen nép sem szenved ilyen problémától. Nem úgy nálunk! Az elmúlt tíz évben több őstörténettel is foglalkozó rendezvény kommunikációs szervezőjeként próbáltam átlátni az átláthatatlant. A különböző szektaszerű képződmények, egymással vetélkedő csoportok a tét nélküli vagdalkozások arénájában egymás ellen vívott csatáikkal döbbenetes benyomást tettek rám. Akik próbáltak már ezzel a területtel kapcsolatba lépni, azok tudják, miről van szó.