Magyarországon a leghidegebb hőmérséklet, amit valaha mértek -35 °C volt, 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, az ország északkeleti részén. Az Antarktiszon azonban a nyári hőmérséklet sem haladja meg a -30 °C-ot, míg Szibériában akár 90-100 fok is lehet az éves hőingadozás. Dome Fuji, Antarktisz Annyira nem meglepő, hogy a világ leghidegebb pontja pont az Antarktiszon van, ahol a legalacsonyabb hőmérsékletet 2010-ben mérték: –93 °C fok volt. Az antarktiszi hósivatagban nem sok minden él meg – még a jegesmedve sem – a talaj viszont kifejezetten alkalmas arra, hogy a paleontológusok kutatásokat folytassanak rajta. 1995-ben hoztak létre itt először kutatóközpontot a japánok, akik a föld paleoklimatikus alakulását szeretnék megismerni. A Dome Fuji központban nyáron is maximum –30°C-ot lehet mérni és az már az ő mércéjük szerint szinte "meleg". Vosztok Kutatóközpont, Antarktisz Fotó: Shutterstock Az oroszoktól nem meglepő, hogy létesítenek egy kutatóállomást a világ második leghidegebb helyén, ahol –89 Celsius-fokig is le tud hűlni a hőmérséklet.
10. ) Izland közel fekszik az északi sarkkörhöz, ezért a tél közepén csak néhány órára jön fel a nap. Fővárosa, Reykjavík a világ legészakibb városa. Még nyáron is átlagosan 10-13 fok van az országban, télen viszont a mínusz 30 fok is teljesen normális.
Denali, Alaska Fotó: Shutterstock Nem meglepő, hogy a Déli-sark után az egyik leghidegebb hőmérsékletet Észak-Amerika legmagasabb pontján mérték. A hegymászók által kedvelt hegycsúcs 6178 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A világ legmagasabb pontjánál ugyan 2671 méterrel alacsonyabb, de a földrajzi adottságainak köszönhetően mégis sokkal hidegebb, mint a Mount Everest. A valaha mért leghidegebb hőmérséklet –73, 8 Celsius fok volt, míg ehhez képest a Csomolungmán egészen meleg –42 Celsius-fokot mértek. Verhojanszki, Oroszország Fotó: Shutterstock A lista hatodik helyén meg is érkeztünk a világ legridegebbnek tartott, lakott körzetéhez, Szibériához. Az Északi sarkkör közelében található település nemcsak azért híres, mert itt –69 Celsius-fokot mértek, hanem azért is, mert itt élik meg az emberek az egyik legnagyobb hőmérséklet-ingadozást egy éven belül. A téli kemény mínuszok ellenére a nyári hónapok során +30 Celsius-fokos hőmérsékletet mérnek, ami valószínűleg meglepetéssel szolgált már a kora-újkorban is, amikor a falut alapították.
4. ) Kanada belső, illetve prérin fekvő tartományaiban a leghidegebbek a telek. Néhol akár mínusz 40 fokot is mutathat a hőmérő. Leghidegebb városa Yellowknife, ahol egyszer mínusz 51 fokot mértek. 5. ) A kínai Harbinban mértek már mínusz 42 fokot is télen. Jégváros néven is szokták emlegetni a helyet, mivel itt rendezik meg minden évben a Harbin Nemzetközi Jég- és Hószobor Fesztivált. 6. )Kazahsztán is a hideg és hosszú teleiről ismert. Mínusz 45 fok is lehet az országban a leghidegebb hónapokban. Nyáron viszont tikkasztó a hőség itt, több mint 40 fokot kell elviselniük a helyieknek. 7. ) Oroszország másik hideg pontja Verhojanszk, mely Ojmjakonhoz hasonlóan szintén rettenetesen hideg helynek számít. Októbertől áprilisig fagypont alatt van a hőmérséklet. 8. ) A 6168 méteres Denali Észak-Amerika legmagasabb és egyben leghidegebb része. Az időjárási viszontagságok miatt a hegymászóknak is nagy kihívás. Mínusz 40 fok is lehet. 8. ) Mongóliában a tél hideg és kemény, az átlaghőmérséklet mínusz 20 és mínusz 40 fok között mozog, sőt, fővárosa, Ulánbátor elnyerte a Föld leghidegebb fővárosa címet.
Snag, Kanada -63°C Snag egy Kanada és Alaszka között fekvő kisváros, amelyet az észak-amerikai kontinens legszélsőségesebb hőmérséklete jellemez, -63°C 3. február 1947-án. Azt pletykálták, hogy egy másik város, Fort Selkirk Snagtól 180 km-re északkeletre a legalacsonyabb hőmérséklet -65 °C volt ugyanazon a télen, de ezt az adatot soha nem erősítették meg. A város az ilyen szélsőséges hőmérsékleteket a környező hegyeknek tulajdonítja, amelyek elzárják a Csendes-óceán meleg levegőjét. Északi jég, Grönland -66, 1 °C A North Ice egy korábbi kutatóállomás volt a Greenland Ice keretein belül a brit észak-grönlandi expedíció számára, amelyet 1952-ben nyitottak meg és 1954-ben zártak be. 2341 méteres tengerszint feletti magasságban található. az állomás 66, 1. január 9-én -1954 °C hőmérsékletet regisztrált. Az állomás nevét úgy választották, hogy megfeleljen az antarktiszi egykori brit déli jégpályaudvarnak. Verchojansk, Szibéria -68, 8 °C Verchojansk egy orosz város Kelet-Szibériában, a Szaha-Jakut Autonóm Köztársaságban, a Yana folyó középső folyásánál.
Télen nem ritka a -40 fok sem, de ahhoz, hogy ezt valaki megtapasztalhassa ajánlott a hegymászói tapasztalat, hiszen 6194 méter magas csúcsot kell megmászni. Ha valaki ennél kicsit komfortosabb élményre vágyik, akkor megelégedhet a Denali Nemzeti Parkkal – ott is elég hideg lesz. 5. helyezés – Ulánbátor, Mongólia A tengerszint felett 1300 méter magasan elterülő Ulánbátor a Föld leghidegebb fővárosa. Januárban ritkán emelkedik a hőmérséklet -16 fok fölé, de azért a helyzet persze messze nem olyan vészes, mint a fentebb említett helyeken, hiszen azért bőven van hol menedéket találni a fogcsikorgató hideg elől. Mindenesetre e pár példa arra talán jó volt, hogy megmutassuk: a következő napokban még az eddigieknél is hidegebb lesz, de azért nem kell túldimenzionálni a dolgot – tél van, márpedig télen rendesen hideg van. forrás:
Ebben az összehasonlításban azonban Magyarország kifejezetten kiemelkedő, tehát a hozzánk hasonló összegeket fizető országok lényegesen kevesebb érmet szereznek. A másik szerint azokban az országokban, ahol nem olyan fejlett a sportpiac, hogy egy olimpiai érmes – szponzorációkból, egyéb honoráriumokból – saját maga is bevételre tudja váltani a sikereit, ott az állami jutalmazás általában magasabb, ami Magyarországra is abszolúte igaz. – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy utóbbi trend Magyarországra abszolút igaz, hiszen náluk az olimpiai érmesek nem tudnak olyan szponzori szerződéseket kötni, hogy az komoly bevételt jelentsen. Magyar Triatlon Szövetség. Különösen azért, mert azok a sportágak, amelyekben a magyar sportolók érmeket szoktak szerezni az olimpián, jellemzően nem a legpiacképesebbek. Míg mondjuk az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, illetve más nyugat-európai országokban sokkal több piaci lehetősége van a sportolóknak arra, hogy egy–egy siker után pénzre tudják váltani az eredményeiket. A sportközgazdász azzal is egyetértett, hogy a rendszerváltozás óta volt némi fejlődés a hazai sportszponzoráció terén, és biztosan mindenki láthatott sikeres magyar olimpiai bajnokokat, érmeseket reklámokban, azonban ezek előfordulása mégsem túl gyakori.
Eredmények: Férfi. 1500: 7. Honti Marcell 4:02. 80. Magasugrás: 5. Sántik Dávid 2. 04. Diszkoszvetés: 4. Strigencz Zalán 51. 72, 6. Mozsdényi Dávid 49. 76, 8. Péringer Márk 46. 10. Kalapácsvetés: 3. Pásztor Bence 71. 98, 5. Czeller Gábor 70. 51. Női. 3. Kövér Fanni 49. 01. 4. Csatári Jázmin 57. 95. Gerelyhajítás: 2. Kövér Fanni 54. 16, 6. Máté Fanni 47. 06.
Kapcsolat Magyar Triatlon Szövetség Székhely: 1173 Budapest, Pesti út 8-12. Levelezési cím: 1173 Budapest, Pesti út 8-12. Titkárság: +36 30 6452750 e-mail: Licenc ügyintézés: Számlaszám: UniCredit Bank 10918001-00000050-55140008 Adószám: 19240613-2-42
A napokban zárult tokiói olimpián egy magyar aranyéremért 50, a második helyért 35, 7, a bronzért 28, 5 millió forintos állami pénzjutalom jár, és a 8. helyezettek is 2, 8 millió forinttal gazdagodnak. Összességében nagyjából 2, 4 milliárd forintot kapnak az érmes és helyezett sportolók. Magyar olimpiadi érmek. Magyarországon a sportszponzorációs szerződések elsősorban nem üzleti, hanem kapcsolati alapon köttetnek – nyilatkozta az InfoRádiónak a sportközgazdász. Szabados Gábor sportközgazdász egyetértett, hogy az átlagember számára nyilván nagyon nagy összegeknek tűnnek azok a pénzbeni jutalmak, amiket a jól szereplő magyar sportolók kapnak, és természetesen azok is. Ugyanakkor nem elfelejtendő, hogy mindebben nemcsak az a 2, 5 hétnyi – akár még kevesebbnyi – munkája van benne az olimpikonoknak, amit Tokióban töltöttek, hanem gyakorlatilag az egész életüknek, a pályafutásuknak a munkája. Hogy mindez sok-e vagy kevés, Szabados Gábor szerint nagyon relatív, amit vélhetően mindenki másképp ítél meg. Nemzetközi összehasonlításban mindazonáltal két fő trend látható: Az egyik, hogy minél kevesebb éremesélye van egy országnak, annál többet fizet egy jó helyezésér, ami tulajdonképpen logikus.
2014. október 30. 14:49 "Nem tudtuk eldönteni, az a hobbi, hogy állatorvosok vagyunk, vagy az, hogy a vízilabdában dolgozunk" – mondta dr. Tóth Gyula, a női válogatottunk korábbi szövetségi kapitánya, a szentesi pólóélet emblematikus alakja a csütörtöki ünnepség után. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Fő terén gyűltek össze csütörtök délelőtt sportolók, az egyetem munkatársai, jelenlegi hallgatói, hogy egy szép gesztus tanúi legyenek. Az egyetem emléktáblát avatott olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolóinak tiszteletére. Az élet úgy hozta, hogy a táblán szereplő nyolc sportember közül öten a vízilabdából "vésették fel magukat". Olimpiai bajnokként tekinthet az egyetem korábbi hallgatói közül dr. Konrád Jánosra, dr. Faragó Tamásra, dr. Sárosi Lászlóra (utóbbi kettő világbajnok is lett), mellettük a tornász dr. Magyar olimpiai érmek tokió. Magyar Zoltánra, az úszó dr. Wladár Sándorra, míg világbajnokként a szintén úszó dr. Hargitay Andrásra. Mindannyian Európa-bajnoki címet is szereztek. Az aranyérmes szövetségi kapitányok között is ott van Faragó Tamás neve, aki a női vízilabda-válogatottal világ- és Európa-bajnok lett, mellette a szintén a hölgyekkel világ- és Európa-bajnok dr. Tóth Gyula, no és persze a férfiválogatottat háromszor az olimpiai aranyéremig (és egy világ-, valamint két Eb-aranyig) repítő dr. Kemény Dénes neve is ott díszeleg a márványtáblán.