Az ember tragédiája 1969 (részlet) - YouTube
Tökéletes állapotban lév ő használt DVD, karcmentes lemez! Hang (borító alapján): magyar Felirat (borító alapján): - Az ember tragédiája (1969) (-) Rendező: Szinetár Miklós Szereplők: Huszti Péter, Mensáros László, Moór Marianna, Bessenyei Ferenc, Básti Lajos Leírás: Megy-é előbbre majdan fajzatomNemesbedvén, hogy trónodhoz közelegjen, Vagy mint malomnak barma, holtra fárad, S a körből, melyben jár, nem bír kitörni? ( Madách: Az ember tragédiája) Az ember tragédiája – Katona József Bánk Bán ja mellett – nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Külföldön is az egyik legismertebb magyar klasszikus. Eddig mintegy 14 nyelven jelent meg, s az 1892-es hamburgi, bécsi és prágai bemutató óta Európa számos színpadán aratott megérdemelt sikert. Madách nem színpadra szánta művét, s bemutatásra is csak 1882-ben került sor a Nemzeti Színházban. Az első előadást Paulay Ede rendezte. Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László alakította. Extrák: lásd a mellékelt képeket. Személyes átvételre szinte minden nap, reggel 08.
színes, magyar tévéfilm, 151 perc Madách Imre klasszikusának tv-változata. Az Úr kiűzi Ádámot és Évát a paradicsomból. A racionális, kiábrándult Lucifer végigvezeti a minden újban hinni akaró Ádámot az emberiség történelmén. rendező: Szinetár Miklós szereplők: Huszti Péter Moór Marianna Mensáros László Bessenyei Ferenc Básti Lajos Ronyecz Mária Bálint András
A tudóst meglátogatta egyik famulusa, akinek Kepler elmondta, hogy a tudomány véges határok között mozog, értéktelen. Tanítványát a régi tanok merev követése helyett önálló gondolkodásra biztatta. Az ipari forradalom idején Londonban a szabadversenyes kapitalizmus visszásságaival találkozott Ádám. A kezdetben szép új világ közelebbről és alaposabban szemlélve rettenetesen kiábrándító volt. Elégedetlen emberek sokasága panaszkodott, a kor egyéni tragédiákban bővelkedett. A történetrész végén a szereplők egyenként beleugrottak egy óriási sírba, miután elmondták sírversüket. A jövőben az emberek falanszterekben élnek, életüket tudósok irányítják. Az embereket számokkal különböztetik meg, nem létezik a család. A Nap 4000 év múlva ki fog hűlni, ezért ennyi idő áll az emberiség rendelkezésre, hogy az onnan nyert energiát máshonnan pótolják. A hatékonyság és a céltudatosság vezérli az itt élőket, csak ami a fennmaradást segíti, az maradhat meg, minden más (virágok, állatok, könyvek) felesleges, esetleg múzeumba való.
LDS Értem ezeknek az embereknek a tragédiáját és nyomorúságát. I understand the pity of it and the tragedy. Azt kell mondanom, hogy saját magam láthattam és hallhattam azoknak az embereknek a tragédiáját, akiket ily módon gátlástalan csempészek ösztönöznek arra, hogy tengeri területeken áthaladva kockáztassák életüket. I must say that I was able to see and hear for myself the tragedies of those people who are encouraged in this way by unscrupulous smugglers to risk their lives by crossing maritime areas. Europarl8
A Falanszter (1993) ismét minimalista nyitánya a mű harmadik belső filmjének. A rendező saját bevallása szerint, az NDK-s képregény stílusára alapozott, ám az expresszív motívumfejlődés ezúttal elmarad. A képregényvilágból a sötét sci-fi univerzumába, az Űr be jutunk, ahol Ádám hideg monolittá, űrhajóvá alakul. Majd az eszkimó szín a Csend, hó, halál (1993) technikailag a legelpuskázottabb, eszközében a legüresebb része a filmnek. Szinte alig láthatunk valamit a jelenetekből, a karakterek belevesznek a túlságosan világos horizontba. Sajnos emiatt csak összehúzott szemmel fedezhetjük fel a kóválygó alakokat, s csak a párbeszédekből derül ki, mit is kéne látnunk – sőt az epizód végén az igluból előbóklászó Éva alakját is csak akkor vesszük észre, amikor megnézzük a következő szín átvezető első snittjét, ahol láthatóan nem hibázott a fénymegadó. A Csend, hó, halál ban kiüresedik a film, alig látható szimbólum és allegória, csak torz alakok. Az Ébredés (1998) a tragédia utolsó fejezete, amelyben Jankovics szintén nem a küzdést állítja középpontba, hanem a híres zárómondatot túllépve – akárcsak az Ó Fortuná ban!
S kivételesen nem is sikertelen. Jankovics stílusa és a madáchi szöveg házassága termékenynek bizonyult, amely azért nem mentes a hibáktól sem. A rendező átemel bizonyos remek megoldásokat korábbi János vitéz (1973) és Fehérlófia (1982) című munkáiból, mégis inkább a Magyar népmesék -sorozat és az Ének csodaszarvasról (2002) szimbólumaira épülő, már-már enciklopédikus illusztrátori stílusát fejleszti tovább. Az archaizmusért való rajongását maximálisan kiélhette a világtörténelmi korokon végigrohanó alapmű vizualizációjában, ahol ezernyi utalást rejtett el emberi és tárgyi metamorfózisokba csomagolva. Képi világa egyaránt ezekre az átalakulásokra épül, amelyben a korok, tárgyak és emberek, különösen persze Ádám reinkarnálódik, születik újjá és bukik el. Ezt még aláhúzza a hegeli dialektikán nyugvó eredeti alapszöveg is. Bár úgy tűnik, Jankovics nem értelmezte át radikálisan az eredeti művet, meghagyja a mű tizenötös tagolását, mégis rengeteg aktualizációt épít a filmjébe. Az első két szín, a Teremtés (1997) és az Édenkert (1999) a két főszereplő manicheista színrelépését mutatja be; Lucifer a sötét Lófej csillagködből, Ádám és Éva az Éden fájának törzséből születik.
A Queen Budapesten - 1986, a kulisszák mögött... - YouTube
Így zajlott hát a négy napos látogatás első napja, és ha valaki azt hinné, hogy ezzel vége is volt az izgalmas programoknak, téved, Gorbacsov koszorúzgat is még a napokban, meglátogatja a Csepeli Szerszámgyárat, és persze lezajlik a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése is. És ez még mindig csak a jéghegy csúcsa. A négy napos kirándulás után a szovjet elnöki pár minden bizonnyal elégedett fáradsággal zuhant bele ágyába, Kádár János és a magyar fél pedig valószínűleg az egyetértéstől és bólogatástól begörcsölt nyakát borogatta még napokkal a megbeszélések után is.
Akkoriban ilyen forgatás nemhogy Magyarországon, de még Európában sem számított mindennaposnak. A filmben az egyes számok között "civilben" is láthatjuk az együttes tagjait: megérkezésüket a Dunán, szentendrei és budapesti sétáikat, vagy gokartozásukat a Hungaroringen. Az addigi legnagyobb szabású rockkoncert volt ez Magyarországon. Gigantikus méretű színpadot, hang- és világítástechnikát állítottak föl, melyből egyenesen következett, hogy az őrület is a tetőfokára hágott. Így készültek a koncertre A koncert csúcspontja a sok sláger között egy magyar népdal lett: Mercury egyszer csak rázendített a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű dalra. 1986 queen magyarországon album. Nem kell kiemelni, milyen sokat jelenthetett ez annak a több tízezer magyar rajongónak, akik napokat töltöttek el hálózsákokban a pénztárak előtt, hogy biztosan belépőhöz jussanak a nagy napra. S talán azt is szükségtelen hangsúlyozni, hogy később a film külföldi nézői mennyivel könnyebben ráismerhettek így a dallamra, mintha az egy ismeretterjesztő csatornán hangzott volna el.