Az orosz támadás megindítása óta egyszer szólalt meg Angela Merkel. A volt német kancellár, aki 16 éven át igyekezett jó viszonyt ápolni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, most "nagy aggodalommal és együttérzéssel" figyeli az ukrajnai történéseket. Korábban beszámoltunk róla röviden, hogy Angela Merkel (CDU) szerint meg kell állítani Oroszország és elnöke, Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját. Az exkancellár hozzátette: aggodalommal figyeli a kelet-európai háborús eseményeket, és minden erejével támogatja utódját, Olaf Scholzot (SPD) és Németország szövetségeseit az orosz elnök és az orosz hadsereg megállítására tett erőfeszítéseikben – írja a Der Spiegel. BOON - Enyhülő szabályok. Európa történetében jelentős fordulópont az oroszok mostani támadása a hidegháború után – mondta Merkel, aki egyébként folyékonyan beszél oroszul, hiszen az egykori Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) nőtt fel, ahol kötelező volt az orosz nyelv. Hozzátette: nincs indok arra, hogy a nemzetközi jogot ilyen nyilvánvalóan és durván megsértsék, és ezt a leghatározottabban elítéli.
Egy nagy igazsággal kezdenénk: a megtakarításainkat azért fektetjük be, hogy az elért hozammal tovább tudjuk gyarapítani... MNB Intézet A háborúk ára: geopolitika és gazdasági aktivitás A geopolitikai konfliktusok jelentős gazdasági károkat okoznak, és nemcsak a hadviselő felek gazdaságában, hanem más... 15:50 15:49 15:48 15:44 15:29 15:27 15:25 15:21 15:17
Röviden az integrációt akkor még a win-win-helyzetek jellemezték. Napjainkra az euró(adósság)zóna déli országai már régen az EKB lélegeztető gépétől függenek. Tavaly márciusban, amikor a járvány miatt Olaszország akart állampapírt kiadni, a piac 3, 5% körüli kamatot kért. Az EKB még aznap éjjel új kötvényvásárlási programot indított, amely minden uniós szabállyal ellentétben biztosította az évtizednyi stagnálás után a járvány által tovább sújtott déli országok anyagi túlélését. Ezt a gyakorlatot ítélte el határozatában a német alkotmánybíróság tavaly májusban, így az euró(adósság)zóna finanszírozását —most éppen a járvány következményeire való hivatkozással — Merkel és Macron javaslatára immáron a teljes EU-ra hárították. Herczeg Márk összes cikke - jó. Innentől lesz érdekes a történet, ezért idézzük fel a tavaly nyári eseményeket: Az euró(adósság)zóna déli részének — egyszerinek mondott — megmentésébe az eurózónán kívüli, prosperáló országokat is — tartósan — be akarják vonni. Orbán Viktor már akkor jelezte, hogy a járvány előtt szárnyaló magyar gazdaság újraindításához nincsen égető szükség erre a pénzre, és alternatívaként felvetette, hogy a rászoruló (eurót használó) országok — az ESM példájára — államközi szerződéssel szervezzenek egy konzorciumot, amely kedvező kondíciók mellett tud hitelhez jutni.
Az Európai Unióba érkező gáz 35 százalékát Oroszország szállítja csővezetékeken keresztül. A szovjet időkben az orosz gáz Ukrajnán keresztül érkezett Európába. A Szovjetunió felbomlása után azonban Ukrajna különböző díjakat kezdett szedni a gázvezetékek használatáért, ami évi több milliárd dollár költséget jelentett Oroszországnak. 2005-ig az Európába érkező gázszállítmányok 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett, ezután azonban több újabb gázvezeték is kiépült, Oroszország tervei szerint pedig 2024-re teljesen kihagyják Ukrajnát a gázszállításból, ezzel több milliárd dollárt spórolva. 2012-ben azonban felfedezték, hogy Ukrajna gazdasági övezetén belül a Fekete-tenger több mint 2 trillió köbméternyi földgázt rejthet a Krím-félsziget környékén. Ráadásul a 2010-es években a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, ami lehetővé tette a palagáz és a palaolaj gazdaságos bányászatát, ezzel megnyílt az út Ukrajna előtt is, hogy bányászni kezdjen Donyeck és Harkov környékén, valamint a Kárpátok közelében keleten.