A Nagy Földrajzi Felfedezések Okai És Kovetkezmenyei

Sunday, 02-Jun-24 01:43:07 UTC

Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai és következményei? A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV. század közepétől lassú fejlődés indult meg. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség. Nyugat – Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét. Ezért egyre több mezőgazdasági terméket importált Kelet – Közép – Európa országaiból. Kialakult egy kereskedelmi centrum Nyugat – és Kelet – Európa között. A növekvő kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst – és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet. A földrajzi felfedezések okai és céljai - YouTube. → aranyéhség alakult ki. Konstantinápoly elfoglalása után (1453) a török hatalom ellenőrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A távol – keleti országokról szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti – óceán partjain fekvő országok hajósait. Emellett fejlődtek a természettudományok is: csillagászat, térképészet (Toscanelli), bővültek a földrajzi ismeretek is. (Ptolemaiosz elméletének elfogadása: miszerint a Föld gömb alakú).

  1. A földrajzi felfedezések okai és céljai - YouTube
  2. A nagy földrajzi felfedezések (3) -

A Földrajzi Felfedezések Okai És Céljai - Youtube

A reneszánsz ember új iránti fogékonysága, a régi-új tudományos-technikai ismeretek kipróbálására való törekvése szintén nagy szerepet játszott a felfedezésekben. Az arabok által közvetített ismeretek alkalmazása, fejlesztése révén megjelent egy új hajótípus, a karavella. A fenekén lévő tőkesúly stabilabbá tette, így nagyobb vitorlázatot kaphatott, a farkormánnyal pedig jobban kormányozhatóvá vált, könnyebben váltott irányt. Az új megfigyelési eszközök, csillagászati ismeretek segítségével nőtt a tájékozódási képesség. Új tudományos felismerés, hogy a Föld gömbölyű. Toscanelli térképe már ez alapján készült. Kolumbusz ennek ismeretében élt, mit sem sejtve Amerikáról. A felfedezések első lépéseit a portugálok tették meg. A cél Afrika megkerülése volt. A század végére a spanyol király hajósai is felzárkóztak, nyugat felé keresve új utakat. A portugálok és spanyolok riválisként indították expedícióikat. A nagy földrajzi felfedezések (3) -. 1494-ben Tordesillasban (ejtsd: tordeszijjaszban) a pápa közvetítésével osztották fel egymás között az újonnan felfedezett és még felfedezendő világot.

A Nagy FÖLdrajzi FelfedezÉSek (3) -

1600 – ban létrejött Brit Kelet – Indiai Társaság új korszakot nyitott a világkereskedelem történetében. A kicsiny európai piac világpiaccá szélesedett. Angliában és Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelynek eredményeképpen a földjüket vesztett parasztokból és tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Ez a posztóipar fellendülésével függött össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhtenyésztéssel foglalkozzanak. A földesurak a közösen használt legelőket és a paraszti birtokokat kisajátították, bekerítették és manufaktúrákat hoztak létre. Nagy szerepe volt itt a munkamegosztásnak. Azt a történelmi folyamatot, amely a tőkés termelés feltételeit megteremti, azáltal, hogy a kisárútermelőket megfosztották termelőeszközeiktől, a másik oldalon a termelőeszköz és pénz felhalmozódik eredeti vagy kezdeti tőkefelhalmozódásnak nevezzük.

Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500tonnás hajó), és az iránytű is segítette a tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik→ tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát. Diaz Bertalan (1471) – Jóreménység – foka, Vasco da Gamma (1498) – India nyugati partjait érte el. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek. A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezők nevéhez fűződik. Kasztíliai Izabella és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötőjéből (Nina. Pinta, Santa Maria) és október 12–én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van.