Most azt érzem ennél a négyszereplős drámánál, - ahogy az embernek formában kell tartania a beszéd-vagy az énekhangját, vagy akár a testét- egy picit azt érzem, hogy elszoktam ettől és a lelkemet is trenírozni kell... Bregyán Péter Nagy tisztelője vagyok, voltam és leszek Csurka Istvánnak. Személyes találkozásunk talán egy pillanat volt, de a művei és az előadások, amiket láttam, azokat nagyon szerettem. Szerettem az írót. Csurka istván idézetek a szeretetről. Európát a második világháború után elérte a szexuális forradalom ennek lehet nyoma a darabban. Mikor az ember tehetetlen a külvilágban, akkor befelé fordul és ez az X nevű ember mindenáron forradalmat kíván csinálni és ezt már nem tudja máshol megtenni, mint az ágyban. Feleséget cserélnek, cserélnének, de ő mégsem teszi meg. Mint minden jó mű, az idő próbáját kiállva sajnos nagyon aktuális. A magyar értelmiség előtt kinyíltak a kapuk Európa felé és ezzel együtt jött a kilátástalanság érzése. Ez a hatvanas években is megvolt csak érdekes módon akkor a bezártság okozta, most meg ez a nyitottság.
Dörner György a levéllel kapcsolatban úgy fogalmazott: " Csurka István kristálytiszta üzenetet küldött; mindennek a lényegét írta le, csak olyat, ami fontos". A levélből állítólag az is kiderült, hogy Csurkának fontos A hatodik koporsó című darabjának bemutatása, amiről már nyáron tárgyaltak Dörner Györggyel. A haláláról szóló hírt Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója tudatta szombat délelőtt az MTI-vel. Idézetek (irodalmi válogatás). Forrás
Az egyik cikkben olvasom: "Berlinben MESEKÖNYVET kapnak a gyerekek. Röviden a mese: A főszereplő Raffi, egy iskolás fiú, aki szereti a sportokat, szívesen focizik, de van babája is, és egy rózsaszín szoknyája. A szoknyát korábban csak otthon merte felvenni, egy nap azonban elhatározza, hogy a rózsaszín szoknyában megy iskolába. Ez lett élete legrosszabb napja, ugyanis kinevették; Egy Leo nevű fiú volt a leggonoszabb az iskolatársak közül. Raffit az édesapja megvigasztalja, ő is szoknyát vesz fel, és úgy döntenek, hogy máskor is szoknyában megy iskolába a fiú. Csurka istván idézetek a barátságról. Szoknyás gyerekzsúrt is szerveznek, ahova a gúnyolódó Leót is meghívja Raffi. Mindenki szoknyát visel, kivéve Leo, idővel mégis barátságot köt a két fiú, és együtt játszanak. (... ) A szerző szerint a fő üzenet, hogy ha valaki »más«, az nem hátrány, hanem éppen ellenkezőleg: »érdekesebb« lesz mások számára. " Amit nem tudok megérteni ezekben a devianciát propagáló baromságokban, hogy ez miért is jó. Tehát azt értem, hogy fogadjuk el, hogy ő más, eltér, szokatlan, bár itt inkább működési rendellenességről beszélhetünk.
" A munka lealacsonyodása és a közösségi élet elszegényedése arra kényszeríti az embereket, hogy érzelmi igényeik kielégítését a szexuális izgalmakban keressék. " (Christopher Lasch: Az önimádat társadalma, Budapest, Európa, 1984 – eredeti: New York, 1979) "Az emberekben elsorvasztották azt az igényt, hogy maguk legyenek úrrá problémáikon, segítsenek önmagukon, a mindennapi kompetenciák egykor hagyományos területei sorra eltűntek, és az egyén az állam, a vállalat és egyéb bürokráciák kiszolgáltatottjává válik. " (Christopher Lasch: Az önimádat társadalma, Budapest, Európa, 1984 - – eredeti: New York, 1979) Ezt az egész szexualitást tulajdonképpen nem értem tökéletesen. Az ember soha nem tudja hányadán áll. Felállítok magamnak szabályokat, aztán nem tartom be. Meghalt Csurka István, kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus - Agytörő. ( J. D. Salinger: Zabhegyező, Budapest, Európa, 1964, eredeti: 1951, Boston) "Aki a szexualitásról beszél, bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól; megkérdőjelezi a törvényt; s ha csak egy csipetnyit is, megelőlegezi az eljövendő szabadságot. "
X ( Bregyán Péter) Z-nek ( Kautzky Armand) azt ajánlja, hogy cseréljék ki Y-t ( Gregor Bernadett) és W-t ( Tóth Auguszta), azaz a feleségeiket – ám ezt követően már semmi nem úgy alakul, ahogy azt eredetileg az ötletgazda elképzelte... Koltai Tamás kritikus a Deficit ről: (... ) Előtte egy másik Csurka -darabról, a Deficit ről, amelyet 1979-ben mutattak be a Pesti Színházban. Abban nem koporsó szerepelt, hanem hegedűtok. Ugyanúgy jelképes, mint a koporsó. A koporsóból az 1956-os Kivégzett Forradalmár bújik elő, a hegedűtok üres, bár a darab főszereplője, X. eredetileg két tárgyat őrzött benne. Egy géppisztolyt és a Kommunista kiáltványt. A géppisztoly '56-ra utalt, a Kommunista kiáltvány – nem fogják kitalálni – Marx Károlyra. X. tipikus értelmiségi Csurka-hős, akinek "egy hiány – a cselekvési lehetőség hiánya – a mozgatója, de a hiány mögött egy hitet parancsoló bizonyosság van: a hegedűtok tartalma. LMBT-t a muszlimoknak. A fegyver és a kiáltvány". Kritikát írtam az előadásról a Népszabadságba, abból való az idézet.
De ez mitől pozitívum? Teljesen természetes, hogy nem bántunk valakit, mert színvak, süket vagy nemileg deformált, de ez mitől jó? Mitől lesz jobb a világ, ha valami egy embernél nem működik, vagy nem a megszokott módon működik? Ha süket, nem tud autót vezetni, nehézkes a kommunikációja, ha színvak, bajba kerülhet az utcán közlekedve, ha nemileg zavaros, akkor utódnemzésre képtelen. Elfogadjuk. Megértjük. De ez miért jó? Miért kéne ennek örülni? Csurka istván idézetek pinterest. A propagandafüzet szerzője szerint "érdekesebb lesz mások számára". Hát, nem tudom. A mese szerint a buliban mindenki szoknyát húz, tehát az érdekes, izgalmas, szokatlan, sőt a kilógó, lázadó és formabontó a gonosz Leo, aki nem hord szoknyát. Mellesleg lenne egy javaslatom. Ezeket a muszlim kerületekben kéne osztogatni. Utána kitenni kempingszékeket, felállítani sör- és perecstandokat, és élvezni a műsort. Illetve egy fogadóirodát, ahol lehetne fogadni az eredményekre, a sérültek-áldozatok számára, illetve arra, hogy mi van, ha a védett állat megeszi a védett növényt.