1/11 anonim válasza: 34% Létezik erről statisztika. Az első oldalon, amit midőn a Google. Egyébként kb 4, 5% 2021. ápr. 12. 20:17 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: 88% Hát igen, van az a szám, amit a KSH közöl, meg van az is, ami a tényleges munkanélküliek száma. Én olyan 8-10 százalékot mondanék a mostani helyzetben. 2021. 20:19 Hasznos számodra ez a válasz? 3/11 A kérdező kommentje: Itt pl a 3/4-ed utca semmit sem dolgozik, öregek-fiatalok egyaránt, segélyeken meg nyugdíjakon élünk. Leépítés is volt és senkit nem vesznek fel sehová a közelben, nem is keresnek munkást. Magyarország felnőtt lakosságának számolási készsége jó - Körös Hírcentrum. Nehéz elképzelni hogy az csak 4, 5%. 4/11 anonim válasza: 82% Régiótól is függ ez azért. 20:24 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: 86% 20%, de az vidéken van. De én is az vagyok, dolgozok, de nem vagyok bejelentve. Hozzám hasonlóan ők is. 20:54 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 anonim válasza: 74% #1: A statisztika az legfeljebb a regisztrált munkanélküpliekről szól. Viszont - főleg az elmúlt 1 évben - sokan már kiestek mindenfajta ellátásból, őket sehol nem tartják nyilván.
A toplistát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagyhuta, a somogyi Hosszúvíz és a zalai Ligetfalva vezeti. Ha viszont megnézzük, hogy 2017. január 1-je óta hol nőtt a legnagyobbat a lakosságszám, akkor már több 1000 fő feletti kistelepüléssel találkozhatunk a listán. Az első két helyen Győr-Moson-Sopron megyei település, Rajka és Vámosszabadi található. Mindkét helyen a lakosság több mint a duplájára nőtt. Rajka gyakorlatilag Pozsony agglomerációjává vált az évek során, hiszen a megélhetés olcsóbb a határnak ezen a felén. Vámosszabadit a határ és Győr közelsége tette népszerűvé. Az élmezőnybe tartozik még a megyéből a Soprontól nem messze található Harka is. Esélyes, hogy Magyarország teljes felnőtt lakossága be lesz oltva?. A teljes cikk itt olvasható. Támogassa az -ot Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a "kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből.
Korosztály tekintetében ugyanis a 60 év felettiek a legelutasítóbbak, nekik mindössze 38 százalékuk támogatja csupán a nem heteroszexuális kapcsolatban élőket. Ugyanakkor a településszerkezetet tekintve a kistelepülésektől a nagyobb városok felé haladva növekszik az elfogadás. Leginkább elfogadóak a 18-39 év közötti, érettségivel, illetve főiskolai/egyetemi diplomával rendelkező budapestiek. Érdekesség, hogy a megkérdezettek 23 százalékának van homoszexuális ismerőse. Nem váratlan talán, hogy túlnyomó többségük (87%) elfogadó a melegekkel szemben. Míg azok a válaszadók, akik nem tudnak arról, hogy ismeretségi körükben megtalálható a többségtől eltérő szexuális irányultságú egyén, jóval kisebb mértékben (46%) elfogadóak csak. Az elkövetkező hetekben az RTL Klub hírműsorai több riportban is foglalkoznak a melegeket érintő témákkal. Az RTL Híradó többek között annak is utánajár, hogy milyen hátrányos megkülönböztetések érhetik a melegeket a munkahelyen, milyen a szivárványcsaládok megítélése ma Magyarországon, valamint mennyire lenne elfogadott, ha Magyarországnak homoszexuális miniszterelnöke lenne.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. nov 15. 16:53 Az OECD-tagok közül Magyarország költ az egyik legkevesebbet az oktatásra /Fotó: Shutterstock Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A pénteki sajtótájékoztatón a Budapesten ismertetett felmérésből kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság számolási készsége meghaladja az OECD országok átlagát. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára elmondta, a kompetenciamérés segít a kormánynak és azon belül az egyes szakpolitikáknak meghatározni a lakosság készségeinek és képességeinek fejlesztési irányait. Mindez fontos a munkaerőpiac szempontjából, mert ma már az adott ágazatok által elvárt kompetenciákkal rendelkező munkavállalókra van szükség - tette hozzá. ( A legfrissebb hírek itt) Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közneveléséért felelős államtitkára közölte, a PIAAC felmérés és azon belül főként a számolási készségek mérése visszaigazolta, hogy a magyar oktatási rendszer eredményesen működik.