A gondtalan utazás mintegy negyed órán át tart, amikor is felérünk a János-hegy oldalába. A libegő felső állomásától 5 percnyi gyaloglásra (na jó, kell egy kis "hegymászás", de az út nagyon szépen ki van építve) áll a János-hegy 527 méter magas csúcsán magasodó Erzsébet-kilátó, amely végülis először 1910-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, és amelyet 2005-re újítottak fel mai állapotára. A 23, 5 méter magas kilátótorony hat szintes, a torony közepén lévő 101 csigalépcsőfok megmászása árán juthatunk fel a legfelső, már egész keskeny szintre, ahonnan szép időben gyönyörű kilátás nyílik minden irányba: Budapest, Pilis, a közeli települések. Nagy kopasz kilátó mama. Sajnos mikor mi itt jártunk, épp felhőbe és párába burkolózott a vidék, így igazából a fehér ködön kívül nem sokat láttunk. Ennek ellenére, már maga a kilátó látványa miatt is megérte fellibegőzni a János-hegyre... Az első lépcsőzések kellő bemelegítéssel szolgáltak a túránkhoz, ami igazából csak most kezdődik: a kilátótól a piros jelzést követkve indultunk el az 1, 1 kilométerre lévő következő állomás, Szépjuhászné felé.
A hegytetőt jelentő, sziklás talajú tisztáson korábban ember által épített objektum nem volt, így az építkezés idejére ösvényt is kellett építeni a felvonuló járművek számára, amit idővel remélhetőleg visszanyer az erdő, ismét közrefognak majd a lombkoronák. A sziklás talajra komoly vasbeton alapzatot kellett létrehozni, majd erre épült a tömörfa kilátótorony. A földrengés- és szélviharbiztos építményt feszített acél merevíti, szintenként pedig buldogtárcsák fogják össze és védik a kicsavarodás ellen. 25/29 a-a metszet A természetes fa építőanyag mellett a mellvéden corten acél elemek jelennek meg, amely építőanyag kilátókon nem nagyon szokott visszaköszönni. Nagy kopaszi kilátó. Az építészeti koncepció értelmében a kilátó őszintén felvállalja azt, hogy noha fából készült, azt emberi kéz mesterségesen munkálta meg, s erre utal az acél használata is. Az egész építményen végigvonuló lépcsőzetes motívumok végül a mellvéd felső síkjára futnak ki. 17/29 kilátó a Nagy-Kopasz-hegyen - tervező: Dr. Lőke Ferenc - fotó: Zsitva Tibor A farönkök háromszög alakú bevágásai játékosságot kölcsönöznek az összhatásnak, segítségükkel jól érvényesül az erdő által nyújtott fény-árnyék hatás is.
fokozatosan őshonos lombos erdővé alakít. Úttörő szakmai tevékenységéért Dévényi Antal kapta meg elsőként, 1957-ben az Országos Erdészeti Egyesület rangos Bedő Albert-díját. A kilátó avató ünnepségén részt vett Habsburg Mihály főherceg, Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár és Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott is.
A lovastanyán oktatást is kaphatsz. Ne felejtsd el megosztani barátaiddal, ismerőseiddel! Láttad már? Temető Nagykovácsi temetőjében számos régi sváb sírkövet, a fák között megbújva pedig egy antik, ló vontatta halottaskocsit is felfedezhetünk. Kattints ide mégtöbb nagykovácsi látnivalóért!
Kezdhetném az írást azzal a találós kérdéssel, hogy vajon melyik a Budai-hegység legmagasabb csúcsa, és sokan azt válaszolnák, hogy a János-hegy, pedig az csak a legismertebb. Akárhogy is nézzük, a Nagy-Kopasz a legmagasabb, és most ide fogunk felmászni! Igaz, Nagykovácsiból is jól megközelíthető, akkor miért nem onnan indulunk? Azért, mert akkor kimarad a Tarnai-pihenő, ami nagyon nagy kedvencem. Túra a Nagy-Kopaszra 1. Nagy-Kopasz - Régiók - Hello Nagykovácsi!. A túra kiindulópontja a Hidegvölgyi erdészlak, amely autóval megközelíthető a Budakeszit és Telkit összekötő közúton, illetve megállnak itt a Zsámbékra, Budajenőre menő távolsági buszok is. A szépen kialakított parkolóban találjuk az Erzsébet Büfét, amit az erdészlak épületéből alakítottak ki. Sajnos nyitvatartás táblát nem találtam rajta, de a honlapról kikövetkeztetve csak hétvégéken van nyitva. Erzsébet Büfé Kép forrása: Nyáry Tamás Galériáért katt a képre! 2. A sétát a parkolóból kezdjük, nagyon szépen parkosított területen, innen indul a Sisakvirág tanösvény, amely egészen a csúcsig elkíséri a túrázót.