A projekt a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal égisze alatt, a KESMA elnöke által vezetett Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megrendelésére, a "kék plakátos" Balásy Gyula cégei kivitelezésében zajlott. Most az is kiderült, mennyiért. A kormánypárti véleményt szajkózó, magát függetlennek beállítani próbáló Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft. három év alatt 130 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától működési költségekre, és további 43, 5 milliót az MNB egyik alapítványától kutatásra és tanulmánykészítésre. A Fidesz pártalapítványa által tízmilliókkal kitömött Alapjogokért Központról már többször írtunk. A szervezet honlapjáról máig nem derül ki, hogy pontosan ki, milyen tevékenységüket és mennyivel finanszírozza, sőt az sem, hogy kik dolgoznak ott. Az Átlátszó viszont megtudta, hogy a Központ mögötti nonprofit cégnek egy jegybanki alapítvány tudományos kutatás céljából 35 milliós támogatást adott. De Szánthó Miklós ügyvezető szerint a támogatás költségvetése üzleti titok.
– A posztkommunista struktúrák megtörésének vagyunk szemtanúi – jelentette ki az igazgató. Felidézte: az 1990 előtt felhalmozott politikai tőkét a kommunista elit sikeresen transzformálta át médiabeli és gazdasági erővé. – A baloldal sokáig akkor is hatalmon volt a kétezres évek közepéig, ha épp nem volt kormányon – fogalmazott Szánthó Miklós. Hozzátette: napilapok, hetilapok, megyei lapok voltak a baloldalhoz köthető tulajdonosoknál, nagyon közel álltak ahhoz, hogy monopóliumuk legyen a valóságértelmezésben, ők alkották meg a narratívát. Az alapítványi elnök szerint a baloldali nyilvánosság ebben a légkörben szocializálódott, korábban ők határozták meg, hogy hol az origó, és ehhez képest mi, mennyire van jobbra vagy balra. – Nekik az számít sajtószabadságnak, ha ők vannak ebben a pozícióban – véli Szánthó. – Beleszoktak abba a helyzetbe, hogy ők mondják meg, mi a tény és mi a vélemény – emlékeztetett. Előadásában azt is mondta az igazgató, hogy a változás a 2000-es évek közepétől indult el, a jobboldal ekkor kezdte maga mögött hagyni azt az időszakot, amikor egy napilap, egy hetilap és egy rádió volt csak konzervatív az egész piacon.
"Stoptáblát kell mutatni a genderőrületnek", amire a tavaszi gyermekvédelmi népszavazás hatékony eszköz lehet – jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója szerdán Budapesten. Szánthó Miklós a jogi elemző intézet sajtótájékoztatóján komoly, súlyos és veszedelmes ügynek nevezte a gyermekek "genderagymosását". Azt hangoztatta: "egy olyan Európában élünk, ahol a magyar kormányt vádolják azzal, hogy a gyermekvédelmi törvénnyel összemosta a pedofíliát és a genderelméletet, miközben pont a genderideológia és a szivárványpropaganda kezdte el a gyermekek szexualizálását az LMBTQ-tartalmak népszerűsítése érdekében". Hozzátette: "olyan Európában élünk", ahol az Európai Bizottság (EB) nyári határozata kimondta, a férfiaknak is joguk van ahhoz, hogy teherbe essenek, és ahol a népességfogyást nem a gyermekvállalás és a családok támogatásával próbálják meg kezelni, hanem a bevándorlással. Szánthó Miklós úgy véli: "az az életmód, ami alapján mi a mindennapjainkat szeretnénk élni, totális támadás alatt áll" ideológiai és intézményes oldalról is.
Az interjúban szóba került Magyar György azon kijelentése is, miszerint egy ellenzéki győzelem esetén akár egyszerű többséggel is módosítani szükséges az Alaptörvényt, valamint a választójogi törvényt. Szánthó Miklós elmondta, hogy szerinte az ellenzék "puccsot készítene elő a demokrácia ellen". Ugyanis 1990 óta konszenzus van abban, hogy az igazán "nagy közjogi ügyek" eldöntéséhez kétharmadra van szükség, mert egy ilyen többség reprezentálja a parlamentben a társadalmi konszenzust. 👉 Ezt azonban 2010 után az ellenzék igen hamar felrúgta, elkezdték "egypártinak", majd "illegitimnek" bélyegezni az Alaptörvényt, holott a mindenkori alkotmányos rendszer nem "többpártiságot", hanem kétharmadot ír elő az alkotmányozáshoz. Felidézte, hogy már 2011-ben Eörsi Mátyás is arról értekezett, hogyan lehet majd feles többséggel alkotmányozni, ha 2014-ben leváltják a Fideszt. "Ezt segítette az ellenzéki pártok kommunikációja, amik illegitimnek nevezték az Alaptörvényt – persze mikor felvették a parlamenti mandátumukat, letették arra az esküt" – jegyezte meg.
Erősödnek a jobboldali hangok a nyilvánosságban, legújabban pedig a közösségi médiában építkeznek hatékonyan konzervatív felületek – mutatott rá Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke az Igazságháborúk című konferencián. A Magyar Nemzet riportja. – Médiahelyzet: Túlsúly vagy egyensúly? – ezzel a címmel tartotta meg előadását az Igazságháborúk című konferencián Szánthó Miklós. – A sajtó az ellenség – idézte Nixon amerikai elnök egy hetvenes években tett, később kiszivárgott mondatát az Alapjogokért Központ igazgatója, aki az eseményen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökeként beszélt. Elmagyarázta, hogy az egykori elnök ezzel a kijelentésével a progresszív, marxizmussal kacérkodó nyugati liberális sajtóra utalt, amely már akkor uralta az amerikai nyilvánosságot. Szánthó Miklós helyzetelemzése szerint a magyar nyelvű médiatartalmak tekintetében egyensúlyi helyzet felé tartunk, azonban jobboldali médiatúlsúlyról nem beszélhetünk. – A posztkommunista struktúrák megtörésének vagyunk szemtanúi – jelentette ki az igazgató.
Rombolás helyett tessék építkezni, ha már úgyis országépítőnek hazudják magukat az urak.