Öveges László hozzátette: sajnos valóban még mindig nem annyit, mint amennyire igény lenne. Egyebek között ezen próbálnak majd segíteni Kecskemét településrendezési tervének tervezett változásaival.
2015. augusztus 11. 18:17 Vissza a címlapra Kecskemét - Hatalmas érdeklődés kísérte kedden délután a petőfivárosi Vásárhelyi Pál Általános Iskolában azt a lakossági fórumot, amelyen a településrendezési terv tervezett változásairól számoltak be a szakemberek. Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel az iskola aulája. A tájékoztatót Kósa József, a városrész önkormányzati képviselője szervezte, aki meghívta előadóként Öveges Lászlót, Kecskemét Megyei Jogú Város főépítészét, Sipos László tanácsnokot, önkormányzati képviselőt, Király József képviselőt, a Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság elnökét, és Kővágó Gyula okleveles építészmérnököt. Öveges László a tájékoztatóban utalt arra, hogy a Kecskemét külső területein - egyebek között Felsőszéktón, Alsószéktón és a Máriahegyben - lévő területrészeken a városvezetés fokozatosan segédkezett az építési folyamatokban. Ugyanakkor hozzátette, hogy az érintettek egy része bizonyára ennek az ellenkezőjét véli. Megyék területrendezési tervei | Térport. Ennek jórész az lehet az oka - hangsúlyozta -, hogy egy város életében rendkívül fontos elv, hogy a fejlődését követően fent is tudja majd tartani az új területeken kialakult lakórészeket.
(Részlet Kiskundorozsma c. 1995-ös kiadású tanulmányokból, 233-259. oldal) "A községben a hadiüzemmé nyilvánítás a Kunsági Szövőüzemet, 14 malmot, egyéb ipartelepeket és a kisiparosok jelentős részét érintette, összesen mintegy ezer fő tartozott ebbe a kategóriába. Ez azonban nemcsak helyhez kötést, korlátlan munkaidőt és a katonai törvényeknek való alávetést jelentette. Katonai szolgálatra nem hívták be őket, 1940-től a jegyrendszer bevezetésétől és 1942-es általánossá tételétől központi ellátásba vonták be az itt dolgozókat és hatósági áron jutottak a legfontosabb élelmiszerekhez, közszükségleti cikkekhez. Súlyosabban érintette a lakosságot a katonaköteles férfiak fokozatosan szélesedő behívása. A frontszolgálatra való mozgósítás első nagy hulláma 1942 tavaszán volt és a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalára vitték őket. A doni katasztrófa után átmeneti szünet következett. Kecskemét Online - Településrendezés - Óriási érdeklődés a lakossági fórumon. A német megszállás után 1944 tavaszán és nyarán újabb jelentős behívások voltak, Kárpátok előterébe, Galíciába kivonuló 1. magyar hadsereg alakulataiba sorolták be őket.
Véleményét az Eljr. §(4) bekezdés szerinti tartalommal kérem szíveskedjen megadni. Kerekegyháza, 2015. szeptember 1. Dr. Kelemen Márk polgármester Címzettek: 1. BKKM-i Korm. Hiv. ÉHOT Építésügyi Osztály 6000 Kecskemét Deák Ferenc tér 3. 2. Csongrád Megyei Kormányhiv. Környezetvéd. F? osztály 6701 Szeged Pf 1048. 3. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6001. Kecskemét Pf 186. 4. ADUVIZIG 6500 Baja Széchenyi u. 2/c 5. Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6000. Kecskemét Deák F. tér 3. 6. BKKM-i Kormányhivatal Népegészségügyi F? oszt. Kecskemét településrendezési terv. 6001. Kecskemét Pf 112. 7. NKH Út-, és Hídügyi F? osztály 1387 Budapest Pf. 30. 8. BKKM-i Kormányhiv. Útügyi osztály 6000 Kecskemét Szent István krt. 19/a 9. Magyar Közút Nonprofit Zrt 6000 Kecskemét Bocskai u. 5. 10. Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvéd. Osztály 6000. Kecskemét Széchenyi krt 12. 11. Földhivatali F? osztály 6001. Kecskemét Pf. 100. 12. Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság Hivatala 6701. Szeged Pf 689. 13. Kunadacs Község Önkormányzat 14. Ballószög Község Önkormányzat
hibás paraméterezés
A város körzetében és a mai Csongrád megye területén kibontakozó hadműveleti események azonban annak ellenére nem voltak döntő jelentőségűek, hogy a német és az alárendelt magyar hadműveleti tervekben fontos szerepet kapott a Tisza vonalának védelme és megtartása. ) Szeged tágabb értelemben vett védelmi sávjában elsősorban magyar katonai alakulatok helyezkedtek el. ) Október 7-én délután már a 4. német SS páncélgránátos hadosztály parancsnoka is azt jelentette, hogy a Szeged köré tervezett nagy tiszántúli hídfőhöz a rendelkezésre álló katonai erő túlságosan gyenge. Este 19 órakor a német vezetési törzs engedélyezte is egy kisebb szegedi hídfőbe való visszavonulásukat, de nem adott engedélyt a magyar egységek elmozdulására. Rendezési terv módosítása - Kecskemét - BKMEK. ) A szovjet támadás 1944. október 7-én indult meg a szegedi frontszakaszon. ) Szegedet, Dél-Magyarország jelentős központját a 37. hadtest jobbszárnyán lévő 320. lövészhadosztály éjszakai rohammal foglalta el. Legalább két ezrednyi erő pedig a várostól délnyugatra fordult Kiskundorozsma irányába.
"Az 1876 óta Csongrád megyéhez tartozó Kiskundorozsma nagyközség a trianoni békeszerződés utáni területi változásokat követően is járási székhely maradt, az 1925-ig tiszáninneninek, majd ezután kiskundorozsmainak nevezett járás közigazgatási központja. (... ) Kiskundorozsma belterületi kereskedelme elsősorban Szeged közelsége, valamint a tanyaközpontok piacainak fejlődése következtében igazán nem volt jelentős. Kecskemét településrendezési terville. A községben évenként négy országos vásárra került sor, amelyeket 1935-től, vasárnap helyett meghatározott szombati napokon tartottak. ) A gazdasági válság a megye munkásságának, agrárproletáriátusának rendkívüli mértékű életszínvonal-csökkenéssel járt. ) Az életkörülmények az áremelkedések következtében már a hadbalépés előtt romlani kezdtek, azt követően pedig rohamosan súlyosbodtak. A lakosságot olykor igen súlyosan érintették a háborús korlátozó rendelkezések, bizonyos gabonafélék vásárlásának, szállításának engedélyhez kötése, az élelmiszerek jegyrendszere, a nagyarányú katonai behívások, a honvédelmi munkára történő igénybevételek. )"