A képviselő szerint az egész eljárás során csak arra törekedett a Fidesz, hogy fenntartsa a törvényesség látszatát, hiszen bár a jelölőbizottság májusban alakult, azóta egyetlen ülése, illetve akár csak informális egyeztetés sem volt, a mostani ülésről is csak pénteken délután fél ötkor kapott egy SMS-t. Márpedig nekik is lett volna jelöltjük a pozícióra, ám időhiány miatt nem lehetett vele egyeztetni és végigvinni a jelölését. Az Alkotmánybíróságra jeles jogászoknak kellene bekerülniük, nem kádertemetőként kellene funkcionáltatni – vélte. Handót kedden 10 órától hallgatja meg az igazságügyi bizottság. Az ötlet, hogy idő előtt megszűnik az Országos Bírósági Hivatal igencsak megtépázott tekintélyű elnökének megbízatása nem új terv. Ez – ahogy arról a beszámolt – legutóbb Stumpf István alkotmánybíró júliusi távozásakor merült fel komolyan. Eredetileg még a parlamenti nyári szünet előtt megvalósult volna, ám akkor nem sikerült letörni Handó Tünde ellenállását és felfelé buktatni őt. Mindez amúgy meglehetősen nagy megütközést keltett az Ab-n is, ugyanakkor a kormány ezzel egy csapásra nyugalmat teremthetne az igazságszolgáltatásban, ami elemi érdeke, miután már Brüsszelben is árgus szemmel figyelik, mi folyik a magyar bíróságokon.
A három közjogi tisztséget kapott jelölt azonnal esküt is tett az Országgyűlés előtt, ezen azonban az ellenzék jelentős többsége szintén nem kívánt részt venni. Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész újraválasztására Áder János köztársasági elnök a múlt héten tett javaslatot. Hasonlóképpen múlt hétfőn, több hónapos csúszást követően a Fidesz javasolta, hogy Handó Tünde, az OBH vezetője Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyét vegye át az Alkotmánybíróságban. Az OBH elnökét is a köztársasági elnök javaslatára választja meg az Országgyűlés, ugyanakkor Áder János eddig még nem nevezett meg új OBH-elnökjelöltet. Arról is írtunk már bővebben, hogy Handó Tünde OBH-elnöki mandátuma valójában csak 2021-ben járt volna le, és noha ezen a tisztségen a ma hatályos törvények szerint nem újraválasztható, nem ez volt az oka annak, hogy az esetleges "kimentéséről" már hónapok óta pletykáltak bírósági berkekben. A Fidesz és Handó azonban a leköszönő OBH-elnök alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán sem volt hajlandó érdemben reagálni a felmerült kritikákra és aggályokra.
Handó Tünde 1962. május 1-jén született Salgótarjánban, 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium (korábban ELTE Jogász Szakkollégium) tagja volt. 1986-tól fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991 május 1-jétől pedig kinevezett bíró volt, és 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lett. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén, 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró. 1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Szalayné Sándor Erzsébetet ombudsmanhelyettessé választották Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesévé választotta Szalayné Sándor Erzsébetet az Országgyűlés.
Az ombudsmanhelyettes 153 igen szavazatot kapott, 4 ellenvoks és 3 tartózkodás mellett. A titkos szavazásban 164-en vettek részt, négyen érvénytelenül voksoltak. Újraválasztották Polt Péter legfőbb főügyészt Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök javaslatára újabb kilenc évre megválasztotta Polt Péter legfőbb ügyészt. Polt Péter 134 igen szavazatot kapott, 27-en ellene szavaztak. A titkos szavazásban 164 képviselő vett részt, hárman érvénytelen voksot adtak le. Polt Péter kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé, de korábban - 2000 és 2006 között - egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006-tól a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetőjeként dolgozott. Az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.