Az 1534-ben hatalomra kerülő új pápa III. Pál ellenreformációt hirdetett és engedélyezte 1540-ben a Loyolai Ignác által alapított jezsuita rend működését. Célja pedig a katolikus tekintély helyreállítása volt. A jezsuiták tiltották a búcsúcédulák árusítását, a méltóságok halmozását. Viszont fontosnak tartottak a hívek lelki gondozását. A Pápai Állam újra felállította az inkvizíció intézményét 1542-ben, melynek neve Szent Hivatal. 1530-ben egy évvel a speyeri birodalmi gyűlés után Luther Márton tanítványa Philipp Melanchton az augsburgi gyűlés elé terjesztette az új alapelveket, amelyeket Luther korábban megfogalmazott. Az ágostai hitvallás hangsúlyozza a protestánsok illetve katolikusok közös gyökerét. Békülésüket bizonyítandóan nem tért ki az egyházi hierarchia illetve a búcsúcédulák kérdésére. Mivel azonban a császár nem engedett a protestánsoknak és a kolostorok megszüntetését tűzte ki célul a fejedelmek és a császár között háború bontakozott ki, amelyben I. Ferenc katolikus uralkodó hatalmi okokból a protestánsok mellé állt.
Fabiny Tamás püspök a tézisek újbóli kiszögelésével azt szeretné elérni, hogy a hivatal előtti forgalmas úton, a XII. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron járók megálljanak, beleolvassanak a dokumentumba, és elgondolkodjanak az evangélium XXI. századi üzenetén. A püspök a 95 Luther-tézis kiszögelése után, az evangélikus egyház megújult honlapjának beindítása kapcsán tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Luther igazi médiaszemélyiség volt, aki nemcsak azzal vált ismertté, hogy a katolikus egyházat megreformálni szándékozó téziseit publikussá tette, hanem azzal is, hogy elégette az őt kiátkozó pápai bullát a wittenbergi főtéren, és sokszor tevékenyen fellépett a reformáció során elindult háborúskodás ellen. Hangsúlyozta, hogy Luther Márton számára a nyilvánosság egyúttal védelmet is jelentett. A 95 hittétel kiszögelésén túl ezt azzal is kézzelfoghatóvá tette, hogy igénybe vette a nyomdatechnika adta lehetőségeket, és kiadatta hitújító társával, Philipp Melanchtonnal folytatott levelezését, ami Fabiny Tamás szerint betöltötte a mai honlap szerepét.
Reformáció A reformáció jelentése: visszatérés Istenhez. Október 31-e a reformáció emléknapja. Luther Márton 1517 -ben ezen a napon szegezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Legfontosabb elvei között szerepelt "az ember egyedül csak a hit által üdvözül, nincs különbség világi ember és pap között ". Reformátorunk rövid életrajza és munkássága, valamint az ünneppel kapcsolatos képek a bővebben rovatban találhatók. Luther Mártont (1483-1546) szokták a reformáció atyjának nevezni, aki Eislebenben született, egy bányászcsaládban. Szinte alig volt öt éves, és már a mansfeldi iskolába íratták szülei. Később Erfurtba ment tanulni apja kérésére, aki jogásznak és hivatali állás betöltésére szánta fiát. Az egyetemen bölcseletet, logikát, csillagászatot és zenét tanult, miközben ismerkedett a lantművészettel is. A kitűnő elméjű Luther könnyedén és buzgó igyekezettel tanult. "Társai (…) nemcsak a "filozófus" nevet ragasztották rá, hanem a "muzsikus" jelzőt is megkapta tőlük. Egész életén keresztül a zene volt az a művészet, amely legközelebb állott hozzá. "
A kálvini egyház is elvetette az egyházi hierarchiát. A kálvinizmus a lutheri reformációhoz hasonlóan rendkívüli ütemben terjedt Európában kálvinista egyház szervezetet, egyházkerületeket a svájci kantonok szövetségének mintájára a lelkészek és polgárok közül demokratikusan választott presbitérium irányította, – de nagyon fontos, hogy – fejedelmi, földesúri beleszólás nélkül. A lelkészeket is maguk választották. A kálvini egyház sem egy sémára, egy központilag meghatározott hierarchia szerint működött, hanem – a lutherihez hasonlóan – országonként, helyenként eltérő szervezetű volt. Az újítás folyamata nem állt le. Megjelentek az antitrinitáriusok, akik tagadták a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetét és a Szentlélek létezését. Tanításuk szerint Jézus Isten fia volt, de végleg emberré lett valamint tagadták a predesztináció elvét. Legjelentősebb képviselőjük Szervét Mihály, akit azonban Kálvin Genfben kivégeztetett. Az Erdélyben letelepedő követőket unitáriusoknak nevezzük.
Végül említést kell tenni Luther címeréről, a "Luther-rózsáról", amely az Evangélikus Egyház jelképe, "logója" lett. Márton 1546-ban halt meg és a wittenbergi vártemplomban helyezték nyugalomra. (Szerző: Kondor Csilla)