Volt egy elképzelésed, hogy mit szeretnél vászonra vinni, miről szeretnél beszélni, aztán menet közben sok minden változott. Honnan indultatok és hová érkeztetek meg? Szerintem ennek a filmnek ennyi formálódásra volt szüksége, pontosabban ahhoz, hogy működjön, egyszerűen ennyit kellett gyúrnunk. És az is biztos, hogy volt rajtam valamiféle nyomás amiatt, hogy ez az első nagyjátékfilmem. Szántó Fannival ketten írtuk a forgatókönyvet, rengeteget agyaltunk, ötleteltünk, de abban elég hamar biztosak lettünk, milyen karakter az, aki a leginkább meg tudja testesíteni azt, amit mi ebben az apa-lánya kapcsolatban meg akarunk jeleníteni. A főszereplővel kapcsolatban élt egy elképzelés bennem: egy kemény, hajlíthatatlan ember. Aztán a casting alatt egyre inkább láttam, hogy mindemellett keresek még valami esszenciális mélységet és sebezhetőséget is ebben a látszólag sziklaszerű emberben. A casting alatt az volt a jellemző, hogy valaki vagy nagyon érzékeny, vagy nagyon merev és egyenes volt. Gusztávnál ( Dietz Gusztáv, a film főszereplője – a szerk. )
"Örülök, ha a filmem segít az oldódásban" - Interjú Kis Hajnival, a Külön falka rendezőjével - NullaHatEgy Kihagyás A 2021-es év legjelentősebb magyar alkotása Kis Hajni első nagyjátékfilmje, a Külön Falka (kritikánk ITT), amelyet szeptember végi premierje óta még mindig a műsoron tartanak a mozik. Nem véletlenül. Az esszenciális, jelen esetben egészen különleges mintázatot kapó apa-lánya kapcsolatot bemutató film olyan újszerűen, eredetien és világosan jelenít meg érzéseket, rajzol tűpontos társadalmi tablót, tart görbe tükröt, ránt le a mélyvalóságba, ami kevés magyar filmesnek sikerült az elmúlt évtizedben. Kis Hajnival a két főszereplő, Dietz Gusztáv és Horváth Zorka egymásra hangolódásáról, különös nézői reakciókról, a film karakteres zenei világáról, és új filmtervéről is beszélgettünk. MÉNES MÁRTA – Szeptember végén mutatták be a filmed, de a mozik még mindig műsoron tartják. Mit szólsz hozzá? Nagyon örülök neki, és mindenkit biztatok, hogy menjen el, nézze meg, hiszen még van rá lehetőség.
A börtönviselt, erőszakos természetű apának és vadóc kiskamasz lányának egymásra találása a végig szomorú, kilátástalan hangulat ellenére felemelő, megindító, szerethető történet. A rendkívüli módon természetes, minden mesterkéltséget és klisét mellőző filmes eszköztár (beleértve a főszereplők legtöbbször szavak nélküli, briliáns játékát) valódi moziélménnyé varázsolja ezt a hétköznapian egyszerű sztorit. Sem hozzátenni, sem elvenni nem lehetne belőle anélkül, hogy ne csorbulna az értéke – ezt csak az igazán remek filmekről lehet elmondani. A Külön falka ilyen. Külön falka magyar-szlovák filmdráma, 98 perc, 2021 PG: 12 rendező: Kis Hajni forgatókönyv: Kis Hajni, Szántó Fanni zene: Borsos Oleg operatőr: Nyoszoli Ákos vágó: Gorácz Vanda főszereplők: Dietz Gusztáv Horváth Zorka Füsti Molnár Éva Galkó Balázs Kukovics Milán Szelid Mikolt Bandor Éva Derzsi Réka
Dietz Gusztáv és Horváth Zorka a Külön falka c. filmben Az alaphelyzet sablonossága ellenére a drámai kifejtés életszerű és egyedi, és elkerüli az összes szokásos filmes klisét. A szereplők teljesen hétköznapi eseményeket élnek át, nincsenek túlzó, teátrális drámai csúcsok, de a szinte dokumentarista közlésmód ellenére nagyon is magával ragadó minden lépésük. Keveset beszélnek, mégis rengeteget kommunikálnak egymással. Az operatőr sokat időz premier plánban a szereplők beszédes arcán, és így a tömör félmondatok, vagy a nagy hallgatások ellenére is értjük a gondolataikat, átéljük az érzéseiket. Nagyon régen láttam olyan magyar filmet, ahol ennyire természetesen, hitelesen szólt volna minden párbeszéd – kifejezetten üdítő volt, hogy sehol nem hangzott el egy papírízű mondat. Külön kiemelendő a Nikit alakító Horváth Zorka tehetsége – elképesztően hihető játékkal formálja meg a szeretetéhes, sokszor kitaszított, zűrös kiskamasz szerepét. Nyoszoli Ákos kamerája persze nem csak a nagyközeli felvételekkel operál hatásosan, a totál plánok is gyönyörűek: Kőbánya lepukkant lakótelepi sivárságát festői szépséggel tölti meg.
Kevés olyan szívmelengető magyar film érkezett mostanában a mozikba, mint a Külön falka. Erre persze számíthatott az, aki látta már korábban Kis Hajni rövidfilmjeit. Nem véletlen, hogy a Last Call (Utolsó hívás) vitte a 2018-as Friss Hús Rövidfilm-fesztivált is. Amire már csak azért is pontosan emlékszem, mert az országgyűlési választás estéjén írtam az erről szóló cikket az akkori Magyar Nemzet honlapjára: a rengeteg politika mellett jutott azért hely egy kulturális kishírnek is. Miután a lapot két nappal később bezáratták, ez maradt az egyik utolsó cikkem az újságban. A Szép alak című elődjéhez hasonlóan megrendítő, szép film a Last Call. Markáns rendezői kézjegyet mutatott már ez a két alkotás is, az első nagyjátékfilm pedig szerencsére viszi tovább ezt a vonalat. Kis Hajni hősei olyan átlagemberek, akiket mindannyian ismerhetünk, de a legtöbbször észre sem veszünk. Ahogy a Külön falka kapcsán egy kommentelő megfogalmazta: minden nap lát a boltban és az utcájában ilyen Tiborokat és Nikiket, mint amilyen a filmbeli apa-lánya páros.