Részlet a szerző bevezetőjéből: "A hatalmas forrásanyag áttekintésénél, feldolgozásánál elsősorban annak megállapítására törekszem, hogy a politikai erők mely történelmi figurákat méltatták rendszeresen: e személyek voltak ugyanis panteonjaik alakjai. Így e vizsgálatoknál főleg a különböző méltatássorozatokat elemzem (pl. képsorozatokat, a pártnaptárak »forradalmi naptár«-részeit, a tanácsköztársasági intézményátnevezéseket vagy az ekkor kiadott bélyegsorozatot). A különböző sorozatok, a többféle méltatási eljárás, illetve elemzéseik összesítése végül azt is megmutatja, hogy egy-egy időszakban mely történelmi figurák hol helyezkedtek el e csoportok panteonjaiban. Vörös Boldizsár: „A múltat végképp eltörölni”? Történelmi személyiségek a magyarországi szociáldemokrata és kommunista propagandában, 1890–1919 - Történettudományi Intézet. A különféle források együttes vizsgálatával pedig lehetővé válik a méltatások közötti összefüggések megállapítása is: így pl. egy történelmi alaknak a Népszava lapjain közzétett értékelése megmutatja azt, hogy az illetőt miért méltatták a Népszava-naptárak »forradalmi naptár«-aiban. – Hasonló eljárásokkal igyekszem megállapítani azt is, hogy mely történelmi alakokat utasították el e politikai erők propagandájukban.
1. fejezet). A dokumentum egyetlen, korai kivételként VI. Hadrianus pápa 1522-es levelét említi, amelyben a nürnbergi országgyűléstől bocsánatot kért a "római udvar" (értsd: X. Leó pápa reneszánsz fejedelmeket megszégyenítő erkölcstelen udvartartása) bűneiért. Ezután – ismeri be a dokumentum – a II. Vatikáni Zsinatig (1965) egyetlen hasonló eset sem történt. Ekkor VI. Pál "Isten és az elszakadt testvérek" (értsd: az ortodoxok) bocsánatát kérte, amiért "közülük néhányan úgy érezhették, hogy megsértettük őket". Ez a zsinat ugyancsak elítélte az antiszemitizmust "bármely időben bárki is gyakorolta azt". Ennél többre nem futotta. A pápák közül elsőként II. A múltat végképp eltörölni – A TANKÖNYVÖN TÚL. János Pál volt az – idézi a dokumentum –, aki a múlt egyéb "tévedéseire" is kiterjesztette a bocsánatkérést. A már idézett Tertio millennio adveniente… kezdet? apostoli levelében kifejezte abbéli reményét, hogy a 2000. jubileumi év az "emlékezet megtisztításának" éve lehet, amelyben "az egyház megtisztulhat az ellene szóló tanúságok és botránkozások minden formájától, amelyek az elmúlt ezer év során fordultak elő".
Ezt csak a szabadnak és legitimnek aligha nevezhető, hiszen a szavazásból tömegeket, többek között a magyarországi németeket kirekesztő, a kommunistáknak a választási eredménytől függetlenül előre fontos tárcákat – Belügyminisztériumot az államminiszteri posztot – biztosító, 1945 novemberi választás nyomán felállt új nemzetgyűlés tette meg az 1946. évi I. törvénnyel. Köztársasági elnökké a kisgazda Tildy Zoltánt, eredetileg református lelkészt választották, aki ezzel feladta korábbi szabad királyválasztó álláspontját. – Ki kezdeményezte az államforma váltását? – Leghangosabban a kommunisták, ők egyenesen szovjet mintájú népköztársaságot akartak, amit 1949-ben be is vezettek. De a szociáldemokraták és az úgynevezett polgári pártok is egyre inkább republikánus álláspontra helyezkedtek, miközben erről ismét nem kérdezték meg a népet. A királyság hívei defenzívába szorultak. Elsősorban a magyar katolikus egyházat, különösen a hercegprímási tiszténél fogva közjogi méltóságként is fellépő Mindszenty József bíborost kell megemlíteni, de a Slachta Margit vezette Keresztény Női Tábor is határozottan szemben állt a radikális államformaváltással.
A Harmadik Internacionálé alkalmából Vlagyimir Tatlin építész a párizsi Eiffel-toronynál is monumentálisabb emlékművet akart állítani 1919-ben. A formabontó építménynek azonban csak a tervei készültek el.
Be bizony, és rögtön szögezzük is le: azok az anarchista-kommunista csoportosulások rúgták be az ajtót és importálták Magyarországra a problémát, akiket ő maga is támogat. Két nappal később csatlakozott a BLM-támogatókhoz a Momentum elnökségéből kiszoruló Donáth Anna is, aki tovább szőtte a történetet azzal, hogy a Black Lives Matter mozgalom szlogenjét Roma Lives Matter frázisra "fordította", és rögtön meg is vádolta a magyar kormányt azzal, hogy cigányellenes politikát folytat. Donáth szerint a Black Lives Matter – és immáron Magyarországon a Roma Lives Matter – mozgalom a múlt bűneivel, az elvégzetlen feladatokkal szembesít minket. A Momentum volt alelnöke nem sokkal ezután részt vett egy Illés Boglárkával, a Fidelitas elnökével folytatott vitán, mely vita során nem győzte hangsúlyozni, hogy a rasszizmusellenesség nem kormány vagy ellenzék kérdése. Valóban? Persze, tudjuk, a múlt bűneinek felemlegetése csak akkor lehet érdekes, ha annak nincs köze a baloldalhoz vagy újdonsült szövetségeseihez, a Jobbikhoz.
A baloldal éppen azon mesterkedik, hogyan tudná ismét felrobbantani a magyar társadalmat, ugyanúgy, mint ahogy azt már kormányzásuk alatt egyszer megtették. A Black Lives Mattert támogató politikusok pedig egyszerűen nem értik, miért káros és feszültségkeltő, ha az anarchisták gondolatisága mentén ítélnek meg történéseket. Várható volt, hogy a George Floyd halálával kezdődő antirasszista tüntetéssorozat Magyarországra is begyűrűzik. Éppen erre próbál most ráerősíteni a magyarországi baloldal. Azt azonban láthatóan nem mérik fel, mennyire nem szerencsés, hogy a nemzetközi trendekből eredő következtetéseket ráerőltetik a hazai viszonyokra. A Black Lives Matter mozgalommal kapcsolatban a hazai politikusok közül először Karácsony Gergely nyilvánult meg. A főpolgármester a budapesti Churchill-szobor megrongálása kapcsán foglalt állást, és Facebook-posztjában azt írta, támogató empátiával követi az amerikai eseményeket és a Black Lives Matter mozgalmat. A főpolgármester, miközben elhatárolódott a szoborrongálástól, írását mégis azzal kezdte: " Úgy látszik, ma Budapesten berúgta az ajtót a történelem. "