Tartalom: Amit nem látsz, az nem árthat neked. Az Emmy-díjas Elisabeth Moss (Mi, A szolgálólány meséje) a főszereplője ennek a félelmetes modern mesének, melyet a Universal klasszikus szörnykaraktere ihletett. Cecilia Kass egy erőszakos kapcsolat csapdájában vergődik egy gazdag és briliáns tudóssal, de egyszer csak úgy dönt, hogy megszökik éjnek évadján, és elrejtőzik. Tervében segítségére van a nővére, egy gyerekkori barát és annak tinédzser lánya. Ám amikor Cecilia erőszakos exe öngyilkosságot követ el, és hatalmas vagyonának egy jelentős részét feleségére hagyja, Cecilia arra gyanakszik, hogy élettársa halála csak színjáték volt. Amikor a hátborzongató események sora halálos fordulatot vesz, és szerettei életét veszélyezteti, Cecilia elméje kezd megbomlani, miközben kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy kísérti őt valaki, akit senki sem lát... A LÁTHATATLAN EMBER producere a horror műfaj kortárs mestere, Jason Blum, az író, rendező; executive producer pedig Leigh Whannel, aki a Fűrész sorozat egyik ötletgazdája, legutóbb pedig olyan filmeket rendezett, mint az Upgrade – Javított verzió és az Insidious: A gonosz lélek.
Szinte tökéletesen átadja azt, amit a főhősnő érezhet. Azt megfoghatatlan dermesztő, csendes pánikot, amikor tudjuk, hogy van velünk valaki a szobában, csak nem tudjuk hol és nem tudjuk, milyen közel. Ügyes reflexió, butácska cselekmény A láthatatlan ember tulajdonképpen a megszakadt, abuzív párkapcsolat utáni erőszakos és/vagy passzív-agresszív zaklatásnak a parafrázisa. A probléma ezzel csak az, hogy a mozinézők többsége erre nem fog emlékezni, felfigyelni, a maradék pedig nem emiatt fogja szeretni a filmet, de ez érthető. Ugyanis a láthatatlanság relatíve elrugaszkodott koncepciója és a cselekmény eltereli a figyelmet erről. Hiába alakítja Elizabeth Moss teljes hitelességgel a megtört, lelkileg és érzelmileg is megnyomorított áldozatot, Oliver Jackson-Cohen pedig egy 10 másodperces közelivel és az ez alatt produkált dühös arcmimikával hiába tudja elérni, hogy gyűlöljük, a fantasztikum és a történetvezetés leveszik a fókuszt az üzenetről. Persze Whannell így is kitűnően ábrázolja a végletekkel, hogy meddig mehet el egy, a másikat birtokolni vágyó, afelett uralkodni akaró személy.
Mennyire nem ismer határokat az, aki mindenképpen el akarja taposni a másik szabad akaratát a "nélkülem csakazért sem leszel boldog, sem jól" alapelv mentén haladva. Csak ebben a típusú narratívában, olyan súlyozással, mint ami A láthatatlan ember ben láthatunk, egyszerűen elvész a film ezen síkja. Viszont – és most jön a feketeleves – A láthatatlan ember cselekménye a 124 perc második félidejében elkezd butulni. Minél előrébb haladunk a játékidőben, annál butábbá válik a forgatókönyv, és vele együtt a karakter is. A lejtmenetben Whannell munkája elkezd arra hajazni, amikor az ember inkább választja a "megteszi" jellegű, kevés munkát igénylő megoldást, mint a biztos profi, de szöszmötölőset. A narratív végeredmény pedig átgondolatlan és következetlen viselkedésminták és események halmaza. Cecilia karaktere a film második felétől egyszerűen "elveszti a fonalat", a reakciói pedig inkább ostobákká válnak. Persze, nehéz elképzelni, hogy hogyan reagálnék arra, ha egy láthatatlan ember próbálná tönkre tenni az életem, de az tűnik mégis életszerűnek, hogy nem próbálom mindenkinek visítva, egy ujjpercnyi bizonyíték nélkül megmagyarázni, hogy halott pasim láthatatlanul a sarokból kukkol, fondorlatos tervvel rombolja le az életem, mivel tudom, hogy senki sem hinne nekem.
Whannell pedig kitűnően csepegtet némi félelemkeltést a suspense és a pszichológiai hadviselés keverékébe. Az egy-két véres csavar egyrészt a slasher szubzsánert hivatott megidézni, másrészt a kizárólag késsel elkövetett gyilkosságok a mérgező maszkulinitásról mondott kritikák, a szúróeszköz fallikus szimbólum mivoltja miatt. De az alkotás nem szorul rá a túlzott erőszakpornóra, mivel Whannell eléri, hogy a nem látható rém miatt már csak az üres tér is rendkívül fenyegetővé váljon – akárcsak anno Spielberg tette a stranddal A cápá ban. Ez a fajta sivárság nemcsak vizuálisan érvényesül: a tökéletes csend, ahogy a nyitányban is kiderül, sokkal vészjóslóbb, mint a jump scare-ként működő, hirtelen hangosan vijjogni kezdő hegedű. A láthatatlan ember tehát amellett, hogy egy élvezetes, torokszorító pszichothriller, egy kifejezetten okos átírása a klasszikus történetnek: az ikonikus szörny felhasználásával képes a bántalmazott nő emancipálódását bemutatni. Ehhez Elisabeth Moss is kitűnő partner, valódi femme fatale -ként emelkedik ki az utolsó pillanatig őt zaklató férfi mocsarából.
2020. február 27. (16) The Invisible Man 2020 124 perc 7. 1 72 Dark universe dráma horror misztikus sci-fi thriller Főszereplők: Johnny Depp Michael Dorman Harriet Dyer Aldis Hodge Oliver Jackson-Cohen Elisabeth Moss Storm Reid Amit nem látsz, az nem árthat neked. Az Emmy-díjas Elisabeth Moss ( Mi, A szolgálólány meséje) a főszereplője ennek a félelmetes modern mesének, melyet a Universal klasszikus szörnykaraktere ihletett. Cecilia Kass egy erőszakos kapcsolat csapdájában vergődik egy gazdag és briliáns tudóssal, de egyszer csak úgy dönt, hogy megszökik éjnek évadján, és elrejtőzik. Tervében segítségére van a nővére, egy gyerekkori barát és annak tinédzser lánya. Ám amikor Cecilia erőszakos exe öngyilkosságot követ el, és hatalmas vagyonának egy jelentős részét feleségére hagyja, Cecilia arra gyanakszik, hogy férje halála csak színjáték volt. Amikor a hátborzongató események sora halálos fordulatot vesz, és szerettei életét veszélyezteti, Cecilia elméje kezd megbomlani, miközben kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy kísérti őt valaki, akit senki sem lát... A LÁTHATATLAN EMBER producere a horror műfaj kortárs mestere, Jason Blum, az író, rendező; executive producer pedig Leigh Whannel, aki a Fűrész sorozat egyik ötletgazdája, legutóbb pedig olyan filmeket rendezett, mint az Upgrade – Javított verzió és az Insidious: A gonosz lélek.