Az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egyetemes és oszthatatlan, valamint mind a fejlődő, mind a fejlett országokat cselekvésre szólítja fel, ahogyan az embereket is, hogy véget vessenek a szegénységnek, kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása
Béke és igazság. (A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmak létrejöttének elősegítése, mindenki számára elérhető igazságszolgáltatás biztosítása, és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézmények létrehozása. Fenntartható fejlődési célok – Wikipédia. ) Partnerség a fenntartható fejlődésért. (A végrehajtás módjainak biztosítása és a fenntartható fejlődés globális partnerségének felélesztése. ) Jegyzetek [ szerkesztés]
Az ENSZ 2015-ös közgyűlésén 193 ország kötelezte el magát 17 fenntarthatósági fejlődési cél (FFC) mellett, a nemzetközi együttműködési terv végrehajtását pedig 2030-as határidővel vállalták. A vállalatok csupán minimális lépéseket tettek a fenntartható fejlődési célok eléréséért. A célok a legfontosabbnak ítélt globális problémákra javasolnak megoldást, ezek közé tartozik a szegénység, az egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a környezetszennyezés is. A határidő lejárta előtt tíz évvel azonban nem túl rózsás a helyzet, és egy friss, a Nature-ben megjelent elemzés szerint a jelenlegi ütemmel számolva a 17-ből csak 2 cél elérése valószínű 2030-ig: az újszülöttek és az öt év alatti gyerekek megelőzhető haláleseteinek felszámolásához, valamint a gyerekek iskolázottsági céljainak teljesítéséhez jó úton halad a világ. Ezzel szemben a mélyszegénység felszámolásáról le lehet mondani, hiszen a legfrissebb becslések szerint még 2030-ban is legalább 430 millióan élnek majd a legmostohább körülmények között. Az éhezés megszüntetése, valamint az éghajlat és a biodiverzitás védelme tekintetében is jócskán alulteljesít a világ, de a Nature megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés látható a fenntarthatósági, környezeti vagy egészségügyi kutatások terén és az érintett területek egyetemi oktatásában.
[3] Célok [ szerkesztés] 2015 szeptemberében 193 ország a következő 17 célt fogadta el: [4] [5] A szegénység felszámolása. (A szegénység minden formájának megszüntetése a világon mindenhol. ) Az éhezés megszüntetése. (Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság létrehozása, az élelmezés fejlesztése és fenntartható mezőgazdaság létrehozása. ) Jó egészség. (Egészséges élet biztosítása és jólét megteremtése minden korosztályban élő minden egyes ember számára. ) Minőségi oktatás. (Átfogó és igazságos minőségi oktatás megteremtése és egész életen át folytatott tanulmányok lehetőségének létrehozása mindenki számára. ) Nemek közötti egyenlőség. (Nemek közötti egyenlőség létrehozása, és minden nő és lány felemelkedésének elősegítése. ) Tiszta víz és köztisztaság. (Fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, a vízhez és közegészségügyhöz való hozzáférése biztosítása minden ember számára. ) Újrahasznosítható és megfizethető energia. (Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energia biztosítása mindenki számára. )
Az SDG-kre hivatkozó vállalatok közül 59% utalt azokra a cég fenntarthatósági jelentésében, míg alig több mint felük (51%) említette azokat éves jelentésében. 14% említett konkrét SDG célkitűzéseket: ezek közül 39% határozott meg minőségi, 20% pedig mennyiségi célokat. A fenntartható fejlődési célokat megemlítő vállalkozások mindössze 34%-a (az összes vizsgált cég 25%-a) tette ezt a jelentései üzleti stratégiával foglalkozó fejezeteiben. A vállalatok többsége a tisztességes munka és gazdasági növekedés célját tartja a leginkább szem előtt, ugyanakkor a természeti erőforrásokkal vagy a jólléttel kapcsolatos célokra, melyek a vállalkozások fenntartása szempontjából alapvető fontosságúak, kevésbé kiemelt figyelmet fordít. "A vállalatok kezdik rangsorolni az általuk relevánsnak tekintett célokat, ám kevés jel mutat arra, hogy a célok megközelítésével kapcsolatban integrált gondolkodásmódot követnének. A vízhez, a földhöz és az energiához kapcsolódó célok szinte valamennyi ágazatban stratégiai lehetőségeket és kockázatokat rejtenek, ám ezeket nem veszik széles körben figyelembe a jövőbeni üzleti stratégiák és beruházások szempontjából" – tette hozzá Major Andrea.