A hatásfokváltozás kizárólag a számítási alap megváltozásából adódik. Személyes véleményem szerint most kerül a helyére a készülékek hatásfokának kérdése, ősztől könnyebben, azonos értékek összehasonlítása mentén lehet a kazánok között dönteni. Füstgáz-elvezetés A gázkészülékek cseréjekor a legfontosabb kérdés az égéstermék-elvezetés megoldása. A kéményes kazánok cseréjekor a feladat egyszerűnek tűnik, hiszen "csak" a kéményaknát kell használni az új vezeték elhelyezéséhez. A régi kéményeknél a nem egyenes "elhúzásos" aknák nehezíthetik a kondenzációs kazánok cseréjét, de ezekben az esetekben a flexibilis haszoncsövek általában jó megoldásokat nyújtanak. Kondenzációs kazan kondenzviz elvezetése . Egy kicsit komplikáltabb a kivitelezés a zárt égésterű modellek cseréje esetén, ahol az elvezetést régebben az oldalfalon történő átvezetéssel oldották meg. A kéményseprő előírások nagyon sok változáson mentek keresztül, és könnyen előfordulhat, hogy a régi telepítéskor még engedélyezhető volt fali átvezetés, de ma már az nem fog átmenni az engedélyezési procedúrán.
kondenzációs technika nemcsak a tüzelőanyag megtakarítás szempontjából jelentős, hanem éppen ebből eredően a károsanyag-kibocsátás ugyanilyen mértékű csökkentése miatt került ma hazánkban is reflektorfénybe. Kondenzációs kazánok alkalmazásával a füstgáz rejtett hőjéből energiát nyerünk vissza. Ez a módszer elsősorban földgáztüzelésnél jön szóba, itt ugyanis a magas hidrogéntartalom oxidációja (égése) nagy mennyiségű vízgőz kondenzálódását teszi lehetővé egy nagyfelületű hőcserélő (ún. ECO) segítségével. Wilo Plavis 013-C kondenzátum átemelő szivattyú, kondenzvíz szivattyú 2544142. Az így elért éves hatásfok nagyobb, mint a fűtőértékre számított 100%-os hatásfok. A kondenzáció során felszabaduló hő éppen az égéshő és a fűtőérték közötti különbséget jelenti: a kondenzáció létrejöttének érdekében a füstgázokat harmatpont alá ("H" földgáznál 1, 2 légfeleslegnél 57°C) kell hűteni. Ehhez speciális, korrózióálló nagyfelületű hőcserélőt kell alkalmazni. Az így felszabaduló, ún. kondenzációs hőt, a továbbiakban már, mint hasznos hőt vezetjük be a fűtési rendszerbe. Jól méretezett hőcserélővel kell elérni, hogy a visszatérő vízhőmérséklet és a távozó füstgázhőmérséklet között minél kisebb legyen a hőfokkülönbség.
Ezzel a megoldással a hagyományos gázkazán ok 90-95% közti hatásfoka akár 20% mértékben növelhető a rejtett hő hozzáadásával. Nem átverés tehát a 100% feletti hatásfok, csak a régi számítási móddal ez az érték jön ki, ha hozzá adjuk a rejtett hő energiáját is. A kondenzáció jelensége azonban nem minden üzemeltetési körülmény esetén jön létre. Ha a kondenzációs kazán nagyon nagy teljesítménnyel fűt, akkor olyan magas lesz a keletkező égéstermék hőmérséklete, hogy nem tud lecsapódni a készüléken belül a pára. Ekkor a kondenzációs kazánok hagyományos kazánként működnek, de a hatásfokuk nem rosszabb annál! Ideális körülményeket úgy lehet teremteni, hogy kis teljesítménnyel, alacsony hőmérséklet mellett üzemeljen a fűtési időszak minél nagyobb hányadában. A kondenzációs gázkazán kondenzvizét (ami ugye a füstből csapódik ki).... Kondenzációs kazán esetén érdemes emiatt, minél nagyobb hőleadó felületeket alkalmazni. Ideális a padlófűtés, vagy radiátoros fűtésnél a külső hőmérséklet érzékelős termosztát használata. A kondenzációt egyszerű módon lehet ellenőrizni. Ha üzem közben a készülék alatt az elvezető csövön folyamatosan csepeg a kondenzvíz – amit be is kell kötni a csatornába – akkor ideálisan működik a kazán.
A hőtermelő cseréjekor további nagyon fontos teendő a rendszer hidraulikai ellenőrzése is, mert az új kazán szivattyújának teljesítménye nem mindig egyezik meg a régi kazán szivattyújának teljesítményével, ami hidraulikai elégtelenségekhez vezethet. Gyakori hiba: Az új gázkészülékek gyakran úgy kerülnek fel a régi fűtési rendszerre, hogy a rendszeren semmiféle vízkezelést, átmosást nem végeznek el, és hidraulikai ellenőrzést sem végeznek. Kevés figyelemmel kiválaszthatók a megfelelő vízkezelési módszerek, amelyek lehetnek vegyi (inhibitorok) vagy mechanikai védelmek (mágneses szűrők, hőcserélők). Kazáncsere 2016. július 1. után - Ezermester 2016/7. Vízkezelési megoldások használatával könnyen megakadályozhatjuk az új gázkészülék jótállási időn belüli, általában nem jótállási körbe tartozó meghibásodását. Újabb kötelező csatlakozások A hagyományos kazánok esetén a minőségi gyártók kínálatában már több éve megtalálhatók a lefolyótölcsérek, melyek a biztonsági szelepből távozó túlnyomást hivatottak elvezetni. Az esetek nagy többségében ezek a tölcsérek néhány évente csak egyszer voltak használatban, felszerelésük fölösleges költségnek tűnhetett, egészen mostanáig.
forrás: Szerelvénybolt kisokos
Hazánkban erre még előírás nincs, Németországban 200kW hő teljesítmény felett ajánlott ún. neutralizálót alkalmazni.
Ezenfelül a kazánhasználat biztonságosabbá tétele is fontos cél volt. Évente hazánkban 30-50 halálos áldozatot követel a szén-monoxid-mérgezés, és közel 1000 ember kerül kórházba szén-monoxid-mérgezési tünetekkel. Mivel a kondenzációs gázkazán zárt égésterű, vagyis a helyiség levegőjétől teljesen függetlenül működik, így nem juthat szén-monoxid a lakótérbe. Gazdasági szempontból az energiahatékonyság 40 százalékkal növekedhet, míg 25-30 százalékkal csökkenhet a fűtésre használt energia. A rendelet az egyedi fűtéssel rendelkező lakások és családi házak tulajdonosait érinti, az itt működő kazánok teljesítménye ugyanis nem haladja meg a 400 kW-ot, illetve a melegvíz-tároló tartályok is legfeljebb 2000 liter tárolási térfogatig. A 400 kW feletti teljesítmény a hőközponttal rendelkező társasházakban, a központi kazánokra jellemző. Az energiacímke lényegében egy A++-tól G-ig terjedő skála, amely megadja, hogy az adott készülék mennyire energiatakarékos. Az A++ a legjobb, a G a legrosszabb. Külön energiacímke jelöli a használati meleg víz (fürdővíz, csapvíz) és a fűtésre használt meleg víz előállítása során mért energiatakarékosságot.