szózat 2014 április 21., 09:52 Klasszikus nemzeti színház Szerző: Fidelio A Hunyadi Lászlóban is fellépett Kétszáz éve, 1814. április 21-én Sajókazincon, a mai Kazincbarcikán született Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. MAGAZIN Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében. A Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben több, irodalmilag jelentős, kiemelt évfordulóhoz kapcsolódóan ünnepli a magyar irodalmat. Egyház. Nagy Lóránt áprilisban a Hegedűs a háztetőn Percsikjeként, majd a La Mancha lovagja Don Quijotéjaként tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Klasszikus A magas férfihang története Ma már rendszeresen hallgathatjuk neves kontratenorok koncertjeit, és a barokk operajátszást sem tudnánk elképzelni nélkülük.
Megszületett Egressy Béni színész, író, zeneszerző, a Szózat megzenésítője. 208 éve Született, Irodalom, Zene, Alkotás, Magyar 1814. 04. 21. Ő szerezte a Szózat zenéjét, valamint ő írta Erkel Ferenc Bánk Bán és Hunyadi László című operáinak szövegét.
E jeles munkák mellett Egressy nevé-hez fűződik számos Petőfi-költemény megzenésítése is (A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy), amelyek néme-lyike népdalként terjedt el. Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. 165 éve hunyt el a Szózat megzenésítője, Egressy Béni - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórus-átiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II.
hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. A tábornok tiszteletére írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik legnépszerűbb magyar katonai indulót, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is. A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött. Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Egressy Béni, a Szózat megzenésítője | Matiné. Elkészült a Bánk bán szövegkönyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengülését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza (Luisa Miller) bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt. Egressy Béni nevét Kazincbarcikán művelődési központ és utca, Csepelen zeneművészeti szakközépiskola és gimnázium, több városban (Komárom, Miskolc) zeneiskolája viseli, róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.
Ebben az időben előfordult, hogy egy-egy virtuóz zenész igazi országos hírességgé lett – mint a már említett Bihari János is. Az élő zene érzelmességét azonban ebben az időben nem rögzítette eszköz, így a kétszáz évvel ezelőtti mesterek játékát nem csodálhatjuk. A hungarikummá lett nóta A magyar nóta ekkoriban már nagy népszerűségnek örvendett – az iskolázott réteg is sokszor előnyben részesítette a klasszikus zenével szemben. A 19. század elején Európa-szerte meghatározó volt a népköltészet felfedezése, nem is beszélve arról, hogy nálunk erre remek táptalaj volt reformkor nemzeti hevülete. Mindemellett ezen időszak magyaros táncdivatjának dallamai a nótákban éledtek újjá, létrejött az "énekelt tánc", amelyre lehetett mulatni. A magyar temperamentumhoz hozzátartozott a mulatás, a vigadás, a spontán dalban megnyilvánulás. A cigányzenekarok pedig előszeretettel játszották is eme nótákat. Sőt, külön "szakma" jelent meg, számos önjelölt nótaszerző bukkant fel a kisbirtokosok, kisértelmiségiek köréből.
TEJ Forrás: Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest. Mezőgazda Kiadó, 1998. Digitális Tankönyvtár Kenyeres Ágnes (főszerk. ): Magyar életrajzi lexikon 1000-1990. Magyar Elektronikus Könyvtár Ortutay Gyula (főszerk. ): Magyar néprajzi lexikon I. kötet. Akadémiai Kiadó, 1977. Magyar Elektronikus Könyvtár Sárosi Bálint: A cigányzenekar múltja az egykorú sajtó tükrében I-II. Nap Kiadó
Krausz Gábor) magyar szárm.