Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis Janus pannonius pannónia dicsérete óravázlat Nagyon fiatalon lett költõvé. Verseit Európa több királyi udvarában ismerték. Mindmáig a legismertebb magyar költõk közé tartozik. Ennek egyik oka, hogy a latin nyelvet lényegesen több országban ismerik, mint a magyart. Másik oka az, hogy Janus Pannonius nagy mûvésze volt a latin nyelvnek. Egyik fordítója, Csorba Gyõzõ szerint a latin szövegeken is érzõdik a magyar észjárás: a költõ magyarul gondolkodott, és latinra fordította gondolatait. Ezért úgy kell tolmácsolni, mintha egy latinra fordított magyar verset visszafordítanánk magyarra. Janus Pannonius öntudattal vallja, hogy a magyar föld már az õ könyveirõl és verseirõl is híres. Ez nem túlzás, mert költészetét Európa-szerte elismerték. MARC View: Janus Pannonius epigrammái. A vers formája epigramma. Az epigramma rövid, magvas gondolatot tartalmazó vers. Az ókori görög és római költészetbõl származó mûfaj. Formája szerint idõmértékes verselésû, melynek lényege a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása.
A siker pedig nem maradt el. A "pad alatti" versfirkálások pedig a jó irodalmi érzékkel megáldott magister kezeibe jutottak, aki felismerte, hogy ebben a fiúban nem akármilyen lehetőségek szunnyadnak. Segítségével a diákversek publicitást nyertek, s a tehetséges diák neve hamar elterjedt a művelt világban. Janus Pannonius tehát ezeknek a fiatalkori epigrammáknak köszönhette hírnevét, amit későbbi műveivel tovább öregbített. Íme egy közülük, ízelítőül: Szilviáról Azt mondod, gyereked van tőlem s jársz a nyakamra. Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás! Miért olvasunk mégis olyan keveset ezek közül a fiatalkori remekek közül? Vadász Géza: Janus Pannonius epigrammái (Argumentum Kiadó, 1993) - antikvarium.hu. Ennek több oka is van. Az egyik ok az, amit leginkább prüdériának lehetne nevezni. Mivel az itáliai epigrammák nem csupán gyerekes csipkelődésekről szólnak, hanem néhány darabjuk kifejezetten pajzán, sokan úgy gondolják, ezeknek nincs helye a "magas" irodalomban, és kegyesen "elnézik" Janus Pannoniusnak ezeket az ifjúkori bohóságait.
Tisztázza e költészet filozófiai alapjait, grammatikai, stilisztikai sajátosságait. Fontos része a munkának a költő esztétikai rendszerének kifejtése. Ezen belül plasztikusan rajzolódik ki Epicuros felfogásának alapvető szerepe költőnk szépről vallott elveinek kialakulásában. Vadász Géza számos párhuzamot vonultat fel a korabeli képzőművészet területéről, melynek alkotási közül néhány érzékletesen illusztrálja könyvét. Tartalom Előszó 5 6. Leonellóhoz, Ferrara hercegéhez 8 7. Guarino dicsérete 7 8. Guarino dicsérete 7 9. Guarino dicsérete 7 2. Egy bizonyos kérkedőről 11 3. Könyvét Veronának ajánlja 12 5. Önmagáról 12 9. Ferrara hercegének, Leonellónak sírfelirata 14 1. Gyászének Leonello ferrarai grófról 14 2. Gyászének Leonello ferrarai grófról 14 5. Pálhoz 21 6. Veronai Guarinóhoz 16 7. Elhárítja Guarino mentegetődzését 16 1. Saját könyvéről 8 2. Az általa latinra fordított Marcello-versekről 17 3. Ugyanarról egy kevéssé másként 17 5. Vergilius tolvajára 18 41. Veronai Guarinóhoz 19 42.
és a hozzá képest fejletlen ország kapcsolata Pannónia dicsérete szembeállítja a múltat és a jelent: ma már Pannóniában is vannak színvonalas költők: " Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, s most Pannónia is ontja a szép dalokat"; illetve egyetlen színvonalas költő van Pannóniában: ő maga, általa híres Pannónia: a cím átértékelődik a csattanót olvasva: Pannónia dicsérete Pannonius dicsérete (- a reneszánszban ismét mindennek mértéke az ember, a reneszánsz művész vállalja és hirdeti tehetségét pl. a középkori festő Isten dicsőségére alkotott, nem volt fontos, ki ő pl. P S mester; a reneszánsz festő aláírja munkáját, sőt ráfesti magát pl.
Két részbõl áll: egy elõkészítõ rész bõl és a csattanó ból. Jegyzetek: 1 Itália: a mai Olaszország területe 2 Pannónia: Magyarország latin neve (eredetileg a Dunántúl, mely valamikor a Római Birodalom része volt) 3 szellemem (itt): hírnevem Majd perbe száll a sorssal, életéért könyörög, élni szeretne, hiszen sok műve befejezetlen, tökéletesítésre vár. Költő, akinek joga van az élethez, de érzi, hogy közeleg a vég. Ettől kezdve megható búcsúzássá válik a költemény, búcsúzik a természettől. Csupán az vigasztalja, hogy édesanyjának nem kellett megélnie fia halálát. A verszárlatban megszólal a reneszánsz költő öntudata, megfogalmazza sírfeliratát, mely szerint ő honosította meg a Duna táján a humanista költészetet. Szerkezete: - költő és katona szembeállítása, - Prométheusz, - az egykori aranykor - "Ó, háromszoros őrült én... " - személyes részvétel a csatában a barátok tiltakozása ellenére, - a tüdőgyulladás, a láz, a gyötrelmek részletes, pontos leírása, - a sorssal vitázik, élnie kell még, - haláltudat - búcsú, öntudat.
Ha esetleg van hozzá elég energiád regisztrálj és légy a wiki szerkesztők közösségének a tagja. Andrew69. 2011. szeptember 7., 18:32 (CEST) Anonizált Pannonia [ szerkesztés] Meg kellene fontolni, hogy tényleg az anon által preferált, ókori Pannonia (provincia) -e a Pannonius név eredete, vagy a középkori, immáron magyar Pannónia. Voxfax vita 2013. december 2., 15:28 (CET) Valószínűleg nem az a legjobb, hisz nincs róla szócikkünk, talán az lehet a helyes, ha betesszük hivatkozásnak az ő idejében létező Magyarországot. 2013. december 2., 15:59 (CET) Köszönöm, addig biztosan jó lesz így. és a hozzá képest fejletlen ország kapcsolata Pannónia dicsérete szembeállítja a múltat és a jelent: ma már Pannóniában is vannak színvonalas költők: " Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, s most Pannónia is ontja a szép dalokat"; illetve egyetlen színvonalas költő van Pannóniában: ő maga, általa híres Pannónia: a cím átértékelődik a csattanót olvasva: Pannónia dicsérete Pannonius dicsérete (- a reneszánszban ismét mindennek mértéke az ember, a reneszánsz művész vállalja és hirdeti tehetségét pl.