A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen. A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. * Böjti étel (Gasztronómia) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Sok helyen böjt alatt még tejterméket sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, s előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak.
Nagyanyáink idejében z síros edényeket ekkor elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek. Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett egy nap. Hamvazószerda - a nagyböjt kezdete. Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.
Húsmentes ~, nem mindig egyszerű kitalálni mi is legyen! Most egy egyszerű de nagyon finom, laktató ebéd következik! h i r d e t é s... Kolbász nélkül ~ nek is beillik. Bejegyezte: Gabojsza dátum: 09:16 9 megjegyzés Főzz 5 hozzávalóval! - Sajtos bab burger... A tészta kiváló ~ A húsvéti böjt hagyományának és az egészséges táplálkozásnak is megfelelő étel a tészta. A tésztafogyasztással kapcsolatban azonban számos tévhit terjedt el. Sokan a tésztát okolják az elhízás és a cukor betegség cukorbetegség kialakulásáért, azonban ezen népbetegségek elterjedése a XXI. A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes ~ eit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre. Népi böjti ételek ebédre. Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyér rel. Rántott tojás leves ( ~) Hozzávalók: személyenként 1 tojás + 1 tojás, 1 evőkanál liszt, kevés olaj, 1 teáskanálnyi köménymag, só, pár csepp ecet, pici pirospaprika... Ízletes és egészséges ~. Újév napjára, férfiaknak, korhelyleves helyett is tálalhatjuk, ekkor dúsítsuk szalonna csipsszel (viszont a köles, árpa elmaradhat).
"A 17. században a böjt kérdésében nagy vita támadt a gyöngyösi franciskánusok és jezsuiták között. A franciskánus barátok a régi tilalom szerint húst, tojást és tejneműt sem fogyasztottak, míg a jezsuiták azt tartották, hogy a böjti napokon is szabad tojást és tejfélét fogyasztani. A vita odáig fajult, hogy a kérdés a római Congregatio de propaganda fide elé került, amely ugyan a barátok hagyományos értelmezésével értett egyet, azonban az ország különleges helyzetére való tekintettel mégis engedélyezte a könnyítést. Nagypénteki böjtkalauz | Nosalty. A folytonos könnyítésekkel (tej, túró, vaj, tojás) a magyar parasztság sem élt, szinte a 19. század végéig csak halat és –ahogy a szegedi nép mondja– harmat nevelte eledeleket (vagyis növényféléket) fogyasztott. Ezért mondták a múlt század közepén az öreg tápiak: könnyű a bűt túrún, kinyérön, vagyis hiányzik belőle az önmegtagadás" (idézet Bálint Sándor könyvéből, részletesebben lásd itt:). A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük.
A lányok böjtben rongy- vagy tehénszőr labdával labdáztak, köcsögöt dobáltak. Tüzet viszek… (kendős játék) Szatmárökörirtó (Szatmár) Választunk egy kívüljárót, mi pedig körbeállunk. A kívüljáró kezében zsebkendővel elindul. Közben a kívüljáró leejti a zsebkendőt valaki mögött, és szaladni kezd előle a kör körül. A másik fölkapja a zsebkendőt, és kergeti őt. Ha nem éri el, és a kendőledobó be tud állni az üresen maradt helyre, akkor az lesz az új kívüljáró, aki mögé ledobta a kendőt. Ha azonban az utoléri és megüti őt, akkor visszaadja neki a zsebkendőt, visszaáll a helyére, és megint az előző lesz a kívüljáró. Liliom, liliom… (bújó-vonuló) Nagybalog (Gömör és Kis-Hont) Párosával egymás mögé állunk, a párok feltartják összefogott kezüket, és a hátulsó pár elindul előre a kapuk alatt bújva. Amikor az oszlop elejére érnek, beállnak első párnak, és ők is föltartják a kezüket. Népi böjti ételek receptek. Aki hátulsó pár lesz, az máris bújik, így folyamatosan haladunk az oszloppal előre. Közben egyfolytában énekeljük: Itthon vagy-e, hidasmester?