Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti. X
A zaklatott lelkivilág magához igazítja a versformát. A vers nyomtatási képének többletjelentése van: feldúlt, zaklatott lelkiállapotot tükröz. Rímtechnika: Párosrímek – ez ellentétben áll a szabálytalan versformával. b. ) Beszédhelyzet és költői szerep: A vers beszélője a lírai én. A megszólított az Isten. A lírai én vágyik a szabadságért való küzdelemre. Jelenetkeret: pl. betegen, séta közben, meditálás közben. c. ) Metaforizáció: 3-6. sor hasonlatai: leírják, pontosítják, hogy hogyan nem akar meghalni. 9-12. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete by Dóra Szép. sor hasonlatai: pontosítják, leírják, hogy hogyan szeretne meghalni. 13-30. sorban lévő viharmetaforák: "mennydörgés" "harsong" "ágyúdörely" "zendül" – A természeti vihart párhuzamba állítja a társadalmi (viharral) problémákkal. hangvétele ünnepélyes d. ) Értékszerkezet: A haszontalan és a hasznos halál áll egymással szemben. A hősi halál +, a hasztalan halál –, a közjóért való élés +, a haszontalan élet pedig – értéket képvisel. A versben az abszolút érték a világszabadság (egyedül alkot egy sort), ami szemben áll a rabsággal.
A látomás és a látnok-szerep a szó legsajátabb értelmében költészet és költői feladat. A romantikusan felfogott költészet a képzelet segítségével az időtlent kívánja megragadni az időben, a végtelent a végesben, s így a teljesebb világot teszi hozzáférhetővé. A politikai tettként felfogott költészet a képzelet segítségével a kívánatos jövőt kívánja felmutatni a jelennek, vagyis a teljesebb világ megvalósítására szólít fel. Petőfi látomásköltészetében egyszerre jelenik meg az időtlen és az eszményi jövő, a bemutatás és a felszólítás gesztusa. Petőfi Sándor forradalmi látomásos költészete - Literasteven21. Különösen szembetűnő ez A XIX. század költői című versében, amely a forradalmi próféciát ars poeticává emeli, s általános követelményként állítja valamennyi kortárs költő elé. A költészet romantikus és politikai funkciója mélyen összefügg ebben a költészetben, de a kettő közti határ nem tűnik el teljesen. A középpontban álló megváltó szándék és a verseknek szánt gyakorlati (mozgósító) szerep magyarázza azt is, hogy e profetikus költészetben akkora hangsúllyal jelenik meg a vallásos frazeológia s a bibliai mítoszra való rájátszás; végül is olyan hagyományról van szó, amely mindenkor alkalmas volt az elementáris értékválasztások tudatosítására.
1. ) Életút: Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. Apja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária. 1924 októberében Kiskunfélegyházára költöztek. Petőfi itt tanult meg magyarul, és ezt nevezi szülőhelyének. Volt egy testvére is (öccse) István. a. ) Diákélet: Tisztes jómód lehetővé tette a gondos taníttatást. Petőfi összesen 9 iskolában tanult (pl. : Szabadszálláson, Kecskeméten, Sárszentlőrincen). Tanulmányait azonban eléggé elhanyagolta. 1838-ban anyagilag tönkrement édesapja, és azt írta, hogy "leveszi róla a kezét". Ekkor kezdődött életének 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, és szenvedéssel valamint vándorlással. Beállt a Nemzeti Színházba kisegítő munkatársnak. Petőfi forradalmi látomásköltészete tétel. Nem maradt sokáig: szülei kérésére hazament. Ezután beállt katonának a császári hadseregbe. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban (16 éves) nem bírta a katonai élet megpróbáltatásait, és megbetegedett. 1841-ben elbocsátották. b. ) Vándorévek: Nem lelte nyugalmát leszerelése után, és ide-oda cikázott az országban. Vándorlásai alatt barátságot köt Jókai Mórral.