Ilyenkor Rugóerő munkája A rugó megnyújtásakor és összenyomásakor a rugóban erő ébred. A rugóban fellépő erő egyenesen arányos a hosszváltozásával, de vele ellentétes irányú, az arányossági tényező a rugóállandó. Ha a rugóerő ellenében kifejtett erőt ábrázoljuk a megnyúlás függvényében, akkor az origóból kiinduló félegyenest kapunk. A grafikon alatti terület mérőszáma rugóerő ellenében kifejtett erő munkájával lesz egyenlő, ami megegyezik a rugóerő munkájával is. A rugóerő munkája egyenesen arányos a megnyúlás négyzetével, az arányossági tényező a rugóállandó fele. Fizika @ 2007. Mechanikai energia és fajtái Az energia bármely zárt rendszer kölcsönható képességét jellemző skalármennyiség. Jele: E Mértékegysége: Az energia legfontosabb jellemzői: A testek, mezők elidegeníthetetlen tulajdonsága, amely a kölcsönható képességüket jellemzi. Az energia viszonylagos mennyiség. Pl. : a helyzeti energia értéke az általunk megválasztott nulla szinttől függ, vagy a mozgási energia értéke a vonatkoztatási rendszertől.
Az állandó sebesség feltétele, hogy az emelő erő ugyanolyan nagyságú legyen, mint a nehézségi erő. |F| = |F neh | Az emelőerő munkája tehát: Ha állandó m tömegű testet emelünk, akkor az emelő erő munkája egyenesen arányos a h magassággal. Tehát minél magasabbra emeljük a testet, annál több munkát kell végeznünk. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Nehézségi erő munkája Miközben állandó sebességgel emeljük a testet, a nehézségi erő is végez munkát. Mivel ez az erő lefelé, az elmozdulás iránya függőlegesen felfelé mutat, azaz ellentétes, ezért emeléskor a nehézségi erő munkája Ha állandó sebességgel süllyesztjük a testet, akkor a nehézségi erő munkája: az emelő erő munkája Gyorsítási munka Ha egy m tömegű testre állandó erő hat s úton, akkor az erő irányába gyorsul a test. Mivel az erő és az elmozdulás azonos irányú, ezért A nulla kezdősebességgel induló testen az állandó erő hatására az elmozdulás irányában végzett gyorsítási munka egyenesen arányos a sebesség négyzetével, az arányossági tényező a tömeg fele. Súrlódási erő munkája Ha vízszintes felületen állandó sebességgel mozgatunk egy testet, akkor az általunk kifejtett erő megegyezik a felület által a testre kifejtet súrlódási erő nagyságával.
Kétdimenziós esetben [ szerkesztés] Ez az eset csak nem sokban különbözik az egydimenziós esettől, csak szemléltetésként szeretném megmutatni, miként általánosítható az egydimenziós eset, kettő vagy akár több dimenzióra. Mivel két dimenzióval tárgyalunk, a vektorok két komponenssel (x, y) rendelkeznek. Két dimenzió esetén a kinetikus energia a következő módon határozható meg: Keressük meg azt a formulát ami megadja a kinetikus energia változásának ütemét. Munka jele fizika 2. Ez pedig nem más mint a kinetikus energia idő szerinti első deriváltja. Átalakítva a képletet a következő alakot kapjuk: Mivel nem más mint a gyorsulás. A kinetikus energia változásának üteme tehát egyenlő az erő és a sebesség szorzatával, ami nem más mint a mechanikai teljesítmény. Mivel v sebesség nem más mint a pozíció idő szerinti első deriváltja azaz: Megszorozva most mindkét oldalt az idővel, megkapjuk a megtett távolságot. Tehát a kinetikus energia változása egyenlő az eredő erő által végzett munkával Ha két vektor x komponenseit megszorozzuk, és összeadjuk a vektorok (y) irányú komponenseinek összegével az nem más mint a két vektor skaláris szorzata amit vel szoktak jelölni.