Két mai magyar orvos arról publikált egy cikket, hogy II. Lajos 1526 októberében megtalált holtteste, annak leírása alapján nem lehet olyan emberé, aki az augusztus 29-i csata napján vesztette életét. Tehát a király vagy nem akkor halt meg, vagy nem az ő tetemét találták meg. II. Háromszor temették el II. Lajos királyt | 24.hu. Lajos halálának körülményeiben kételkedni nem új dolog, ezt már a kortársai is megtették. Szerémi György, a király egyik káplánja a patakba fulladás helyett egy másik változatot írt le. E szerint Lajos királyt a csata után még sikeresen kimentették a megáradt patakból, majd egy közeli településre, Dunaszekcsőre vitték, és ott az egyik főúr, Szapolyai János testvére György, aki a csatában Tomori mellett a másik magyar fővezér volt, meggyilkolta: "A királyt, midőn fáradtan üle, kis felújulás után késztették, hogy étkezzék. Tomory Pál ekképpen szólt: »Étkezzék királyi Felség! mert a törökök gyorsan sietnek utánunk! « Erre pedig Szapolyay igy szólt Tomoryhoz: »Nagyságod pedig menjen saját szállására, én hasonlóan a magaméra, ne késsünk, azonnal Buda felé kell lovagolnunk.
II. Lajos király haláláról 500 éve folynak a viták a találgatások – már a mohácsi síkról menekülők is azt kérdezgették egymástól, hol a király és mi lett vele, a kérdésre pedig máig nincs megnyugtató válasz. A "hivatalos" verzió szerint ugye Lajos 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatából menekülve belefulladt a megáradt Csele patakba. Teljes vasba öltözve, talán sebesülten, kísérői nélkül eleshetett a lovával, nem tudott felállni, egész alacsony vízben is az életét veszíthette. De mi történhetett valójában? Lajos király testverm rien. Ezt járja körül Farkas Gábor Farkas a Múlt-kor történelmi magazin téli kiadásában közölt cikkében. Először jobbágyok temették a királyt A találgatások már azzal megindultak, hogy a magyar fővezér, Tomori Pál a király testőreit már a csata előtt a jobbszárnyon túl feltűnt török erőkre küldte, vagyis "megfosztotta" Lajost azoktól az emberektől, akik személyes biztonságát felügyelték, gyors és biztonságos menekülését kellett volna biztosítaniuk. Kényszerből tette, vagy rossz helyzetfelismerésből, nem tudni.
Ott nem kisebb pártfogóra talált a remeteségért a kanonok! stallumát is feladó szerzetes, mint Aquinói Szent Tamásra, aki eljárt ügyében IV. Orbán pápánál. A legfelsőbb, végleges jóváhagyást rendje már csak halála (1270) után, 1308-ban kapta meg V. Kelemen pápától. Azóta ez a szerzet is Szent Ágoston regulái szerint éli az életét, és elválaszthatatlan a magyar kultúrától és történelemtől. Hagyományait a Rákosi-féle betiltás után a lengyelországi Czestochowa városának pálos kolostora őrizte, és pár éve már itthon is újra tevékenykedhetnek a köz javára. Piroska Nevenapja (jan. ) ismét a magyar történelem régmúlt napjait idézi, hiszen e napon halt meg Boldog Özséb kortársa: Árpádházi Szent Margit 1271-ben (ünnepe: jan. 19. ), és szólnunk kell e szép név egyik viselőjéről, Szent László királyunk leányáról is. Lajos király testverm garanti 100. Krónikáink szerint – mint ahogyan Bonfini, Mátyás király udvari krónikása is említi – "Piriska" 1105-ben II. János bizánci császár felesége lett. Ott az Iréné nevet viselte és annak becézett változata az Iriska is hasonlít az otthonira.
Szeptember vége felé már biztos volt, hogy Lajos valahogy és valahol életét vesztette, és megszületett a vád is: Szapolyai János erdélyi vajda tette el láb alól, hogy megkoronáztathassa magát. Egy másik történet arról szólt, hogy a magyarok a törökkel összefogva árulták el felkent uralkodójukat. A későbbi beszámolók még tovább bonyolították a helyzetet. Egyesek szerint Lajos fejét a törökök vágták le és Isztambulba vitték, mások úgy tudták, a királyt Nagy Szulejmán szultán temettette el Dunaszekcsőn. Jelenleg a tudósok egyöntetű véleménye, hogy II. Lajos menekülés közben fulladt bele a sáros vízbe, a végtisztességet pedig Székesfehérvárott adták meg neki. Mivel azonban maradványai hiányoznak, a vitát ma sem lehet megnyugtató módon lezárni. A 16. Lajos, a francia király letartóztatása és kivégzése. Ehhez új forrásokra és új kutatásokra van szükség – summázza Farkas Gábor Farkas.
A cselekményt a leginkább megközelítő embereknek szentelték, akik több napig voltak a legkedvezőbb repülési tervek. X óra alatt az uralkodó családja vacsorázott a protokoll megszakítása nélkül, beszélt az udvaroncokkal, majd mindketten lefeküdt... De ez csak egy megjelenés volt, hiszen az uralkodó háztartásai titkos csatornákat használva elhagyták a palotát, és felszálltak a kocsiba. A repülés kezdetben szigorúan a terv szerint zajlott le, de a király kényelmét szolgáló szeretet miatt (amelyiknek legalább a karosszériákat kellett feladnia), a menetét azonosította, Varenna városában lefoglalták és letartóztatták az egész családot. Röviddel ezután megkezdődött a 16. Lajos kivégzése, amely a mai franciaországi rendezvény időpontját az államstruktúra köztársasági formájának végső átmenetének napjával tiszteletben tartja. Hogy kezdődött mindez 1793. Index - Tudomány - Aki egész életében király volt, hacsak túl nem élte a halálát. január 16-án a francia egyezmény három nagyon érdekes kérdést tárgyalt: Először is, a király bűnös? Az egyezmény több mint 683 tagja szavazott, a döntés szinte egyhangúlag született.