Testmérete az elterjedési területtől függ, az északi populációk tagjai nagyobbak, tömegük elérheti a 70 kg-ot. Egyedül vagy 7-10 tagú falkákban, csapatosan vadászik. A farkashorda a legnagyobb testű emlősöket – szarvasok, lovak, bölények – is megtámadja. A farkas jól fut, kitűnő a szaglása és a hallása. Ujjain a karmok nem húzhatók vissza, folyamatosan kopnak. Egyetlen nap alatt akár 200 km távolságot is megtehetnek zsákmány után kutatva. Gyorsan futnak, sebességük 60-70 km/óra. A nőstények évente egyszer 5-9 kölyköt hoznak a világra. Az egész Földön elterjedt állat, annak ellenére, hogy kártevései miatt kíméletlenül irtják. Hazánkból a század elején tűnt el, azóta csak elvétve fordul elő. Minden bizonnyal a farkas volt a kutya őse. Hiúz A hiúz Európa legnagyobb macskaféle ragadozója. Fülén jellegzetes szőrpamacs látható. Testtömege átlagosan 20 kg. Lá tása és hallása nagyon fejlett. Mókus téli anom.archivesnationales. Magányosan vadászik. A nőstények évente-kétévente 1-5 kölyköt ellenek. Eurázsia északi részén és a hegyvidékeken él, elvétve hazánkban is felbukkan.
A mókusok nem védik a területüket, egy ágon akár több mókus is békésen megfér egymás mellett. Főként magvakkal táplálkozik: makkal mogyoróval, vadgesztenyével, bükkmakkal, de a különböző fán élő gombákat, bogyókat és hernyókat is megeszi. Ősszel a mókus ok a földbe ássák el a magvakat, mogyorókat. Ha ezek a tartalékok kifogynak a téli hónapok során, az állat akár el is pusztulhat. Az európai vörös mókus ellenségei a ragadozó madarak, a vadmacskák és a nyuszt. A mókus ezek elől legtöbbször úgy menekül, hogy pillanatok alatt felmászik akár az ágak végéig is. Ide a ragadozó már nem követheti, hiszen a vékony ág nem tartaná meg egy nagyobb állat súlyát. A vörös mókus leginkább növényevő, ennek ellenére megeszi a kisebb madarak tojásait, sőt, néha még a madárfiókákat is. A növények szaporításában igen nagy szerepe van, hiszen szétszórja, elülteti a magvakat. Karácsonyi mókus 23 cm "Téli álom" – loftandvintage.hu. Ha az élőhelyén a szürke mókus is felbukkan, ez a nagyobb faj legtöbbször kiszorítja onnan kisebb vetélytársát. Annak ellenére, hogy Közép-Európában elterjedt fajnak számít, a vörös mókus t Angliában és Walesben a kihalás veszélye fenyegeti és a fajt törvény védi.
A hiúz az 1900-as évekre Európa nagy részéről csaknem teljesen kipusztult. Megmentése érdekében 1970 táján Ázsiában befogott egyedeit betelepítették Svájcba, Ausztriába és Németországba. A kísérlet sikerült, napjainkban már elég nagy létszámú hiúz populációk élnek a felsorolt területeken. Fajdok A fajdok testfelépítése, életmódja a fácánéra emlékeztet. Erős, kapirgáló lábaik vannak. Csőrükkel a kemény magvakat is képesek feltörni. Mindenevők. Nagy testük miatt nehézkesen repülnek. Mókus téli aloe vera gel. Tollas csüdjük véd a hidegtől. Ujjaikon különleges szarulemezek vannak, ezért nem süllyednek el a hóban. A hófajd az északi területek lakója. Téli és nyári tollazata eltérő színű. Az ínségesebb időszakokban még a fenyők nehezen emészthető levelét is elfogyasztja.
Épp ezért minden téli álmot alvó emlős számára fontos a zavartalanság, mert az indokolatlan ébredésekkel rengeteg energiát veszítenek. A téli álom alapból megviseli a szervezetet, mormotáknál például nagyon sok fiatal éhen hal tavaszra. 5 / 7 Töprengő mormota az Alpokban Fotó: Ingo Bartussek / Adobe Stock Denevéreknél létezik egy betegség, a fehérorr-szindróma, amely veszélyessége épp erre vezethető vissza. A betegség kiváltó oka egy hidegkedvelő gomba, amely Európában és Ázsiában már régóta jelen van és a denevérek régóta együtt élnek vele, így itt nem okoz tömeges elhullást. Észak-Amerikába azonban véletlenül került be a gomba Európából, és 2007-es megjelenése óta betegség több millió denevér pusztulását okozta már. Mokus téli álom . A fehérorr-szindróma egy gombafertőzés, de az állatok halálát nem maga a gomba okozza, hanem az, hogy a fertőzés megzavarja a téli álmot. Az újabb és újabb ébredésekkel elégetik a tartalékaikat, legyengülnek, és sok egyed elpusztul tavaszra. 1 / 7 Sok denevérfaj barlangokban telel, de vannak olyan fajok, amelyeknek az idős fák odvai vagy egy panelházak rései is megteszik Fotó: Michael Fiala Motor-Sport / Adobe Stock A klímaváltozás hatásainak kutatása ma már nagyon sok területre kiterjed, például a téli álmot alvó emlősök viselkedésére is.
Nem alszanak téli álmot, csupán téli pihenőt tartanak. A mókus jól alkalmazkodott a fán való életmódhoz. Rendkívül fürge, szüntelenül táplálék – fenyő - és egyéb magvak, mogyoró vagy gomba – után kutat. Farka kormány és ejtőernyő, amikor fáról fára ugrál. Karmai lehetővé teszik, hogy lefelé éppen olyan fürgén mozogjon a fatörzsön, mint felfelé. Szájszervei alkalmasak a csonthéjas termések felnyitására. Kicsi lyukat rág a termés hegyesebbik csúcsán. Fogait vésőként alkalmazva alsó metszőfogait a lyukba mélyeszti, felső fogait a héjra préselve szétfeszíti azt. A mókus az állkapcsában lévő két metszőfogat - más rágcsálókhoz hasonlóan - oldalirányban is tudja mozgatni. Alsó fogait tehát harapófogóként vagy csipeszként használja, amikor ügyesen kipiszkálja a dió belét a burkából. Téli álmatlanság | 24.hu. Városi parkokban is – gyakran teljesen szelíden – előfordul. Rendszerezésük [ szerkesztés] A valódi mókusok nemzetségébe 5 nem és 40 faj tartozik: Microsciurus J. A. Allen, 1895 – 4 faj, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része Rheithrosciurus Gray, 1867 – 1 faj, Borneó Bojtosmókus (Rheithrosciurus macrotis) Gray, 1856 Sciurus Linnaeus, 1758 – 31 faj, Európa, Közép-Kelet, Észak-Ázsia, Észak-Amerika, Dél-Amerika Syntheosciurus Bangs, 1902 – 1 faj, Panama és Costa-Rica Costa Rica-i mókus (Syntheosciurus brochus) Bangs, 1902 Tamiasciurus Trouessart, 1880 – vastagfejű mókusok: 3 faj, Észak-Amerika Képek [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World.